Zala megye
Zala megye
A megye a nevét a Tiberius római császár (isz. 14-37) idején Pannónia védvonalának, a limesnek részeként megépített Salla katonai tábortól kapta. Ma is sokak neve Szalai-Szalay vagy Zalai. Előalpi táj, főként a 650 négyzetkilométeren fekvő, önálló nyelvjárású Göcsej nevű, leginkább észak-déli tájolású dombokkal tagolt rész. Legmagasabb pontja a megyeszékhely, Zalaegerszeg melletti Kandikó 304 méter. Az Alpok és az Adria közelsége miatt Zala a legcsapadékosabb, ezért a legerdősültebb megye a 700-800 milliméter évi mennyiséggel és a mintegy 30 százalékos erdőterülettel. Talaja agyagos, nehezen művelhető, csak a Somogy megyével határos kis részen homokos. A megye legmagasabb pontja a Tátika, 410 m.
Felszíni vizeit a határfolyó Mura és a Balatont is tápláló Zala gyűjti össze. További folyóvizei: a Kerka és a Cserta, a másik zalai kistáj, a szlovéniai Lendva környékére is átnyúló Hetést Göcsejtől elválasztó két patak.
A megye területének nagyobb hányada a nyugat-magyarországi peremvidékhez sorolható, északkeleten a Dunántúli középhegység részeként a Keszthelyi hegység határolja, délkeleti része a Dél-zalai dombság.
Területe a Balaton nyugati csücskével együtt 378 408 km2, a lakott helyek száma: 346, az önkormányzatoké 257. A lakónépesség: 1998. január 1-jén 298 000; a fogyás 8 400. 1990-ben: 306 400. Ennek 54%-a 8 városban él. Közülük háromnak a lakossága nem éri el az 5 ezret (Hévíz, Letenye, Zalakaros). Az aprófalvas település-szerkezet miatt az országos átlagnál rosszabb a korösszetétel. A népesség 10 év alatt 15 ezerrel, az élveszületések aránya 12,1ről 10,3 ezrelékre csökkent. A halálozásoké viszont 14,3-ról 15,8%-ra emelkedett, ahogyan a természetes fogyás is 2,2-ről 5,1 ezrelékre. A csecsemőhalandóság a 80-as évek elejétől 1994-ig 20-ról 8,8 ezrelékre csökkent.
Zalában a halálokok mintegy 90%-a 5 betegség-csoportnak tulajdoníthatók: a keringési betegségek (50%), a rosszindulatú daganatok (20%), erőszakos cselekmények (6%), légzőszervi elváltozások (4%). Az agyér betegségből következő halálozás 90%-ban a 60 év fölöttieket fenyegeti. A házasságkötések száma tovább csökkent: 1996-ban 1297 házasságot kötöttek, 1997. októberéig 989-et.
Honfoglaláskor a Buzád nemzetség telepedett meg ezen a vidéken, amely az I. István király által kialakított megyerendszerben 1002-től a veszprémi püspökséghez tartozott. A királyi vármegye első székhelye a mai Balatonmagyaród határában létesült a legújabb ásatások szerint, majd Zalavárra került. A török időkben Nagykapornak volt a közigazgatási központ. Később Zalaegerszeg lett a megyeszékhely. Itt épült föl 1732-ben a megyeháza barokk épülete, amely a mai bíróságnak és börtönnek ad otthont. Az Észak-déli irányú, Fiuméig húzódó vasútvonal lendületes polgári fejlődéshez segítette a megye másik ma is jelentős városát, Nagykanizsát. A valódi előrejutás, a számottevő iparosítás azonban az 1937-es sikeres olajfúrást követően is csak 1950-től kezdődött Zalában.
Zalában 10 párt működik: Fidesz-Polgári Párt, Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, Magyar Szocialista Párt, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szociáldemokrata Párt, Munkáspárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Vállalkozók Pártja. Küldötteik alkotják a helyi önkormányzatok tagjainak egészét néhány független kivételével. A megyei önkormányzati közgyűlés pártösszetétele: 41 képviselőből, 13 Fidesz-KDNP-MDF, 12 MSZP, 7 SZDSZ, 2 Agrárszövetség, 2 Balatoni Szövetség, 1 szervezeten kívüli.Valamennyi párt megyei szervezete Zalaegerszegen székel a városközpont egymáshoz közel eső pontjain. Zalát 10-en képviselik az Országgyűlésben.
