1947
1947
Január 23. – A CSKP KB belpolitikai kérdéseket megvitató ülésén kitűzik „A nemzet többségéért” jelszót, s kinyilvánítják, hogy a pártnak egyeduralomra kell törnie.
Február 10. – Párizsban aláírják a csehszlovák-magyar békeszerződést.
Február 13. – Az alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az üzérkedők ellen és a kétéves terv védelmében.
Február 28.–március 3. – Prágában megtartják a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt XIV. kongresszusát; ismét Petr Zenklt választják a párt elnökévé. A CSNSZP kinyilvánítja, hogy szemben áll a kommunista eszmékkel és törekvésekkel, s Masaryk örökösének vallja magát.
Április 4. – Hradec Královéban a kommunista Július Duriš földművelésügyi miniszter meghirdeti az ún. hradeci programot, melyben az 50 hektárnál nagyobb földbirtokok felosztását követeli.
Április 12. – Kezdetét veszi a Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcsere. A gyakorlatilag 1949 nyaráig folyó akció során több mint 74 ezer magyar kényszerül Csehszlovákia elhagyására. Az akció befejeztével a csehszlovákiai magyarság jószerivel értelmiség nélkül marad.
Április 15. – A pozsonyi népbíróság halálra ítéli a volt szlovák állam vezetői ellen folyó per fővádlottját, dr. Jozef Tisót, valamint dr. Ferdinand Ďurčanský egykori külügyminisztert; Alexander Mach belügyminisztert 30 évi börtönnel sújtja. Tiso ápr. 18-i kivégzése széles körű tiltakozási hullámot vált ki, s árt a volt szlovák elnök megmentését ígérő Demokrata Párt tekintélyének.
Június 11. – A Nemzeti Front pártjainak tanácskozásán a kommunisták megvádolják a Demokrata Pártot, hogy lehetővé tette a volt Szlovák Köztársaság híveinek beszivárgását a belügyi testületekbe. A vád fontos eleme a Demokrata Párt szétverését célzó, a „közélet megtisztításának” jelszavát hangoztató kampánynak.
Július 4–6. – A Pozsony melletti Dévényben megrendezett Szláv Napokon Klement Gottwald a főbeszámolóban támadja a „reakciós erőket” és a ludákokat (a volt szlovák állam híveit).
Július 7. – A kormány megfigyelőket küld Párizsba a Marshall-tervvel foglalkozó európai gazdasági konferenciára.
Július 9–12. – A Klement Gottwald vezette csehszlovák állami küldöttség Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyal a 2 ország gazdasági kapcsotatairól és a Marshall-tervről.
Július 10. – A csehszlovák kormány hazahívja küldötteit a Marshall-tervvel foglalkozó párizsi konferenciáról, mivel nézete szerint a terv elfogadhatatlan politikai követeléseket támaszt Csehszlovákiával szemben.
Július 11. – Az alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az előző földreform revíziójáról.
Július 12. – A Moszkvában tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttség hazatérése után az élelmezési nehézségekkel küszködő Szovjetunió a szárazság sújtotta Csehszlovákiának nagy mennyiségű gabonát küld.
Augusztus 20. – A szlovák partizánok pozsonyi kongresszusa a közélet gyors megtisztítását, a ludák elemek eltávolítását követeli.
Augusztus 21. – A katasztrofális szárazság okozta károk elhárításához szükséges financiális fedezet biztosítása érdekében a CSKP KB elnöksége a milliomosok megadóztatását javasolja, s ennek érdekében kampányt bontakoztat ki.
Szeptember 12. – A CSKP és a Szociáldemokrata Párt egyezséget köt, mely szerint több fontos kérdésben egymással szövetségben járnak el, s az 1948-as parlamenti választásokra újjáalakítják a baloldali blokkot.
Szeptember 16. – Zsolnán leleplezik a volt szlovák állam híveinek „államellenes összeesküvését”. A kommunista irányítású belügyi szervek szerint a Demokrata Párt nyújtott védelmet az „összeesküvőknek”. Kampány bontakozik ki a „reakciós” Demokrata Párt ellen, melynek több képviselőjét is felelősségre vonják. – Pozsonyban a nemzeti bíróság háborús bűnösként halálra ítéli a világháború éveiben antifasisztaként helytálló Esterházy Jánost, az első bécsi döntés után is szlovák területen maradt magyar kisebbség vezetőjét (később az ítéletet élettogytiglani börtönbüntetésre változtatják, s Esterházy 1957-ben hal meg a mírovi börtönben). –1945–47 között a háborús bűnösök ellen lefolytatott szlovákiai perekben 4812 magyart ítélnek el (az összes elítéltek 60%-a), míg a szlovák nemzetiségű elítéltek száma 2295 fő (28,5%). A felelősségre vonások során a szlovákiai magyarság 2,5%-a ellen emelnek vádat.
Október 11. – A Szlovák Kommunista Párt elnöksége határozatot hoz az országrész politikai struktúrája átalakításának „szükségszerűségéről”, különös tekintettel a legfőbb hatalmi szervre, a Megbízottak Testületére.
Október 31. – Az alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazza a milliomosok adóját és az ún. fényűzési adót. – Lemond a Megbízottak Testülete, nem utolsósorban a kommunista párt gerjesztette tömegmozgalom hatására. Az új testület összeállításával a kommunista párt exponensét, dr. Gustav Husákot bízzák meg.
November 14–18. – A szociáldemokrata párt Brünnben (Brno) megtartott XXI. kongresszusán a kommunistákkal szemben álló szárny jut vezető szerephez. Pártelnökké Bohumil Laušmant választják.
November 17–18. – Gustav Husák elnökletével újjáalakul a Megbízottak Testülete, amelyben a demokraták elvesztik vezető szerepüket.
