Gazdaságfejlesztés
Gazdaságfejlesztés
Elsődleges stratégiai cél a kialakult ipari potenciál megőrzése és szelektív fejlesztése, az agrárgazdaság integrált fejlesztése, továbbá az adottságok jobb kihasználása az idegenforgalom terén.
A térségi iparpolitika legfontosabb feladata az „elipartalanodás” megállítása, a helyi adottságokhoz igazodó, életképes és gazdaságos termelésre képes ipari egységek helyzetének stabilizálása, a térségi kötöttségű ipar megőrzése és fejlesztése.
A térség ipari hagyományaira építve a javasolt irányok:
– villamos háztartási készülékek, tartós fogyasztási cikkek gyártása nagy nemzetközi cégekkel való együttműködéssel, K+F költségek finanszírozásával;
– gyógyszeripar és ehhez kapcsolódva az életminőséggel összefüggő területek, gyógyászati rendszerek, berendezések gyártása;
– gyógyturizmushoz kapcsolódó orvosi műszerek, berendezések gyártása.
A régió agrárgazdaságának fejlesztése elsősorban a földminőséghez, a kialakult termelési kultúrákhoz kell hogy kapcsolódjon.
A növénytermesztés, az állattenyésztés, a halászat-haltenyésztés, az erdő- és vadgazdaság régión belüli aránya és belső struktúrái három tényező: a természetföldrajzi adottságok, a térségi és országos társadalmi, gazdasági, piaci környezet és az Európai Unió „felvétel előtti” direkt elvárásai mentén fognak alakulni.
A mezőgazdasággal kapcsolatos tudományos kutatási és fejlesztési intézményi hátteret meg kell őrizni, az új alkalmazkodási-termelési kényszereknek megfelelően kell fejleszteni.
A térségen belüli agrárgazdasági politikát rendszerjelleggel kell kialakítani, mert az Észak-Alföldön – belső adottságai, tradíciói és hosszú távú versenyelőnyei miatt – az európai átlagnál magasabb arányt képvisel az agrárgazdaság a gazdaságon belül.
A régió egyes részei „bevezetett” idegenforgalmi területnek tekinthetők, melyeknek idegenforgalmi kínálatában a nemzetközileg számon tartott egyedülálló elem a Hortobágy, a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzete, a gyógy-idegenforgalom (Hajdúszoboszló, Debrecen), a kulturális és rendezvényturizmus, a speciális tiszai vízi turizmus, valamint a falusi-tanyasi vendégfogadás egyaránt jelen volt és van. A régió turizmusának fejlesztési iránya a speciális, egyedi kínálatok maximális kiaknázása mellett a régióhoz kötődő, illetve kapcsolható komplex, az egész „régiót eladó” rendszerként való megszervezése kell legyen.
Növelni kell a megyeszékhelyek innovációs és vállalkozási centrum funkcióit. Nyíregyházán elsősorban a kutatási-oktatási, Debrecenben és Szolnokon pedig a vállalkozási centrum funkcióit.
Záhony térségében a vállalkozási övezet létesítését fel kell gyorsítani és középtávon meg kell valósítani.
Záhony–Nyíregyháza–Debrecen térségében vasút–közúti, utóbbinál légi szállításra is alapozott logisztikai központ létesíthető, Szolnokon pedig a vasúti szállításra, amelyek élénkítő hatásúak lehetnek a régió gazdaságára.
