Hajdú-Bihar megye
Hajdú-Bihar megye
Hajdú-Bihar 547 712 lakosával a népességszám tekintetében az ország negyedik legnagyobb megyéje, amely 6 211 négyzetkilométeren fekszik, így népsűrűsége 88 fő/km2. Területén tizenhat város – közöttük egy, Debrecen megyei jogú – és 66 község osztozik.
A megyében 1997-ben 6100-an születtek és 6700-an haltak meg. A házasságkötések száma 1996-ban 2 900, a válásoké 1 225 volt. A természetes fogyás mértéke 21 százalékkal növekedett az 1996-oshoz viszonyítva. 3,4 százalékkal nőtt az egy éven aluli meghaltak száma.
Hajdú-Bihar két tájegység, az Alföld és a Nyírség között helyezkedik el. Nyugati részén található a Hortobágy, amely az egyetlen Közép–Európai sztyeppe. Közepén húzódik a Hajdúhát és a Hajdúság, amely 65 kilométer hosszú lösztábla, amely 20–30 méterrel fekszik magasabban, mint a Hortobágy.
A keleti rész jellemző futóhomokos terület, amelyből a löszt kifújta, s hatalmas buckákat épített a szél. A megye déli részét a Sárrét vizenyős területei uralják.
Hajdú-Bihar kontinentális éghajlatú terület, átmenetet képez a különösen száraznak mondható Hortobágy és a csapadékosabb Nyírség között. Így a megye keleti és nyugati széle között egy fokos átlaghőmérséklet–különbség és mintegy évi 100 milliméter csapadékkülönbség tapasztalható. Míg a Hortobágyon évente 500, a Nyírségbe hajló részeken 600 mm csapadék hull. Az éves hőmérséklet–ingadozás is a Hortobágyon a legnagyobb. A napsütéses órák száma itt 2150, míg a csapadékosabb területeken 2050.
A megye jelenlegi területe már a történelem előtti időkben is lakott hely volt. A honfoglaláskor szlávok és bolgárok lakták e helyet. Központja, Debrecen nevét az 1200-as években említik először oklevelek. A Nagyváradi Regestrum elnevezésű ítéletgyűjteményben 1235-ben olvasható a város neve. Fejlődése igazán a tatárjárás után indult meg, amely több tucat virágzó falut tett tönkre a Hortobágy területén. 1361-ben szabad bíróválasztási, 1405-ben – amikor a Debreceni család fiága megszakadt –, szabad királyi városi jogot kapott. A török hódoltság idején a királynak, a török császárnak és az erdélyi fejedelemnek is adózott a város és környéke, így váltván meg viszonylagos szabadságát. A Hajdúságnak eminens szerepe volt a Bocskai szabadságharcban, ekkor telepítette le és mentesítette Bocskai István hajdúit a vezér a jobbágyi kötelezettségek alól. Debrecen és környéke támogatta a Rákóczi szabadságharcot és az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot is. 1849 januárjában a császáriak által elfoglalt Pestről ide tette át székhelyét a kormány. Ez év április 14-én a itt, a Nagytemplomban detronizálták a Habsburg–házat. A bukás, majd a kiegyezés után indult meg a kapitalista fejlődés, amely fokozta az ipar részarányát, de a megye mind ez idáig megtartotta agrárjellegét. (Még az 1950–60-as évek iparosítása után is a mezőgazdasági dominált.) Hajdú-Bihar megye végleges formáját 1945 után nyerte el, amikor a bécsi döntések megsemmisítése után Bihar egy része Romániához került, másik, kisebb része pedig Magyarországé maradt.
Hajdú-Bihar megyében tíz párt működik. A Fidesz-Magyar Polgári Párt, a Független Kisgazda–, Földmunkás és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Demokratikus Néppárt, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Magyar Szocialista Párt, a Munkáspárt, a Szabad Demokraták Szövetsége, és a Szociáldemokrata Párt.
Az egyes önkormányzati képviselőkre leadott voksok száma: Balmazújváros (MSZP): 3230, SZDSZ: 1490, KDNP 1277), Berettyóújfalu (MSZP: 3147, SZDSZ: 1388, FKGP: 902), Biharkeresztes (MSZP:1008, SZDSZ: 316, MDF: 232), Debrecen (MSZP: 38 285, SZDSZ: 22 046), Derecske (MSZP: 1056, SZDSZ: 626, MDF: 476), Hajdúböszörmény (MSZP: 4282, SZDSZ: 2998, MDF: 1782), Hajdúdorog (MSZP:1138, FKGP: 811, SZDSZ: 545), Hajdúhadház (MSZP: 1659, FKGP: 731, MDF: 701), Hajdúnánás (MSZP: 2956, SZDSZ: 1549, FKGP: 1053), Hajdúszoboszló (MSZP: 4636, SZDSZ: 2087, MDF: 1224) Létavértes: nincs adat, Nyíradony (MSZP: 793, KDNP: 523, MDF: 323) Nádudvar (MSZP: 1535, SZDSZ: 671 MDF: 548), Polgár (MSZP: 1448, SZDSZ: 697, MDF: 475), Püspökladány (MSZP: 3749, SZDSZ: 905, MDF: 840, MDF: 840), Téglás (MSZP: 1093, SZDSZ: 384, MDF: 339)
Az ipari termelésben 1997-ben folytatódott az 1996-ban elkezdődött emelkedés. Az ipari termelés volumene 7%-kal, az export 17, a belföldi értékesítés 5%-kal nőtt. A teljesítménynövekedésben az játszott szerepet, hogy nőtt a megye vegyiparának (közelebbről a gyógyszeripar és a műanyagipar fejlődése révén) és gépiparának termelése és exportértékesítése. Az idegenforgalom növekedett, a vendégéjszakák száma 9%-kal nőtt. Ugyancsak nőtt a működő gazdálkodó szervezetek száma is, 31 966-as létszámukban 22 147 egyéni, 8 881 társas vállalkozás van. 1997-ben 55 külföldi (29 vegyes, 26 kizárólagos külföldi) érdekeltségű vállalkozás alakult. Jegyzett tőkéjük 300 millió forint.
Az ipar területi eloszlása a megyében nem egyenletes, túl nagy mértékben összpontosul a városokban. Az alkalmazottak számának alapján a városok együttes részesedése a megye iparából 92, a tárgyi eszközök értékének alapján 76%–os. A megye 65 községéből csak Komádiban és Kabán működnek kiemelkedő ipari vállalkozások. A vidéki városok közül Hajdúböszörményben van a legtöbb ipari vállalat.
Az 1998. évi megyei költségvetés 8 milliárd 273 millió forint bevétellel és kiadással számol, úgy, hogy az önkormányzatnak 200 millió forintos hitelt kell felvennie. Kedvező, hogy az elmúlt évről 300 millió pénzmaradvány is rendelkezésre áll, s nőttek a normatív állami támogatások. Ez a tény a dologi és személyi kiadások terén az inflációt meghaladó mértéket, tehát reálértéken számított növekedést tesz lehetővé. Jut pénz a rendeletekben meghatározott fejlesztésekre is. Különösen kedvező, hogy az 1997. évi 111 millió 445 ezerrel szemben 1998-ban közel egymilliárd forint áll rendelkezésre beruházásra, felújításra.
A megyében 1996-ban a beruházások értéke 26,726 milliárd forint volt, amelyben 11 milliárd az ipari (7,2 feldolgozó ipari) 3,761 milliárd a kommunális, 2,1 a mezőgazdasági, 2 az egészségügyi beruházás. A külföldi vagy külföldi többségű cégeké beruházásai 11,6 milliárd forintra rúgnak.
A megye jellegéből fakadóan jellemzően az élelmiszeripar jelentős szerepet tölt be a gazdasági életben. A legnagyobb élelmiszergyárak a Hajdútej Rt., a Kabai Cukor Rt., a Deko Food és Deko Apple, a Hajdú-BÉT, a Debreceni Hús Rt., az R-KON, a Nagisz.
A megye erdeinek területe 26 771 hektár, amelynek mintegy fele került magánkézbe, a másik felét – beleértve a jóléti erdőket is – a két (Hajdú-Bihar és Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében is működő Nyírerdő Rt. kezeli
A megyében jelentős a gyógy-idegenforgalom A köztudottal ellentétben nemcsak Hajdúszoboszlói források gyógyvize alkalmas ezek kezelésére, hanem a debrecenieké is. Olyannyira, hogy a megyeszékhely gyógyfürdőjében tavaly 250 ágyas gyógyszálló bővítésbe fogtak, amely az idén nyáron készül el. 1997-ben a vendégeknek mintegy negyede kereste fel gyógyulás céljából a Hajdú-Bihart. Zömük Németországból és a skandináv államokból érkezett, s ideutazásukat jelentősen megkönnyítette a debreceni repülőtér, amelyen bármilyen nagy repülőgép leszállhat, noha – mivel még nem minősítették nemzetközinek – a le- és felszállásokat előre be kell jelenteni.
Hajdú-Bihar megye gazdag az érintetlen természet által kínált értékekben. Ezek egyike a Hortobágy, amely Európában az egyetlen megmaradt füves sztyepp, amelyen egyre inkább helyreállítják az ősi életformát, mind az emberi tevékenységben, mind az állatvilág életében. Génbankként és bemutatásra fenntartják a szürke gulyát, a racka nyájat, a nóniusz ménest, a régi magyar baromfikat és más háziállatokat. Helyreállítják a hajdani kiáradt Tisza szabályozásával szárazzá vált mocsárvilágot, amely máris Európa jelentős madárszállásává vált, egy–egy ősszel több tízezer daru és más költöző madár is megfordul itt.
Debrecen, a kálvinista Róma kulturális és történelmi látnivalókat kínál, hiszen két ízben is volt az ország fővárosa. Több mint négyszáz éves Református Kollégiumában ma is folyik az oktatás, Nagytemplomában éppen 149 éve detronizálták a Habsburg–házat. A megye Nyírséggel határos területein jó levegőjű, erdővel körül vett kis falvak egyre inkább bekapcsolódnak a falusi turizmusba. Közülük például Nyíracsádon ékszerdobozhoz hasonló nemrég felújított Árpád–kori templom található.s
Hajdú-Bihar vendéglátása is nagyot fejlődött a rendszerváltozás óta. Új éttermek, szállodák nyíltak, de a legnagyobb a megyeszékhely patinás, négycsillagos szállodája, az Aranybika Szálló. Nevét egy az épület helyén álló fogadóról kapta, amelynek tulajdonosa bizonyos Bika János volt, aki cégérül a nevében szereplő a Hortobágyon őshonos magyar szarvasmarha hímjének a képét választotta. A kisebb vendéglátóhelyek mindegyike egy-egy sajátos karaktert képvisel. Közülük is legújabb az Erdei John Bull Pub, amely egyéves működés után, 1998. januárban elnyerte a világ legjobb John Bull Pubja címet.
Hajdú-Bihar megyében 1977-ben 140 kilométer elsőrendű, 256 másodrendű és 1512 kilométer egyéb út volt, autópálya továbbra sincs a megyében. Nagyobb arányú útépítés nem volt a megyében, s az útjavítás nem tart lépést az utak állagának folyamatos romlásával.
A megyében 1996-ban 92 360 gépkocsi futott. Közülük legnagyobb számban még mindig Lada (18 007), Trabant (12 708) Skoda (7909) Wartburg (8136), de feljövőben az Opel (6166), a Volkswagen (5492). Tovább nőtt a személy gépkocsik átlagéletkora, s elérte a 11 év hét hónapot.
A megyében 1997-ben hozzávetőlegesen 8500 új gépkocsit vásároltak.
A személyi sérüléses közlekedési balesetek száma az 1996-oshoz viszonyítva 1 047-ről 1 167-re nőtt. 25%-kal nőtt a halálos, 15%-kal a súlyos, 8%-kal a könnyű sérüléssel járók száma. Csökkenés állt be ezzel szemben az ittas balesetokozók számában.
Hajdú-Bihar megyében 1997-ben 26 699 ismertté vált bűncselekményt regisztráltak, azaz a jogsértések száma 6 százalékkal csökkent 1996–hoz viszonyítva. (Megjegyzendő, hogy a viszonyításul szolgáló évben történt egy 4497–rendbeli csalás.) A megye a 100 000 lakosra jutó bűncselekmények számában (4863) az országos átlagnál (5056) kedvezőbb helyzetben van, hatodik a megyék sorában.
A megyében két kórház, a debreceni és berettyóújfalui, valamint egy regionális szerepkört is betöltő orvosegyetemi klinika látja el a fekvőbetegeket. Mivel Hajdú-Bihar megyében az országos átlagnál sokkal magasabb volt a kórházi ágyak kihasználtsága, nem érintette őket az ágyszám leépítés. (Csak egy hajdúnánási szülőotthon szűnt meg ennek következtében. A Kenézy kórházról nemrég azt nyilatkozta Cser Ágnes, az Egészségbiztosítás főigazgatója, hogy az ország legjobban vezetett kórháza. A berettyóújfalui kórházban 1997-ben fejeződött be a több mint egymilliárd forintos rekonstrukció, így egyre magasabb színvonalon tudja ellátni a betegeket.
Elindult a fogorvosi rendelők privatizálása. A vállalkozó fogorvosokkal az önkormányzat szerződést köt, a helyiséget bérbe adja – elővásárlási jogot biztosítva az orvosoknak – míg a felszerelés megvásárolják.
Hajdú-Biharban a következő egyházak az alábbi szervezetekben működnek:
Református Egyház Tiszántúli Egyházkerület. Püspöke Bölcskei Gusztáv.
A római katolikus egyház Debrecen–Nyíregyháza püspöksége. Püspöke Bosák Nándor.
Görög katolikus egyház Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke Keresztes Szilárd, Nyíregyháza.
Püspökségnél kisebb szervezeti formában a következő egyházak képviseltetik magukat egyházi hivatallal Hajdú-Bihar megyében:
Evangélikus, Izraelita, Unitárius, Baptista, Gyülekezet, A hit gyülekezete, Hetednapos adventista egyház, Shalom bibliai gyülekezet, Szabadkeresztyén gyülekezet, Új Apostoli Egyház
Egyházi iskolák: Református általános iskola, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző és gyakorló iskolája Református Gimnázium és Kollégium, Református Teológiai Egyetem, Svetits Katolikus Gimnázium, Görög Katolikus Gimnázium és Általános iskola, Hajdúdorog.
A megye felsőoktatási intézmények: Kossuth Lajos Tudományegyetem és annak Ybl Miklós főiskolai kara, közgazdasági és jogi kara Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debreceni Agrártudományi Egyetem, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Kara, Hajdúböszörményi Warga István Pedagógiai Főiskola. Az összesen tizenhárom tanulmányi ágban képzést nyújtó egyetemek és főiskolák hallgatói létszáma 1996-ban 13 541 volt.
A megye negyvenöt középiskolájában 19 575 tanuló részesül a képzésben. Számuk 334-gyel nőtt, míg az osztályok száma 657, 12-vel több, mint egy évvel ezelőtt. A középiskolában tanító pedagógusok száma 37-tel 1574-re nőtt.
Általános iskolák száma a megyében 168, a tavalyinál öttel kevesebb van. Két iskola szűnt meg, s egy szünetel Debrecenben, és egy–egy Balmazújvároson és Hajdúsámsonban. Folytatódott a tanulólétszám enyhe növekedése. E tanévben 57 906 gyerek járt általános iskolába, 188–cal több, mint tavaly.
Hajdú-Bihar megye legnagyobb közművelődési intézménye a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ. Munkatársainak száma száz. A központ szervezi a nagy rendezvényeket. A Kölcsey művelődési központ a fenntartója a Hajdú Néptáncegyüttesnek, s szakmai felügyeletet gyakorol a megyebeli városokban, falvakban működő művelődési intézmények fölött.
A Csokonai Színház próza, opera és balett tagozattal bír, és önálló zenekara van. A színházban 38 prózai színészt, 16 magánénekest, 12 magántáncost és 30 kórustagot foglalkoztatnak. í997-ben 341 előadást tartottak.
A Debreceni Filharmonikus zenekar a helyi MÁV filharmonikus zenekar jogutódja, amely 1924-ben kezdte meg működését.. A Déri Múzeumot Déri Frigyes bécsi selyemgyáros alapította a debreceni közgyűjteményen kívül nyolc Hajdú–bihari településen összesen tizenhárom kisebb–nagyobb múzeum és gyűjtemény, látogatható.
Hajdú-Bihar megye és Debrecen sportjára a pénztelenség nyomja rá bélyegét. A gyenge gazdasági fejlettség körülményei között nem termelődik ki annyi anyagi erő, amely eltarthatná a sportolókat. Jellemző adat, hogy a megyeszékhely önkormányzata nemhogy az inflációt nem tudja követni, de nominálértékben is egyre kevesebbet tud a sport támogatására költeni.
A megye minőségi sportéletét tekintve a jobbak közé tartozik. Vannak sportágak (sportlövészet, tollaslabda, atlétika, triatlon) amelyekben országos bajnokok reprezentálják Hajdú-Bihar megyét és Debrecent. A legnépszerűbb labdajátékban a labdarúgásban a bajnoki táblázat elején található a megyeszékhely vasutat sportegyesülete, a DVSC, amely 1997-es bajnokságban 5. helyezést ért el, de korábban volt már bronzérmes is. A másik labdajátékban a kézilabdában a DVSC női csapata az utóbbi években nagy sikereket ért el, kétszer is megnyervén az európai szövetség kupáját. Az 1996–97-es idényben rosszabbul szerepelt, mert elvesztette néhány kulcsjátékosát. A jelenleg Pannonpipe DAKK néven játszó kosárlabdázóknak anyagi nehézségeik ellenére sikerült bent maradni az első osztályban.
A diáksportra is érvényes mindez, azzal tetézve, hogy noha Debrecen egyetemi város, a hajdani erős egyetemi sport is csak vegetál. Az egyetemek és főiskolák nem képesek ösztöndíjakkal magukhoz kötni a tanulmányok elvégzésére is alkalmas sportolókat, mint például azt az amerikai egyetemen teszik. Így a helyi nevelésű fiatalok elvégezvén a középiskolát vagy abbahagyják, vagy más városokban folytatják pályafutásukat. A jövő értelmiségének testi nevelésére kifejezetten káros, hogy az egyetemeken és főiskolákon megszüntették a kötelező testnevelést. Hiába van többféle lehetőség is, a legtöbb egyetemista nem él velük. A középiskolás sport is csak vegetál, egyik sportágban sincsenek helyi diákbajnokságok.
Az egészségért végzett szabadidősport lehetőségei nagyon be vannak határolva. A megyeszékhelyen egyetlen 33,3 méteres fedett uszoda van, s nincs 50 méteres versenyuszoda.
Legközelebb Hajdúszoboszlón van ilyen létesítmény. Szinte kizárólag magán edzőtermekben vagy iskolai tanuszodákban van lehetőség a rendszeres sportolásra, s az egyesületek is csak szűk körnek teszik lehetővé az ilyen irányú testmozgást.
A megyében egy napilap működik, a Hajdú-Bihari Napló, amely ezen a néven 1957. óta jelenik meg. Hónap címmel jelenik meg Debrecen polgári havi lapja.
A városban több intézmény ad ki orgánumot ezek közül kéthetente jelenik meg az Egyetemi Élet, a debreceni felsőoktatási intézmények lapja. Hajdú-Bihar megyének csaknem minden települése jelentet meg időszakos lapot. Ezek közül a legnagyobb a Szabadhajdú, amely kéthetente lát napvilágot. A többiek általában havonta vagy ennél is ritkábban jelennek meg.
A magyar televízió regionális adásának központja Debrecen, amely Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében látja el regionális szerepkörét. A Magyar Rádió debreceni adója, a Cívis Rádió is lát el regionális feladatokat. Ezeken kívül az alábbi televíziók és rádiók alkotják a megyei médiát, rendszeres műsort adván: Alföld TV (Debrecen), a hajdúböszörményi, berettyóújfalui és a derecskei tv.
Rádio Lady, Rádió 6, City és Universum Rádió, Szóla Rádió, Berettyó Rádió, Keleti Főcsatorna Rádió, Hobby Rádió.
