Esterházy-kastélyegyüttes, Fertőd
Esterházy-kastélyegyüttes, Fertőd
Esterházy „Fényes“ Miklós (1714-1790) herceg építészeti „főműve“, a magyar Versailles-ként számon tartott fertődi kastélyegyüttes a hazai barokk kastélyépítészet nagyszabású, reprezentatív alkotása. Jelentősége nemcsak a hazai művészettörténet, hanem az európai művelődési tradíciók szempontjából is kiemelkedő: a kastély adott évtizedeken át helyszínt és teret Joseph Haydn (1732-1809) zeneszerző alkotómunkájához. Emellett „Fényes“ Miklós udvara a korabeli barokk főúri életmód szerint is olyan szellemi és kulturális központ, amely méltán váltotta ki a kortársak elismerését és csodálatát.
A kastélyt és kertjét korábbi, kisebb rezidencia kibővítéseként 1762-ben kezdték építeni, s a munkálatok egészen 1790-ig tartotta. „Fényes“ Miklós ekkor Európa egyik legnagyobb és legszebb kastélyegyüttesét építette ki, közel 400 hektáros kerttel, a főépület mellett operaházzal, lovardával és számos parkbéli építménnyel. A kastély másodvirágzása 11. herceg Miklós (1869-1920) idején kezdődött, a egészen 1945-ig tartott. A világháború. majd az azt követő esztendők pusztításai után az együttes magjának helyreállítására 1957-től került sor. A felújítás elsősorban a főépületet és közvetlen környezetét célozta, s eredményeképpen mai is működő múzeumi egység, diákszálló, illetve egy iskola kapott helyet a kastélyban.
Az együttes folyamatos karbantartására, korszerűsítésére az 1980-as évek közepe óta nem jutott pénz, ezért a főépület erősen leromlott állapotba került. Továbbra is megmaradta történeti ingatlancsoport széttagoltsága és a különféle épületek méltatlan funkciói. Kudarcba fulladtak a különböző, külföldi források bevonására tett kísérletek és hasznosítási tervek is. Az egyre súlyosbodó helyzet miatt a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1995 elején megkezdte a kastély sorsának hosszútávú rendezését célzó előkészítő munkát. Ennek során feltárásra kerültek a történeti ingatlanegyüttes kezelői viszonyai és megkezdődött a hasznosítási program alapelveinek kidolgozása.
A központi épületek üzemeltetését a KTM a Műemlékek Állami gondnokságához telepítette, amely a szervezeti korszerűsítéseken túl 1996-ban 18 millió-, 1997-ben pedig 65 millió forintot fordított a legégetőbb állagmegóvási és helyreállítási munkálatokra. Korszerűsítésre került a közműhálózat és a fűtési rendszer, kijavították a tetőszerkezetet és elvégezték a gyors beavatkozást igénylő restaurálásokat.
Az előkészítő munkálatok nyilvánvalóvá tették, hogy a műemlékegyüttes rehabilitációját csak tárcák közötti együttműködéssel, időtávlatban pedig mintegy 5-8 év alatt lehet elérni. A KTM ezért partnereket keresett: így született meg az a „szövetség“, amelynek a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Ipari-, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, valamint Fertőd Város Önkormányzata lettek tagjai. A kastélyegyüttes hasznosítási koncepciójának fontosabb elemei:
1. A kastély múzeumi hasznosítása
A barokk kori lakosztályát, az építészeti- és művészettörténeti értékeket, illetve az Esterházy-család és a Haydn-életmű történetének bemutatását szolgálhatja a múzeum. Évente 250-300 ezer látogatóra lehet számítani. Ehhez megfelelő infrastruktúrát, szolgáltatást kell biztosítani. Évente a múzeumi funkció mellett meg szükséges teremteni a tudományos műhelymunka feltételeit.
2. Művészeti továbbképző központ
A kastély tradícióihoz méltó művészeti ágak (zeneművészet, tánc, báb, iparművészet, stb.) nemzetközi kitekintésű központja, a hazai művészeti intézmények oktatási programjaiba való illeszkedéssel.
3. Elsősorban a már jó hagyományokkal bíró zenei rendezvények fejlesztésével és bővítésével (Haydn-fesztivál. fiatal tehetségek bemutatkozó helye, operaelőadások), az ausztriai (például Eisenstadt) törekvésekkel összehangoltan.
4. Idegenforgalmi hasznosítás
Legalább 300 férőhelyes korszerű szállodai kapacitás megteremtésével és a vendéglátás (gasztronómia, kereskedelmi egységek, stb.), holdudvarának kiépítésével. Regionális turisztikai szolgáltatások bázisa. A szorosan egymásra épülő, egymással harmonizáló funkciócsoportok megvalósíthatóságának és ütemezésének részletes programját a tárcák ebben az évben dolgozzák ki. Ehhez a munkához az 1029/1998. (III. 3.) számú kormányhatározat biztosít feltételeket, amely a koncepciót elfogadva határidőt is rögzített (1998. december 31.) a munka elvégzésére.
A műemlékegyüttes távlati helyreállítását és hasznosítását, illetve ezzel összefüggésben működtetését a minisztériumok egy olyan közhasznú szervezet létrehozásával látják célszerűnek, amelynek 4 alapító tagja folyamatos tehervállalással biztosítja a funkciók szakmai színvonalát és a szükséges forrásokat. A tervek szerint a KTM lesz a műemléki helyreállítások felelőse és bonyolítója, az MKM a kulturális-oktatási hasznosítás biztosítója. az IKIM pedig a turisztikai-idegenforgalmi projekt felelőse. Fertőd Önkormányzata, mint szintén a közhasznú társaság tagja, a szűkebb-tágabb régióba illeszkedést (rendezési tervek, ingatlan-kérdések) segíti elő. Az ez év tavaszán megalakuló Fertődi Esterházy-kastély Közhasznú Társaság alaptőkéje előreláthatólag 50 millió forint lesz, ezen túl pedig az idei helyreállítási munkálatokra 100 millió forint áll rendelkezésre.
Az elfogadott kormányhatározat legfontosabb erénye, hogy megteremtette az alapvető feltételeket Magyarország egyik legértékesebb barokk kori műemlékegyüttesének helyreállításához és méltó hasznosításához. Ezáltal a fertődi kastélyegyüttes lett az a második, központilag kiemelt műemléki-kulturális kastélyberuházás, amely a gödöllői Grassalkovich-kastély mellett európai jelentőségű építészeti örökségünk megőrzésében újabb minőségi előrelépést jelent.
Varga Kálmán
