Üzleti, pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem, vendéglátás
Üzleti, pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem, vendéglátás
Az üzleti és pénzügyi szolgáltatások a területi folyamatok barométerének tekinthetők. A kereskedelem és vendéglátás pedig tükrözi a lokális és regionális piacon belül a lakossági fogyasztási szint és igénystruktúra alakulását.
A szolgáltatások ezen csoportjait a piaci folyamatok formálják, így a területi politika hatásai azokat csak közvetetten érinthetik. Erősebben hatnak viszont a fejlődésükre a helyi, térségi gazdasági szerkezet és jövedelmi viszonyok, ugyanakkor döntő a szerepük a telephelyi feltételek alakításától kezdve a foglalkoztatási szerkezeten át egészen a lakosság életminőségének változásáig. Eközben a területi jövedelemtermelés egyre nagyobb hányadát is képviselik.
Az üzleti és pénzügyi szolgáltatások területi szerkezetére jellemző, hogy azok piacvezető szervezeteinek a központja a fővárosban található, míg a nagyvárosokban (regionális központokban) részben kirendeltségek, illetve a helyi gazdasági aktivitást jelző kisvállalkozások telepedtek meg. A pénzügyi szolgáltatások közül a bankszektor irányítása teljes egészében a fővárosban koncentrálódik, az országos hálózatok fokozatosan épültek ki. A szolgáltatások különféle körét nyújtó fiókhálózat egységei a nagy és középvárosokban találhatók meg, ám ezek döntési jogosítványaiban (hitelfelvétel, speciális szolgáltatások) eltérések találhatók. Ezeknek a megosztott szolgáltatásoknak a kínálatában is regisztrálhatók az országban kialakult nyugat–keleti különbségek.
A vidéki fiókok gyakran minimális szolgáltatásokat nyújtanak, hitelezési önállóságuk kevés, sok fiók – főleg a takarékszövetkezeteknél – betétfelvételre, „pénzgyűjtésre” korlátozza tevékenységét. A bankok túlnyomó része kivonja a megtakarításokat a vidéki körzetekből, s azokat a bankközi piacon vagy állampapírok vásárlására használja fel, ennek oka a költségvetés finanszírozásán túl az, hogy hosszabb távú befektetéseket a jelenlegi szabályozás nem tesz lehetővé. Ezért fontos feladat a regionális pénzintézeti hálózat szerepének növelése. (Pl. Rákóczi Bank, Magyar Fejlesztési Bank.)
A pénzügyi szolgáltatások területfejlesztő hatásánál meghatározó szempont, hogy azok elérhetősége az ország bármely pontján azonos eséllyel biztosítva legyen. Különösen vonatkozik ez a pénzügyi kapcsolatokra és a különféle finanszírozási módokra, azok megismerésére, igénybevételi lehetőségeikre. Természetesen lesznek és maradnak speciális pénzügyi szolgáltatások, amelyek csak a fővárosban működnek hosszú távon (áru-, pénz- és értékpapírtőzsde), de ezek gyors igénybevételét a dinamikusan fejlődő banki információs rendszerekkel biztosítani lehet.
A gazdasági szolgáltatások egyre szélesebb skáláját nyújtó szervezetek száma magas, ezek közül a nemzetközi hálózatokhoz tartozó egységek a fővárosban találhatók, és megbízásaikban a külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetek a listavezetők. A hazai érdekeltségű – kisebb létszámot foglalkoztató – szervezetek többsége a vállalkozások gazdasági folyamatainak regisztrálását, illetve a termékek, szolgáltatások közvetítésére irányuló tevékenységeket végzik. Kimondottan kevés a K+F és a műszaki szolgáltatásokra, illetve vidéken a marketingre és piackutatásra szakosodott szervezetek száma. Előremutató jelenség, hogy elsősorban a pénzügyi szolgáltatásokat végző szervezetek – többségében a bankok – meghatározó szerepet játszanak a nagyvárosok cityképződésében, a belvárosi terek átalakításában, azok rehabilitációjának elindításában és folytatásában.
Az üzleti szolgáltatások kimondottan piaci alapon szerveződnek, itt a kormányzati beavatkozásokra nincs szükség. A jövőben egyrészt változatlanul a nagyvárosok lesznek a telephelyek központjai, kellő piaci igények esetében várhatóan irodahálózatok szerveződnek a vidéki térségek centrumaiban (középvárosok, fejlődő térségek kisvárosai); másrészt megmaradnak a kisszervezetek, melyek tevékenységi köre fokozatosan bővül újabb és újabb szolgáltatásokkal, s végül egyre jelentősebb szerepük lesz a városhálózatban a központi részek arculatának alakításában, azok rehabilitációjában. Közvetett eszközökkel ösztönözni kell viszont – mind kormányzati, mind térségi szinten – a kutatást és műszaki fejlesztést nyújtó szolgáltató szervezetek létrehozását, illetve azok működését szorosan kapcsolni kell a gazdasági infrastrukturális rendszerek új elemeihez és a felsőoktatás fejlesztéséhez (innovációs és technológiatranszfer-központok hálózata).
A kereskedelem és a vendéglátás tekinthető jelenleg – de vélhetően középtávon is – a vállalkozások meghatározó színterének. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek átlagosan 35,5 százaléka (vidéken 32,9 százalék, Budapesten 38,6 százalék) működik ezekben a tevékenységi körökben. Ennek következtében az ország különböző térségeiben az ellátási különbségek lényegében megszűntek. A korábbi országos és megyei felépítést követő hálózatok feldarabolódtak a privatizáció során részben számtalan kisvállalkozásra, részben pedig a külföldi érdekeltségű szervezetek működtetik tovább a megújított láncolatokat. Emellett számtalan – kimondottan a lokális ellátásra épülő – új vállalkozás jelent meg, amelyeknek a működési feltételei (tőkehiány, ingatlan, szakmai ismeretek) tartósan kevésbé biztosítottak, illetve nem járulnak hozzá a településkörnyezet igényes alakításához. A fogyasztási szokások gyors változása tapasztalható, amit alapvetően befolyásol a kedvezőbb árat, a komplex áruskálát, a szélesebb szolgáltatást kínáló, többségében a nemzetközi kereskedelmi láncokhoz kapcsolódó bevásárlóközpontok megjelenése, egyelőre a nagyvárosokban és az idegenforgalom szempontjából frekventált térségekben, ezért a bevásárlóközpontok létesítése regionális szabályozást kíván. A vendéglátás területi hatásai viszont nem elsősorban a nagyvárosi környezetben érzékelhetők, hanem egy-egy kedvező adottságú térségben megjelenő új szálloda, panzió és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások adnak lendületet az idegenforgalmi szempontból elhanyagolt vagy éppen hátrányos helyzetben lévő térségekben azok megismeréséhez, fejlődéséhez.
A kereskedelemben már középtávra valószínűsíthető az átrendeződés. A nagy tőkével rendelkező nemzetközi hálózatokhoz tartozó egységek területi terjedése egyre látványosabb lesz, fokozatosan kiszorítják a hazai tulajdonosokat felsorakoztató szervezeteket. A kiskereskedelmi hálózatoknál viszont hosszú távon számolni kell a mérsékeltebb szolgáltatást nyújtó egységek megmaradásával, de itt is megindul a tőkekoncentráció (helyi és regionális hálózatok megjelenése főleg a szakirányú kereskedelemben). A városok tereiben megmaradnak a kisebb üzletek, de új elemként jelennek meg a nagy bevásárlócentrumok. Bővül a kínálat és a szolgáltatások köre, a fogyasztásban korlátot egyedül a lakosság jövedelmi viszonyai jelenthetnek.
A helyi gazdaságfejlesztésre kidolgozott politika és annak megvalósítási eszközei erősen hatnak a kereskedelmi és vendéglátó-szolgáltatás fejlődésére, így számottevő a lokális szint beavatkozása (bérleti díjak, helyi adók, telephely-biztosítás, működés szabályozása stb.).
Kiskereskedelmi boltok üzletforma szerint, 1996 a)
Megye, főváros, régió
|
Általános áruház
|
Élelmiszer
|
Ruházati
|
Vegyiáru-
|
Iparcikk-
|
Kultúrcikk-
|
|---|---|---|---|---|---|---|
üzlet
| ||||||
Budapest
|
60
|
11 088
|
7 320
|
1 617
|
4 764
|
3 843
|
Pest
|
40
|
5 554
|
2 654
|
616
|
1 926
|
1 386
|
Közép-Magyarország
|
100
|
16 642
|
9 974
|
2 233
|
6 690
|
5 229
|
Fejér
|
20
|
2 521
|
1 354
|
264
|
858
|
531
|
Komárom-Esztergom
|
13
|
2 191
|
1 090
|
226
|
775
|
560
|
Veszprém
|
23
|
2 160
|
1 356
|
255
|
820
|
750
|
Közép-Dunántúl
|
56
|
6 872
|
3 800
|
745
|
2 453
|
1 841
|
Győr-Moson-Sopron
|
38
|
2 189
|
1 510
|
244
|
828
|
637
|
Vas
|
22
|
1 438
|
1 090
|
142
|
473
|
374
|
Zala
|
15
|
1 657
|
902
|
154
|
587
|
389
|
Nyugat-Dunántúl
|
75
|
5 284
|
3 502
|
540
|
1 888
|
1 400
|
Baranya
|
45
|
2 815
|
1 465
|
288
|
1 027
|
621
|
Somogy
|
12
|
2 812
|
1 820
|
304
|
781
|
849
|
Tolna
|
36
|
1 404
|
850
|
144
|
619
|
371
|
Dél-Dunántúl
|
93
|
7 031
|
4 135
|
736
|
2 427
|
1 841
|
Borsod-Abaúj-Zemplén
|
45
|
4 355
|
2 111
|
310
|
1 285
|
798
|
Heves
|
29
|
1 847
|
898
|
204
|
704
|
484
|
Nógrád
|
10
|
1 179
|
450
|
108
|
349
|
216
|
Észak-Magyarország
|
84
|
7 381
|
3 459
|
622
|
2 338
|
1 498
|
Hajdú-Bihar
|
37
|
3 180
|
1 856
|
329
|
1 131
|
706
|
Jász-Nagykun-Szolnok
|
40
|
1 999
|
870
|
152
|
662
|
452
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg
|
3
|
3 187
|
1 966
|
296
|
979
|
562
|
Észak-Alföld
|
80 8 366
|
4 692
|
777
|
2 772
|
1 720
| |
Bács-Kiskun
|
23
|
3 026
|
1 721
|
316
|
1 343
|
790
|
Békés
|
52
|
2 395
|
1 285
|
202
|
744
|
554
|
Csongrád
|
53
|
2 746
|
1 463
|
306
|
1 074
|
683
|
Dél-Alföld
|
128
|
8 167
|
4 469
|
824
|
3 161
|
2 027
|
Összesen
|
616
|
59 743
|
34 031
|
6 477
|
21 729
|
15 556
|
a) Az egyéni vállalkozásokat is tartalmazza.
Kiskereskedelmi boltok üzletforma szerint, 1996 (folytatás) a)
Vendéglátóhelyek üzletforma szerint, 1996
Villamos- és trolibusz-közlekedés
Metró, földalatti, helyiérdekű vasút
A pénzügyi szolgáltatószervezetek száma
