Jász-Nagykun-Szolnok megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye az Alföld közepén, a Tisza völgyében, a folyó két partjának Közép-Tisza-vidéki szakaszán terül el. Tiszán kívül fontos folyója még a Zagyva és a Hármas-Körös. Jelentős mesterséges tava a Tisza-tó amelynek 127 négyzetkilométernyi felülete négyszerese a Velencei-tóénak. A Tisza bal partján van, így a megyéhez tartozik a Hortobágyi Nemzeti Part egyharmada. Alföldi jellegu folyók szabdalta terület, amelynek északi, főként Jászsági része enyhe dombvidékbe hajlik át.
Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5607 négyzetkilométer. Magyarország egész területének 6 százaléka. A megye 78 települése közel 16 város és 62 község. 1997 végén a lakosok száma (az előzetes adatok szerint) 417 000 fő volt, amely az ország lakosságának 4,1 százaléka. Az 1990-es népszámláláson a lakosság 7 százaléka vallotta magát a cigány etnikumhoz tartozónak. A roma szervezetek becslések szerint azonban a cigányság lélekszáma eléri a népesség 8-9 százalékát.
A városokban 268 000, míg a községekben 149 000 élnek. Egy négyzetkilométerre jutó lakónépesség a megye egész területére számolva 74,4, a városokban 105,2 , a községekben 48,7 fő.
Megyénkben 1997-ben az előzetes adatok 3046 muvi vetélést regisztráltak, ugyanakkor 4300 csecsemő látta meg a napvilágot. Ugyanakkor 6000-en haltak meg, így a természetes fogyás elérte az 1700 főt. A halálozási okok között az első helyen a keringési rendszer megbetegedései szerepelnek, 3164-en hunytak el emiatt. Daganatos betegségekben 1034-en, baleset, öngyilkosság, gyilkosság következtében 440-en, légúti megbetegedésben 317-en míg az emésztőrendszer betegsége miatt 314-en vesztették életüket.
A most megszületők közül a lányokra vár hosszabb élet, ők várhatóan 74,4, míg a fiúk 66,86 éves korukig élnek. Házasságot 1900-an kötöttek, ugyanakkor a válások száma 778 volt. A megyében a sok éves átlag szerint egy esztendőben 524 milliméter csapadék hullik, ebből nyáron 302, télen 222 milliméter esik. Ugyanakkor egy évben 1940 órát tuz a Nap, nagyobb részt áprilistól szeptemberig, ebben a hat hónapban ugyanis 1416 órát süt a Nap. Az éves középhőmérséklet 10,4 Celsius fok, nyáron 17,4 Celsius fok.
Jász-Nagykun-Szolnok területe az ősidőktől fogva lakott, bizonyítja ezt a Damjanich János Múzeumban őrzött 440 ezer éves mamutagyarból készített pohár. Jásztelek határában lelték meg az Alföld legrégebbi építményét, egy 7-8000 éves kunyhót. Laktak e területen szkíták, szamariták, hunok, gepidák, avarok. A magyarok is korán megtelepedtek e tájon. Anonymus ír a dorogmai (mai Tiszafüred környéke) átkeléséről, valamint Zalán vezér Árpáddal Tiszasassal átellenben, Alpáron történt találkozójáról. Szolnok várispánságot Szent István alapította, nevét pedig az azt működtető Szolnok ispánról kapta, aki vértanú halált halt Szent Gellért püspökkel 1046-ban.
A tatárdúlás után telepítik le a Jászokat és a Kunokat. Ekkor alakul ki a sószállítás biztosítása a Tisza-mentén Külső-, vagy Kis-Szolnok Vármegye és valamint Dési sóbányáknál Belső-Szolnok. A kettő közötti területet pedig Középső-Szolnoknak nevezték 1552-ben török kézre kerül a Szolnok, és a város Szandzsák és Kádi székhely lesz. A megyei igazgatás megyébe költözik. 1685-ben felszabadul a török uralom alól Szolnok. A Jászságot és Kunságot fegyverváltság címén 1702-ben a Német lovagrendhez kerül. 1745-ben Mária Terézia engedélyezi az önmegváltást, a redempciót, és létrejön a Jászkun kerület.
1847-ben az országban másodikként nyílt meg a Pest-Szolnoki vasútvonal. A szabadságharc alatt az 1849-es Tavaszi hadjárat során Szolnok határában diadalmaskodik Vécsey és Damjanich serege az osztrákok felett. Jász-Nagykun-Szolnok megye 1876-ban alakul meg Jászság, Kunság, Külső-Szolnok, valamint Pest és Békés megye egyes részeinek egyesítésével. 1919-ben és 1944-ben nagy csata dúl a szolnoki Tisza-hídért. 1956. november 4-én Szolnokot választja a Kádár-kormány alakulása színhelyévé, ám az azt bejelentő rádió üzenet Ungvárról érkezik.
A pártok megyei szervezetei:
Fidesz–Magyar Polgári Párt (Fidesz–MPP): A megyében 1988-ban alakult meg, helyi szervezetek száma: 23.
Együtt Magyarországért Unió: 1998-ban alakult meg a megyében, helyi szervezetek száma 10.
Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt (FKGP): 1990-ben alakult a megyében, helyi szervezetek száma 66.
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP): 1990-ben alakult meg a megyében, helyi szervezetinek száma 30.
Magyar Cigányok Demokrata Pártja (MCDP): A megyében 1997-ben alakult meg, a helyi szervezetek: 10.
Magyar Demokrata Fórum (MDF): A megyében 1987-ben jött létre, helyi szervezetek száma 35.
Magyar Demokrata Néppárt (MDNP): A megyében 1998-ban alakul meg, a helyi szervezetek létrehozása még folyik.
Magyar Élet és Igazság Pártja (MIÉP): a megyében 1993-ban alakult meg, helyi szervezetek száma 18.
Magyar Nemzeti Kisemberek Pártja: 1997-ben alakult, helyi szervezetek száma 10.
Magyar Szocialista Párt (MSZP): a megyében 1989-ben alakult meg, helyi szervezetek száma: 43.
Munkáspárt: a megyében 1989-ben alakult, 43 településen 64 alapszervezetük működik.
Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ): 1988-ba alakult meg a megyében, helyi szervezeteik száma: 31.
Új Szövetség: A megyében 1998-ban alakult meg, a helyi szervezetek létrehozása folyik.
A megyében 1153 orvost tartottak nyilván, melyből 986 praktizált, így 10 000 lakosra 24 dolgozó orvos jutott.
A megye települései közül négyben – Jászberényben, Karcagon, Mezőtúron és Szolnokon – működik kórház. A megyeszékhelyen két kórház is található: a Hetényi Géza Kórház és a MÁV Kórház.
Gazdasági szempontból 1997-ben a szolnoki Hetényi Géza Kórház került nehéz helyzetbe. Az év közepén önkormányzati biztost nevezett ki az intézmény élére a fenntartó Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat, mert az intézmény adóssága megközelítette a félmilliárdot.
1996-ban megyénk hét településének kivételével minden városban és községben volt háziorvos. A 203 háziorvosi körzetben 198 doktor gyógyított. Közülük 103-an egészségügyi vállalkozóként látták el feladatukat. Házi gyermekorvos 54 dolgozott a megyében, akik közül 35-en vállalkozóként kezelték a kicsiket.
Gyógyszertár a megye településeinek csaknem felében, 42 helyen működött. A városok mindegyikében található patika, míg a községek közül 27-en vásárolhatják meg a betegek a szükséges gyógyszereket.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében megtalálható tradicionális egyházak: evangélikus, görög katolikus, izraelita, református, római katolikus. Kisegyházak: adventisták, agapé, baptista, buddhista, Hit Gyülekezete, Jehova Tanúi, Krisna Tudatú Hívők, metodista, szcientológia egyház, transzcendentális meditáció. Rendházak: karmelita rendház (Kunszentmárton). Szeretetotthonok: Római Katolikus Egyház Szeretetszolgálat Otthon (Jászberény).
Egyházi, felekezeti oktatási intézmények: A megyében 2 óvoda, 9 általános iskola, valamint 1-1 szakiskola, gimnázium és szakközépiskola működik egyházi, felekezeti fenntartásban. A két óvodában 94 gyermek járt, míg az általános iskolákban 2040, a szakiskolákban 94, a gimnáziumban 281, a szakközépiskolában 162 diák tanult.
A megyében Szolnokon és Jászberényben a legmagasabbak az ingatlanárak. E két helységben a városrésztől és attól függően, hogy a családi ház vagy lakótelepi tömbház lakásról van szó az illetékhivatal adatai szerint 25 000–80 000 forintba kerül egy négyzetméternyi lakóterület. Más településeken már négyzetméterenként 18 000 forintért is vásárolható lakás. Az építési árak négy év alatt csaknem megduplázódtak. Egy átlagosnak mondható 100 négyzetméteres családi ház 1994-ben 4-4,5 millió forintért épült fel, 1998 elején ennek költsége már 8 millióra rúgott.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1998 elején 25 025 állástalant tartottak nyilván. ugyanez számszeruleg csaknem kétezer fővel kevesebb, mint egy esztendővel korábban, ám a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal magasabb mint 1996 decemberében volt. Így a keresőképes lakosság 14,6 százaléka volt munka nélkül 1998. január 1-jén. A regisztrált állástalanok közül 1952 volt a pályakezdő fiatal.
Az állástalanok között jelentős a tartós munkanélküliek aránya, akiknek 70 százaléka már több mint két esztendeje nem tud elhelyezkedni. Az adatok szerint 1997 végén 6237-en kaptak munkanélküli ellátást, ugyanakkor a jövedelempótló támogatásra az előző évinél 18,8 százalékkal többen, 12 425-en szorultak és 5695 főt úgynevezett aktív eszközökkel (átképzés, közhasznú munka) támogattak. 1997-ben a munkanélküli-ellátás havi átlagos összege 15 700 forintra rúgott.
Jász-Nagykun-Szolnokban a foglalkoztatottak száma 1997 végén 67 798 fő volt, 4,1 százalékkal, 2900 fővel kevesebb, mint egy esztendővel korábban. A foglalkoztatottak kétharmada, 41 173 fő fizikai munkát végzett, míg 26 625-en szellemi foglalkozásúak voltak. Az előbbiek száma 5, az utóbbiaké 3 százalékkal csökkent egy év alatt. Az alkalmazásban állók kétharmada (300-nál több embernek munkát adó) nagyszervezeteknél dolgozott.
Az oktatás az egészségügy és az egyéb közösségi és személyi szolgáltatás foglalkoztatási szintje az előző évhez képest nem változott 1997-ben. Számottevően csökkent viszont a mezőgazdaságban, erdőgazdaságban és az iparban, elsősorban a feldolgozó iparban foglalkoztatottak száma. A 2200 fős létszámcsökkenés a megyei fogyás háromnegyedét teszi ki. Így 1997-ben a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban 9139; a feldolgozóiparban 21 155; az építőiparban 701, kereskedelem, javítás területén 3591; vendéglátásban 844, szállítás, posta, távközlés területén 2251; ingatlanügyek és egyéb szolgáltatásokban 1424; közigazgatásban 7506; oktatásban 9349; egészségügyben 8037; egyéb közösségi és személyi szolgáltatásokban 1516 főt alkalmaztak az 50 főnél több embert foglalkoztató vállalkozások és nonprofitszervezetek szervezetek, valamint a költségvetési szervek.
1997-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 46 600 forint volt. A megyei nettó átlagkeresetek 22,8 százalékkal 32 500 forintra nőttek. Az országos fogyasztói árindexet figyelembe véve a reálkeresetek a térségen 3,8 százalékkal emelkedtek. A nettó keresetek növekedési üteme az építőiparban, az ingatlanügyek és más szolgáltatások, illetve a személyi és közösségi szolgáltatások területén dolgozóknál nem érte el fogyasztói árak növekedését. Az átlagot meghaladóan nőttek viszont a keresetek a közigazgatásban, valamint a szállítás, posta és távközlésben. Az iparban dolgozók nettó keresete 2300 forinttal volt több, a mezőgazdaságban, erdőgazdaságban tevékenykedőké pedig 3100 forinttal volt kevesebb a megyei átlagnál. A megyében a szellemiek nettó keresete 24,3, a fizikaiaké 20,9 százalékkal növekedett 1997-ben. Így a szellemi tevékenységet folytatók az év végére 47 százalékkal kerestek többet, mint a fizikai dolgozók.
1997 elején 272 külföldi érdekeltségu vállalkozás működött a megyében, amelyek jegyzet tőkéje 22,5 milliárd forintra rúgott. A befektetett külföldi tőke összege 15,7 milliárd forint volt. 1997-ben 57 újabb külföldi érdekeltségu vállalkozást jegyeztek be, amelyekben a külföldiek részesedése 200 millió forint. Az új vállalkozások közül 23-at kizárólag külföldi befektetők alapítottak, hazai tőke részvétele nélkül. A külföldi érdekeltségu vállalkozások 83 százaléka a feldolgozóiparban tevékenykedik.
A társasági adó hatálya alá tartozó megyei székhelyu vállalkozások 1997-ben 3,2 milliárdot fizettek be, melyből 616 milliót igényeltek vissza. Így az állam bevétele 2,6 milliárd forint volt a társasági adóból. Általános forgalmi adót 1997-ben 123 milliárdnyit fizettek be, ennél 3,3 milliárddal többet, összesen 15,6 milliárdnyit igényeltek vissza az áfa-körbe bejelentkezett gazdálkodók.
Jász-Nagykun-Szolnokban a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban (50 fő feletti vállalkozásoknál) a foglalkoztatottak 13,5 százaléka, 9139 fő dolgozott 1997 végén. A foglalkoztatottság egy esztendő alatt 7 százalékkal esett vissza. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete a 20 százalékos növekedése ellenére sem érte el a 29 400 forintot, amely a gazdasági ágai között az egyik legkisebb.
A megye élelmiszer-ipari cégei közül a legtöbb a hús-, illetve a tejipari vállalat. (Tíznél is több a húsfeldolgozók és vágóhidak száma, míg hét tejipari vállalat van a megyében.) De megtalálhatóak a sütőiparral és malomiparral foglalkozó vállalkozások, sőt sörgyár, cukorgyár és dohányfementáló is működik. A megye 50 legnagyobb nettó árbevételű cége között kilenc élelmiszer-ipari vállalatot tartanak nyilván.
A megye városaiban közel hatvan bankfiók és több mint harminc biztosítókirendeltség található. Szolnokon van a bankok negyede és a biztosítókirendeltségek harmada. A megyeszékhelyen az országos hálózattal rendelkező pénzintézetek csaknem mindegyike fellelhető. Pénzügyi szolgáltatással jól ellátottnak számít Jászberény, ahol a bankfiókok egytizede és a biztosítókirendeltségek hatoda működik. A többi városban 1-4 bank tevékenykedik, az OTP, a Postabank vagy a Takarékszövetkezet valamennyi városban elérhető. A biztosítók tíz városban tartanak fenn kirendeltséget.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1997 végén 1355 gazdasági szervezet ténykedett az idegenforgalom és a vendéglátás területén. Ebből 238 társas, 1109 egyéni vállalkozás volt, ugyanakkor 6 költségvetési és 2 bonprofitszervezetet szervezetet is regisztráltak. Az egyéni vállalkozók közül 778-an fő-, 206-an mellékfoglalkozásban, 125-en pedig nyugdíjasként foglalkoztak az idegenforgalommal és vendéglátással. Az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások összesen 844 embernek adtak munkát, akik havi bruttó átlagkeresete 34 491 forint volt.
Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma: 8522. Ebből szállodai 935, turistaszállás 80, nyaralóház 638, panzió 714, kemping 5705, szervezett fizetővendég-ellátás 450. Vendéglátóhelyek száma: községekben 656, városokban 1235, összesen 1891. Ebből melegkonyhás 267, cukrászda 52, italüzlet 521, munkahelyi vendéglátóüzlet 144.
1997-ben 14 százalékkal többen látogattak el a megyébe, mint egy esztendővel korábban. Az év végéig 85 975 belföldi és külföldi vendég az előző esztendeinél 26 százalékkal több, 357 130 éjszakát töltött el a megye hoteljeiben, kempingjeiben vagy a fizetővendég-szolgálat szobáiban.
A Jász-Nagykun-Szolnokba látogató külföldiek száma 13, az általuk eltöltött vendégéjszaka 32 százalékkal emelkedett. A 27 488 határon túlról érkezett vendég 158 349 napot időzött. A belföldi vendégforgalom 14 százalékkal emelkedett. Az 58 487 hazánk más tájairól érkezett vendég 22 százalékkal több, 198 781 éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A belföldiek átlagosan 3,4, a külföldiek 6 éjszakán át időztek a megyében.
A hazai vendégek nagy része továbbra is az olcsó szálláshelyeket keresik. A belföldiek a vendégéjszakák 88 százalékát kempingekben, panziókban, a fizetővendég-látás szobáiban töltötték. Az 58 487 hazai turistából 14 ezren mentek csak szállodába. A külföldiek viszont majdnem a fele, 11 195 vendég időzött hotelben.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1997-ben 17 217 bűncselekmény vált ismertté. Ez 24,6 százalékkal több mint egy esztendővel korábban. A napfényre került bűnesetek közül 10 814 minősült vétségnek (az előző esztendőhöz képest 31,9 százalékos emelkedés) és 6403 bűntettnek (14 százalékkal több, mint 1996-ban). Igen magas a közterületen elkövetett bűncselekmények száma – 6403 ilyen esetről szerzett tudomást a rendőrség. Szervezetten elkövetett bűncselekményt viszont „csak” 45 történt a megyében.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1314 kilométer az országos közúthálózat hossza, melynek döntő többsége 1291 kilométernyi aszfalt és bitumen. Vizes és portalanította makadám mindössze 5 kilométernyi, míg a kiépítetlen földút 18 kilométert tesz ki. Autópálya, autóút nincs a megyében, az elsőrendu főútvonal hossza azonban 116, a másodrendu főútvonalaké 276 kilométer. Egyéb összekötő és bekötő út 922 kilométernyi.
A helyi és távolsági autóbuszok 56,8 millió utast szállítottak 1996-ban, ugyanakkor egy-egy busz 15 millió kilométert tett meg egy év alatt. Helyi autóbusz-közlekedés a megye 16 városa közül mindössze 7-ben (Szolnokon, Jászberényben, Kisújszálláson, Kunhegyesen, Mezőtúron, Törökszentmiklóson, Túrkevén) van.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1997/98-as tanév elején 199 óvoda, 138 általános iskola, 15 szakiskola, 19 szakmunkásképző, 24 gimnázium és 38 szakközépiskola működött, melyek döntő többségét önkormányzat tartotta fenn. Található a megyében 3 polgári és 1 katonai főiskola is. Egyházi, felekezeti óvoda 2, általános iskola 9, szakiskola, szakközépiskola és gimnázium 1-1 volt. Alapítvány összesen 1-1 óvodát, szakiskolát és gimnáziumot tartott fenn.
Jász-Nagykun-Szolnok 13 városában és 8 községében 25 moziterem működik. A filmszínházak nézőterén 6392-en foglalhatnak helyet. 1996-ban 6462 előadást tartottak, melyet 372 ezren láttak.
A megyében lévő 159 könyvtár közül 128 önkormányzati, 31 pedig szakszervezeti, munkahelyi bibliotéka. Az önkormányzati könyvtárakban a dokumentumok száma megközelíti a 3,5 millió darabot, a kölcsönzött könyvtári egységeké pedig meghaladta a kétmilliót. Ugyanez az arány a szakszervezeti és munkahelyi könyvtárakban 1,8 millió, illetve 1,1 millió.
Országos terjesztésű lap: Lungo Drom, Amoro Drom (Amoro Drom Alapítvány).
Megyei napilapok: a megyében két napilap működik. A fiatalabbik, a Jászkun Krónika, melynek első száma 1992 áprilisában jelent meg. Naponta tizenkét oldalon, szombaton és ünnepnapokon 16 oldalon megjelenő lap alapító-főszerkesztője Palágyi Béla. Jelenlegi tulajdonosa a Szabadföl Lap- és Könyvkiadó Rt. A másik sajtóorgánum az Új Néplap, mely hét közben 8-12, míg szombaton és ünnepnapokon 12-16 oldalon jelenik meg. A lap tulajdonosa az Axel Springer Magyarország, főszerkesztője Berki Imre.
Városi lapok: ÁBE Értesítő (Jászágó, Berényi kármentő (Jászberény), Cibaki Hírek (Cibakháza), Dózsai Hírek (Jászdózsa), Falufigyelő (Mesterszállás), Fegyverneki Hírmondó, Jákóhalmi Szabad Jász polgár (Jászjákóhalma), Jászapáti Hol-Mi, Jászkürt (Jászberény), Karcagi Hírmondó, Kenderesi Krónika, Kengyeli Futár, Kisbíró (Kisújszállás), Kulturális Tájoló – Berényi Műsor (Jászberény), Kunsági Hírmondó (Karcag), Ladányi Hírek (Jászladány), Más (Martfu), Mezőtúr és Vidéke, Mi Újság Fényszarun (Jászfényszaru), Nagykörü, Öcsödi Hírek, Rákóczi Közlöny (Rákóczifalva), Rákóczi Tárogató (Rákóczifalva), Rákócziújfalui Híradó, Redemptió Közlöny (Rákóczifalva), Rákóczi Tárogató (Rákóczifalva), Rákócziújfalui Híradó, Redemptió (Jászberény), Szentgyörgyi Krónika (jászalsószentgyörgy), Szolnoki Est, Szolnoki Közlöny, Szolnoki Kulturális Magazin, Tiszaug, Törökszentmiklósi Városi Hírmondó, Társalgó (Szolnok), Túrkeve, Új délibáb (Tiszafüred), Újszászi Híradó, Zagyva-(Új)ság (Szolnok).
Egyéb lapok: Irányár, Fidesz Publica (Fidesz-MPP szolnoki lapja), Jászkunság (az MTA Jász-Nagykun-Szolnok megyei tudományos testületén folyóirata, Damjanich János Múzeum), Jász-kun Tulipán (MDF szolnoki lapja), Jászkun Gazdaság (Ker. és Gazdasági Kamara), Jászkun Kézmuves (Kézmuves Kamara), Jászkun Világ (JNSZ megyei önkormányzat), Jászkun Munkás (Munkáspárt JNSZ megyei lapja), Szolnoki Hirdető, Szuperinfó (Karcag), Szuperinfó-Hirős-Modul.
Körzeti rádiók: rádió Jászberény; Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója; Aktív Rádió; Rádió 21; Rádió 2000; Rádió Törökszentmiklós.
Körzeti televíziók: Cibakházi Televízió; Füred Tv; Jászberényi VTV; Kunszentmártoni Városi Televízió; Magyar Televízió körzeti területi iroda, Híradó; Martfűi Városi Televízió; Szolnok Tv Rt.; Tiszafüredi Kábeltelevízió.
Az élvonalban szereplő megyei csapatok: Alföldi Gabona (ff. kézilabda NB I/B), Jászberényi RK (női röplabda, extraliga) Jászberényi TKF DSE (női kézilabda NB I/B), Jászdózsai NFC (női labdarúgás, NB I), Jászkun Volán-Nefag (női asztalitenisz NB I/B), MÁV-Neusiedler (ff. labdarúgás, NB I/B), Szolnoki MÁV (női kosárlabda NB I/B), Szolnoki MÁV-Jármujavító (női és ff. teke, NB I, ill. szuperliga), Szolnoki Mol KK (ff. kézilabda, NB I), Szolnoki MTE (ff. vízilabda, OB I), Szolnoki Olaj KK (ff. kosárlabda, NB I/A), Szolnoki Titász RK (ff. röplabda, NB I), Szolnoki Canibals (ff. palánlabda, OB I).
Első osztályban szereplő felnőtt versenyzővel rendelkező klub: Apolló-Vénusz (erőemelés), Banzai KKK (karate), Jászberényi Klapka DSK (karate-kempo), Kaiser Pelikán TSE (versenytánc), Repülőtiszti Főiskola Honvéd SE (Judó, ejtőernyőzés), Szolnoki Cukorgyár SK (kerékpár), Szolnoki Konstrukció SE (lábtenisz), Szolnok MÁV (atlétika), Szolnoki Repülő Egyesület (ejtőernyőzés), Újszászi SE (lábtoll-labda).
