Vas megye

Teljes szövegű keresés

Vas megye
Vas megye a Dunántúl nyugati részén fekszik, központja Szombathely. Nyugaton Ausztriával és Szlovéniával, keleten Veszprém megyével, délen Zala megyével, északon pedig Győr-Moson-Sopron megyével határos. A megye négy nagyobb tájegységre osztható: a Nyugat-Zalai-dombság, az Alpok-alja, a Vas-Soproni síkság, és a Kemeneshát. Felszíne rendkívül változatos, dombságokat, hegységeket, síkságokat egyaránt megtalálhatunk itt. A Kőszegi hegységben – amely egyik kiváló bortermelő vidékünk – van a Dunántúl legmagasabb pontja, a határszélen fekvő Írottkő, melynek tengerszint feletti magassága 882 méter. Vas gyöngyszeme az Őrség, mely a megye déli részén fekszik. A területet 1978 védetté nyilvánították, azóta hazánk legnagyobb tájvédelmi körzete.
Vas megye éghajlatára nagy hatást gyakorol az Alpok hegyláncainak közelsége, valamint az óceáni éghajlat hatása is ezen a területen érvényesül leginkább hazánkban. A csapadék bőséges, éves mennyisége akár a 850 millimétert is elérheti, így ez a terület hazánk legcsapadékosabb tája. Ezért rengeteg forrás és patak található itt. A megye legnagyobb folyója a Rába, mely Ausztriából érkezik Magyarországra. Vas megyében az országos átlaghoz képest a hőmérséklet télen magasabb, nyáron alacsonyabb. Az éves középhőmérséklet 8-10 Celsius-fok között alakul.
A megye területe 3337 négyzetkilométer, ami az ország összterületének a 3,6 százaléka. Vas megyében – 1996-os adatok alapján – 270 ezer 386-an laknak, ez az ország összlakosságának 2,7 százalékát teszi ki. Az országos tendencia Vas megyében is érvényesül, azaz csökken a lakossága. Mind a lakosság számát, mind pedig a terület nagyságát tekintve Vas a tizenhetedik az ország megyéinek sorában. A megye népsűrűsége 81 fő/négyzetkilométer, ezért Vas az ország ritkábban lakott területeihez tartozik. A központon kívül egyetlen településen sem él húszezernél több ember. A legkevesebb lakosú település pedig Nemesmedves, ahol 22-n élnek.
Vas megyében 1996-ban 2 645 gyermek született, valamint 3 906 halálozást regisztráltak, így a természetes szaporodás, illetve fogyás – 1261 volt. A magzati veszteségek száma összesen 1653, a terhességmegszakítások száma pedig 1312 volt Vas megyében. A halálozási okok között a keringési rendszer betegségei követelték a legtöbb áldozatot, 2 042-en haltak meg ezen betegségek következtében. A halálozás okai között második helyen szerepelnek a különböző daganatos megbetegedések, melyek összesen 978 esetben követeltek emberéletet. Vas megyében 1996-ban 53 fő – 45 férfi és 8 nő – követett el öngyilkosságot.
Vas megyében 1996-ban 1 212 házasságot regisztráltak, 135-tel kevesebbet, mint 1995-ben. Az újraházasuló párok száma 151, a válások száma 437 volt. Leggyakrabban a 30–39 év közötti párok bontják fel házasságukat.
Számos emlék maradt fenn a megye területén a római uralom idejéből. Claudius Tiberius császár alapította Savariát, a későbbi Szombathelyt. A honfoglalás idején Bulcsú törzse telepedett itt le, s a XI. század derekára jött létre a nyugati határmegye, melynek központja Vasvár lett. Innét származik a megye elnevezése. A következő néhány évszázad folyamán a német császárok és a magyar királyok felváltva birtokolták a területe, majd Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a vármegye felszabadult III. Habsburg Frigyes uralma alól 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány hősies küzdelemben visszaverte a Kőszeget fenyegető török sereget. 1644-ben Szentgotthárd közelében zajlott az a csata, mely után a vasvári béke megköttetett. Az 1867-es kiegyezés után gyors ütemben indult meg a polgárosodás. A trianoni békeszerződés következményeként Vas vármegye 1707 négyzetkilométert veszít korábbi 5036 négyzetkilométeres területéből. A rendszerváltozás után számos világcég telepedett meg Vasban, melyek nagy mértékben hozzájárulnak a térség lendületes fejlődéséhez.
Az 1990-es választásokon nyolcvan és kilencvenöt százalékos részvételi arányban járultak az urnákhoz a szavazók a megye nyugati és déli részén, míg a gazdaságilag egyértelmuen fejletlenebb keleti (Sárvár-celldömölki) részen sokkal kisebb (hatvanöt-hetven százalékos) volt az aktivitás. 1990-ben országosan is egyedülálló volt a szabaddemokraták győzelme a megyében és csupán a sárvári-celldömölki területen nyert az MDF jelöltje. Négy évvel később az egyéni választókerületekben ismét fényesen szerepeltek a liberálisok, ám Sárváron ismét nem SZDSZ-es diadalmaskodott: Szocialista politikus volt a befutó. A listás választások azt tükrözik, hogy a szabaddemokraták 1994-ben elvesztették vezető pozíciójukat, a versengésben a baloldal jelöltjeli, ha csak két tized százalékkal, de nyertek. A MSZP a szavazatok 25,8 százalékát kapta, az SZDSZ 25,6 százalékát. A szocialisták a négy évvel korábbi referendumhoz képest 18,2 százalékot javultak a megyében, míg a szabaddemokraták 4,4 százalékkal csúsztak lejjebb. A többi kis pártok közül a listákon az MDF a voksok 12,3, az FKgP 11,3, a KDNP 10,5, a Fidesz 7 százalékát szerezte meg.
Vas megye kistelepülésein ismét a független jelöltek arattak elsöprő győzelmet. A tízezer lakosnál kisebb városokban és falvakban a legtöbb egyéni mandátumot a kisgazdák, az ennél népesebb településeken a szocialisták szerezték meg. Az elmúlt években több településeken (Rönökön, Sömjénmihályfán, Cákon, Petőmihályfán) tartottak időközi választásokat a község első emberének önkéntes távozása miatt.
A helyhatósági választásokon a megszerezhető negyven helyből tizenkettőt a szocialisták, nyolcat a szabaddemokraták kaptak, a kereszténydemokraták és a kisgazdák egyaránt hét-hét helyhez jutottak. A Fidesz és az MDF három-három mandátumot kapott.
A vasi politikai élet furcsasága, hogy a választások után a kereszténydemokraták jelentették a mérleg nyelvét. Mivel a megyei közgyűlésben a kormánykoalíció és az ellenzék egyformán 20-20 helyet kapott, ezért a közgyűlés elnökének megválasztása csak a KDNP szavazataival volt lehetséges. Az elmúlt években színre lépett a Polgári Együttműködés nevű frakció. A megyei közgyűlésben nagyrészt a Fideszből kilépett képviselők alkotják ezt a frakciót, míg a megyei jogú város közgyűlésben a független, MDNP- és a Fideszes képviselők összehangolt tevékenységének színhelye a Polgári Együttműködés Frakció.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem