Külföldi tőkebefektetések
Külföldi tőkebefektetések
1996-ban lassuló ütemben, de folytatódott a külföldi tőke beáramlása Magyarországra. A kiugrónak számító 1995-ös esztendő után, amikor is 4,5 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett zömében a Matáv-részvények, a gáz- és áramszolgáltató vállalatok értékesítése révén, tavaly mintegy 1,9 milliárd forintnyi külföldi befektetés valósult meg. A bankrendszeren beáramló tőke az MNB gyorsjelentése szerint némileg kevesebb, mintegy 1,8 milliárd dollár volt, ezen belül az állami vállalatokprivatizációjából származó bevétel mintegy 0,6 milliárd dollárt tett ki. A külföldi tőkebeáramlás fő hajtóereje azonban változatlanul a privatizáció maradt. Jelentős érdeklődést és persze tőkét vonzottak a vegyipari cégek, amelyek rendkívül jól szerepelnek mind a hazai, mind a londoni tőzsdén. A tőkepiacon talált új tulajdonosokra a Tiszai Vegyi Kombinát és a Borsodchem is. A Michelin vette meg a Taurust, ugyanakkor az amerikaiak is nagymértékben aktivizálódtak, miután 1995-ben sokkolta őket az a tény, hogy Németország, magához térve az egyesítés okozta traumából, ismét erősítette befolyását Közép-Kelet-Európában és Magyarországon a külföldiek rangsorában visszaszerezte az első helyet.
1996 az újabb nagy nevek megjelenésének éve is volt. Elkészült az IBM merevlemezgyártó üzeme Székesfehérváron, zöldmezős beruházásként új üzemet létesített a Sony és a TDK, ugyanakkor a régiek, mint a Philips, Siemens és a Nokia is bővítette gyártókapacitásait. Nem maradtak le az autógyárak sem, a General Motors felépítette a hengerfejgyártó üzemét. Az Audi pedig még több motort kíván Magyarországon gyártani, ezért bővítette üzemeit, és tovább szélesítve a termelést, fődarabok és részegységek gyártására üzemet épít.
A távközlésben, amelyik az egyik legtöbb külföldi tőkét mozgatta meg az utóbbi öt évben, most már a regionális koncessziós telefontársaságok fejlődtek dinamikusan, és fejlesztették a hálózatukat. Az útépítésben pedig befejeződött koncessziós beruházásban az M5-ös autópálya Kecskemétig húzódó szakasza.
A leglátványosabb fejlődést azonban a kiskereskedelem mutatta, ahol a hagyományosan kis boltokra és áruházakra épülő rendszerbe betörtek a nagy mall-rendszerű, vagyis az amerkai bevásárló központok mintájára épített hazai hipermarketek. Vérre menő versenyt folytatott egymással a Pólus Center és a Duna Plaza. A Pólusban olyan új, nálunk korábban szinte ismeretlen kereskedelmi láncok jelentek meg, mint a Tesco vagy a La Standa. Tovább fejlődött és új áruházakat nyitott a Metro, a Spar és a Rewe is.
Ugyanakkor az elmúlt évben egyre több külföldi szakmai illetve pénzügyi befektető vásárolt magyar magáncégből részesedést, ami egy új tendencia jele is lehet. A lassan befejeződő privatizáció nem állítja le a külföldi tőke beáramlását, az érdeklődés viszont lassan a megerősödő magyar magánszektor felé fordul. Ennek egyik példája a Pharmavit külföldi tulajdonba kerülése is, még 1995 decemberében és a Graphisoft megvásárlása is. Erre utal szintén a statisztika, míg 1995-ben a beáramló működőtőke értéke 4,5 milliárd dollár volt és ebből 3 milliárd dollár származott a privatizációból, tavaly ez az arány a felére csökkent, 66-ról mintegy 33 százalékra.
Németország tavaly is megőrizte első helyét a külföldi befektetők között. Bár 1994-ben még az USA vezetett, és ez jórészt a nagy amerikai multinacionális cégek üzletpolitikájának volt köszönhet, a General Motors győri beruházásával, a General Electric a Tungsram megvásárlásával szinte ismeretlen piacra merészkedett, kihasználva annak olcsóságát, őket követte a Ford és a Guardian Glass is. A német cégek viszont elsősorban az energetikai privatizációban szerepeltek jól, a Rurhgas megszerezte a legértékesebbnek tartott Főgázt is. Tavaly nem változott lényegesen a külföldi tőkebefektetések területi elosztása. Erre rányomja a bélyegét a magyar infrastruktúra elmaradott volta, elsősorban az úthálózat hiánya, némi egyszerűsítéssel élve a tőke csak addig megy, amíg az autópálya tart.
A legkeresettebb hely változatlanul Budapest, illetve Székesfehérvár, amely már bekerült a világ tíz leggyorsabban fejlődő ipari övezete közé. E két városon kívül még Észak-Magyarország vonzza a befektetéseket, ezen belül a keleti országrész zömében a vegyipari cégek eladása miatt előrébb rukkolt a sorban. A zöldmezős beruházások zöme változatlanul a Dunától nyugatra esik, s miután az autópálya véget ér Kecskemétnél, a befektetők sem jutottak tovább az elmúlt esztendőben. A külföldi tőkebefektetések csaknem fele Budapestre illetve Pest megyére koncentrálódott. E területeket követi Észak-Dunántúl, majd az Alföld. A sereghajtók közé került Északkelet-Magyarország pedig csak a Dél-Dunántúlt előzi meg.
Bár lassan, illetve alig változik a külföldi tőkebefektetések terleti megoszlása, illetve Németország elsőbbségét ma már senki sem veszélyezteti, az ágazatok rangsora évről évre jelentősen átalakul.
Az első helyet az elmúlt öt évben az ipar foglalta el, ennek köszönheten évente mintegy 20 százalékkal emelkedett a magyarországi cégek exportja. Igaz, az első tíz nagy exportőr mind magyarországi üzemmel rendelkező multinacionális vállalat lett.
Az ipari ágazat a külföldi tőkebefektetések csaknem felét mondhatta a magáénak tavaly. A második helyre a távközlés került, ezt az ágazatot követte az energetika, amelynek jelentősége az 1995-ös nagy kiárusítás után csökkent. Utánuk a kereskedelem következik, majd az utolsó helyre szosrult a pénzügyi szektor, ami jól tükrözi: a magyar bankprivatizáció néhány kisebb bank, illetve a Kereskedelmi Bank várható idei eladásával befejeződik. A jelenlegi felmérések szerint a mezőgazdaságban változatlanul alacsony a külföldi tőke aránya, de valószínűleg a statisztikák nem pontosan tükrözik a valódi tulajdonosváltásokat, hiszen a Dunántúlon a zsebszerződések révén jelentős föld került át osztrák magántulajdonba. A KSH adatai szerint a magyar export és az import több mint ötven százalékát már a külföldi cégek bonyolítják le és ezek állítják elő a hozzáadott érték negyven százalékát.
