A terv legfontosabb elhatározásai:
A terv legfontosabb elhatározásai:
A természetvédelmi szempontokat elsősorban a Nemzeti Park térségében és nem magában a védett területeken vizsgáljuk. A védett természeti területek kezelése a Nemzeti Park Igazgatóságának hatáskörébe tartozik.
Javasoljuk a Nemzeti Park területén kívül pufferzóna kialakítását: ha a natúr zóna nem védett területtel érintkezik, akkor szigorúbb szabályrendszerrel, ha nem natúr zóna érintkezik nem védett területtel, akkor mintegy 1000 méteres, de elsősorban a táji adottságokhoz igazodó vonalvezetéssel.
A lehatárolásnak minden esetben valamilyen tereptárgyat kell követnie, így a zóna szélessége helyről-helyre változik. A nem védett területen található területhasználat is befolyásolja a zóna szélességét, mert a területhasználati módok hatásaikat tekintve segíthetik egymást, egymásra közömbösek, illetve károsak lehetnek. A káros hatású területek előbb-utóbb funkcionális, környezetártalmi, vizuális-esztétikai, tájhasználati konfliktusok forrásává válnak.
Javasoljuk bemutatóterületek kijelölését, tanösvények felállítását. A bemutatóterületek és a tanösvények bizonyos laza korlátozást jelentenek, irányítják, a „helyes” irányba terelik a látogatókat.
Javasoljuk a helyi védett területek hatékonyabb védelmét és újabb természeti elemek, elemegyüttesek védetté nyilvánítását. A jelenlegi helyi védettségű értékek körül is szükséges pufferzóna lehatárolása, illetve övezet kijelölése. Ennek mérete objektumonként eltérő, amit az objektum nagysága, veszélyeztetettsége és a körülötte lévő területhasználat befolyásol.
Javasoljuk a kárpótlásba kiadott földekre a kötelező művelésben tartást követő időszakra – a védett és a beépített területtől való távolság függvényében – szabályozás kidolgozását.
A tájvédelmi javaslatok elsősorban a tájkép, ökológiai kiegyenlítő felületek és az egyedi tájértékek védelmére vonatkozik. A térség több jól elkülöníthető tájra osztható. Mindegyiknek megvan a saját egyedi problémája, gyengesége és erőssége.
A következőkben leírt javaslatok a terület egészére érvényesek, de helyi jelentőségük és nagyságuk területenként változik.
Javasoljuk a települések bel- és külterületén – az ökológiai mellett – a vizuális esztétikai szempontok érvényesítését, az objektumok elhelyezés, a területhasználat-megváltozás vizuális-esztétikai hatásának értékelését.
Javasoljuk a védett természeti területeken kívül található ökológiai kiegyenlítő felületek megóvását, a megszüntettek részleges rehabilitálását.
Javasoljuk az ember tájalkotó tevékenysége során keletkezett elem, elemegyüttes, objektum megóvását, az egész térségre kiterjedő kataszter elkészítését.
A termelés során a közlekedéssel, a történelmi eseményekkel, valamint a kultúrtörténettel összefüggésben földművek, fasorok, pincék, szállítópályák, emlékoszlop, kálváriák, arborétumok keletkeztek. Az ilyen tájalkotó elemek, objektumok szakterületei látvány- és esztétikai jelentősége eltérő. Jelentőségük és ritkaságuk szerint országosan, regionálisan, valamint lokálisan ismert egyedi tájértékek maradtak fenn.
Javasoljuk a törmelék-lerakóhelyek, a bányagödrök, a meddőhányók, a hulladék-lerakóhelyek, azaz a rombolt felületek folyamatos rehabilitálását.
A harmadik ütem, a „tervfázis” kidolgozás alatt van, amely segíti a védelmi célok elérésén kívül a területfejlesztési törekvések érvényesülését is.
A terv megnevezése:
A Duna–Dráva Nemzeti Park és Térsége Regionális és Tájrendezési Terve
A terv megbízója:
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium terület- és településrendezési főosztály
A terv felelős tervezője:
Csemez Attila vezető tervező
A terv szakági tervezői:
dr. Antal Ilona, Berki Tibor, Böjte Tibor, Csemez Gábor, Csillik Mária, Ferenczi Zoltán, Jánossyné Berenczy Ibolya, Jeszták Lajos, dr. Kovács Katalin, Kókai András, Kósa Sándorné, Kosztolányi György, Kollányi László, Kraftné dr. Somogyi Gabriella, dr. Kurucz Sándor, dr. Lájer Konrád, Laky Ildikó, dr. Majer József, Prajczer Tamás, Ropoliné Lázár Mária, Sallay Ágnes, Schmidtné Nagy Veronika, ifj. dr. Solymos Rezső, dr. Szakonyi Lajosné, Szakszai Zsolt, dr. Szikra Dezső, dr. Szvitacsné Marton Katalin, Varga Dezső, Várhegyiné Kiss Zsuzsa, a Dél-dunántúli VIZIG munkatársai.
A tervezés indításának dátuma, ütemezése:
* A Tervezett Duna–Dráva Nemzeti Park és Térsége Regionális és Tájrendezési Terve, Vizsgálat, 1995
* A Tervezett Duna–Dráva Nemzeti Park és Térsége Regionális és Tájrendezési Terve, Vizsgálati Összefoglaló, 1996
* A Duna–Dráva Nemzeti Park és Térsége Regionális és Tájrendezései Terve, Koncepció, 1997
A vizsgálat és a vizsgálati összefoglaló készítésekor a megbízás még a tervezett Duna–Dráva Nemzeti Park és térségéről szólt. Munkánk vizsgálati anyaga is hozzásegített ahhoz, hogy 1996. április 9-én kihirdették a Duna–Dráva Nemzeti Park megalakítását.
