Gödöllő, Grassalkovich-kastély
Gödöllő, Grassalkovich-kastély
A XVIII. századi hazai barokk építészet Fertőd mellett legjelentősebb világi műemlékegyüttesét, a gödöllői Grassalkovich-kastélyt gróf Grassalkovich I. Antal (1694- 1771), Mária Terézia bizalmasa, királyi személynök és az akkori pénzügyi csúcsigazgatás vezetője építette. Az 1730-as évektől több építési periódusban formálódott kastély 186 7-1918 között királyi pihenőrezidenciaként a ma is kultusz övezte Erzsébet királyné (1837-1898), illetve az uralkodócsalád kedvelt tartózkodási helye volt. Az együttes leromlása az 1945 utáni évtizedekben következett be, amikor szovjet- és magyar katonaság, valamint szociális otthonok kaptak helyet az ódon falak között.
A kastély rehabilitációjának előkészítése 1984-ben, az Országos Műemléki Felügyelőség ún. kastélyprogramja keretében kezdődött, majd a Minisztertanács 2010/1990. (HT 5.) MT határozata révén kormányzati szintre emelkedett. Ezt az elmúlt években újabb kormányhatározatok erősítették meg, így a helyreállítás és hasznosítás folyamata 1994-től fölgyorsulhatott, eredményeként pedig 1996 augusztusában fejeződött be a kastélyrekonstrukció első üteme.
A központi költségvetés évenkénti támogatás biztosításával segíti elő a kastélyegyüttes hasznosítási programjának folyamatos megvalósítását és a helyreállítási munkálatokat. A kormány által létrehozott Grassalkovich Közalapítvány, illetve állami többségű közhasznú társaság felállításával 1994 nyarától vált lehetővé a lokális (önkormányzati) és állami források összehangolása, illetve a befektetői tőke mozgósítása. 1994-1998 között a kastély műemléki helyreállítása és a működtetési feltételeinek kialakítására a következő összegek fordítódtak:
Ebből az összegből elkészült a 17 000 mm alapterületű kastélyegyüttes és 30 hektáros parkjának alternatívákat is tartalmazó rehabilitációs programja, a 8 kastélyszárny generáltervezése és állagmegóvása, 3 szárny műemléki helyreállítása és az együttes szűkebb környezetének rendezése. a források lehetőséget adtak 7 kastélyban lakó család kiköltöztetésére és a 83 fő számára munkahelyet adó munkaszervezet kiépítésére is.
A kastély legszebb, főhomlokzati szárnyainak átadására 1996. augusztus 17-én került sor. Ezek a szárnyak részben nonprofit jellegű múzeumi-kulturális funkciót kaptak (főúri és királyi lakosztályok, rendezvénytermek), részben pedig szolgáltatói infrastruktúrát (vendéglátó-ipari, kiskereskedelmi egységek) biztosítanak. A múzeumi-kulturális hasznosítás programja révén született meg hazánk egyetlen, az újkori királyi udvartartást és környezetet bemutató kastélymúzeuma, szakfelügyeletét a Magyar Nemzeti Múzeum látja el. Egyedülálló műtárgyállományával és enteriőr-kiállításaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is jelentős közgyűjtemény jött létre, éves látogatottsága az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján közel 300 ezer fő. A kastély európai komfortigényeket is kielégítő infrastruktúrája hivatott kiszolgálni egyrészt a kastélymúzeum látogatóit (turisztikai szolgáltatások, vendéglátás, üzletek), másrészt pedig egyfajta termelőágazatként (állami- és cégreprezentáció, fogadott rendezvények) növelik a bevételeket, évente 35-40 millió forinttal.
Az immár működő-üzemelő kastély főszárnyainak rekonstrukciója 1996 óta is folytatódott. 1997-98-ban fejeződött be az északi előkert, vállalkozói tőkéből pedig a déli pálmaház felújítása és természetvédelmi területté nyilvánították a Felsőkertet. 1996/97-ben készült el az együttes déli szárnyaiban kialakításra kerülő európai szintű, 15 lakosztályos kastélyszálloda és a lovardában helyt kapó rendezvényközpont programja. Ennek hosszútávú, 1,5 milliárd forintos fedezetét biztosítja az állam garanciavállalású hitelkonstrukció, melynek kidolgozásában több tárca (KTM, PM, IKIM) vett részt, a amely dokumentumait 1997. július 25-én a környezetvédelmi miniszter, a pénzügyminiszter és a hitelt nyújtó OTP Bank Rt. írt alá. Az ezt követően megindult munkálatok eredményeként 1997 végére 132 millió forint értékű beruházás valósult meg, a ez 1998-ban folytatódik, a tervek szerint 600 millió forint értékű munka elvégzésével. A tervek szerint 1999-ben indul az északi szárnyak felújítása, amelyekben hosszútávon a Magyar Építészeti Múzeum tudományos és kiállítási egységei érdekes színfolttal gazdagíthatják a turizmus bővítését célzó kínálatot.
Az elmúlt években fölgyorsított beruházás révén a műemlékegyüttes vált a régió idegenforgalmának központjává és gerjesztő erejévé. Jótékony hatással van a település életére (kulturális események, turizmus fellendülése, munkahelyteremtés, stb.), sőt bizonyos értelemben „kikényszeríti“ a környék más műemléki értékeinek rehabilitációját is.
| Állami költségvetésből: | 1 711 000 E Ft |
Önkormányzati forrásból
| (Gödöllő városa) | 287 000 E Ft |
Lokális vállalkozói tőke
| hozzájárulása | 52 000 E Ft |
Közhasznú Társaság
| (saját bevételek): | 146 000 E Ft |
| Összesen: | 2 196 000 E Ft |
