Külső körülmények
Külső körülmények
Nemcsak hazánknak, nem is csupán Kelet-Közép-Európának, hanem a kontinens egészének is az utóbbi évtizedek legnagyobb átalakulásával, az információs társadalom kihívásával kell szembenéznie. Szakértők egybehangzó álláspontja szerint néhány évtized alatt jönnek létre olyan különbségek, amilyenek kialakulásához eddig évszázadokra volt szükség. A területfejlesztési koncepció legkitüntetettebb prioritásának tehát annak kell lennie, hogy hazánk – az egyes régiók eltérő adottságaival összhangban – képessé váljék megfelelni ezeknek a kihívásoknak, integrálódjék a III. évezred most kirajzolódó világrendjébe.
Az utolsó évtized gazdasági folyamatai eltolódást eredményeztek az európai gazdaság térbeli szerkezetében. Északnyugat-Európa hagyományos ipari centrumterületei egyértelmű vezető helyüket elveszítették. A növekedés és idővel a fejlettség magasabb szintje fokozatosan délebbre tevődött át, és formálódóban van egy Észak-Spanyolországtól Dél-Franciaországon, Észak-Olaszországon, Dél-Németországon és Svájcon át Ausztriáig húzódó övezet, amely a növekedés dinamikájában, az új technológiák alkalmazásában megelőzi a tradicionális centrumokat.
Magyarország ennek az övezetnek a természetes folytatása, ami potenciális előnyt jelenthet, de ennek kihasználása számos – ma még bizonytalan – tényező függvénye. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy (kedvező esetben is) e folyamatok nagy valószínűséggel nyugatról terjednek, eleinte növelve az országon belül az utóbbi években tovább növekedett jelentős nyugat–keleti különbségeket.
Az információs technológiák alkotta struktúrák mára egy új, virtuális térszerkezetet alkotnak. Az ezekhez való illeszkedés jelentősen növelheti a földrajzi közelség adta előnyök kihasználásának lehetőségét.
Az európai integrációs folyamatokban nagy és egyre növekvő szerepe van a regionalizmusnak. Mind az állam fölötti (közösségi), mind az állam alatti (regionális) szint jelentőségének erősödése ellensúlyozni hivatott a nemzetállam korábbi dominanciáját és kizárólagosságát. Az Európai Unió legjelentősebb finanszírozási eszköze, a strukturális alapok, döntően a regionális fejlesztést és a regionális kiegyenlítést és kohéziót szolgálja. A pénzeszközök címzettjei nem a nemzeti kormányok, hanem a régiók, amelyeknek fel kellett készülniük a fejlesztési programozás gyakorlására, de – ami még fontosabb – az elnyert pénzeszközök hatékony felhasználására is.
Magyarország helyzetéből fakadóan, fontos európai tranzitútvonalak kereszteződési pontja. A tranzitpozíció tényleges kihasználása részben a saját döntések, az ország infrastruktúrájának állapotától, részben a szélesebb környezet politikai-gazdasági helyzetétől függ. Magyarország súlya a kelet–nyugati tranzit lebonyolításában az utóbbi években szükség szerint csökkent, ugyanakkor tranzitszerepe – Jugoszlávia felbomlása és a háborús események miatt – jelentősen megnőtt a Nyugat-Európa és a Balkán közötti forgalomban. E szerepkör egyes elemeinek megtartását gazdaság- és regionális politikai eszközökkel is fenn kell tartani.
Az ország egésze és egyes régiói is jelentős szerepet játszhatnak Kelet-Közép-Európa térségi integrációjában. A határ menti térségek lehetőséget nyújtanak vállalkozási zónák kiépítésére. Az erősödő gazdasági, politikai és regionális együttműködés életre hívhat olyan határokon átnyúló makrorégiókat, amelyek részben történelmi tradíciójuk, részben kibontakozóban lévő együttműködésük révén elősegíthetik a növekedési centrumok kooperációját és a saját országukban periferikus helyzetű területek pozíciójának javulását.
Több ilyen formálódó régióban érdekelt Magyarország, ezek a Bécs–Pozsony–Budapest-tengely és annak közvetlen sávja, a Kárpátok eurorégió, az Alpok–Adria-térség, mely újabban Európa egyik legjelentősebb növekedési, innovációs térsége.
