1946
1946
Január 8. – Prágában a „Szakszervezetek egységével a szocializmus felé” jelszóval lezajlik a szakszervezetek országos konferenciája.
Január 15. – Prágában megkezdi tevékenységét a protektorátus kormányának tagjai és a fasiszta szervezetek vezetői fölött ítélkező nemzeti bíróság.
Január 20. – Szlovákiában megalakul a Munkapárt, mely 1946. okt.-ben szociáldemokrata párttá alakul át.
Január 25. – Mariánské Lázněből (Marienbad) elindul a kitelepítendő németek első transzportja Németország amerikaiak megszállta övezetébe.
Február 10. – Csehszlovák-magyar tárgyalások a lakosságcseréről. A csehszlovák fél hajthatatlansága és zsaroló magatartása meghátrálásra kényszeríti a magyar küldöttséget.
Február 25. – A Nemzeti Frontban részt vevő szlovákiai politikai pártok képviselői Pozsonyban tanácskoznak; a tanácskozás középpontjában a választási kampány lefolyása és az államosítás áll. A pártok visszautasítják a politikai klerikalizmus újjászületésének (azaz Hlinka Szlovák Néppártja esetleges újjászervezésének) gondolatát.
Február 27. – Budapesten megállapodást írnak alá a csehszlovák-magyar lakosságcseréről. Magyarország vállalni kényszerül a csehszlovák fél által háborús bűnösnek nyilvánított csehszlovákiai magyarok befogadását, beleegyezett továbbá, hogy a Magyarországról áttelepülni kívánó szlovákok számával azonos számú – a csehszlovák fél által kényszerrel kitelepíthető és kitelepítendő – csehszlovákiai magyarnak új otthont teremt. A csehszlovák fél a megállapodással jogot szerez arra, hogy a magyarországi szlovákok körében intenzív propagandát fejthessen ki az áttelepülés népszerűsítése céljából.
Február 28. – Az ideiglenes nemzetgyűlés törvényerőre emeli az elnöki dekrétumokat.
Március 6. – Szakadás a legerősebb szlovák pártban, a Demokrata Pártban: a szakadárok „keresztény és republikánus” párt kialakítására tesznek kísérletet, de ezt a Nemzeti Front márc. 17-én elutasítja.
Március 22. – Prágában a Cseh Ifjúsági Szövetség első kongresszusa Zdeněk Hejzlart választja elnökké. A nemzeti szocialista párt a kongresszus után szakít a kommunista orientációjú szövetséggel, és saját ifjúsági szervezetet alakít. A lényegében azonos irányzatú szlovákiai ifjúsági szövetség márc. 28–31-e között lezajlott kongresszusa után ugyanilyen lépésre szánja el magát a Demokrata Párt.
Március 30. – A Demokrata Párt és Hlinka egykori Szlovák Néppártja reprezentánsai között megállapodás jön létre, miszerint a Néppárt potenciális támogatói a közelgő választásokon a Demokrata Pártra szavaznak, az pedig felvállalja érdekeik képviseletét.
Március 28–31. – Prágában sor kerül a CSKP VIII. kongresszusára. A főbeszámolót Klement Gottwald tartja. A párt legfőbb feladataként a nemzeti demokratikus forradalom következetes véghezvitelét, a népi demokrácia megszilárdítását jelöli meg. Elnökké Gottwaldot, főtitkárrá Rudolf Slánskýt választják.
Április 1. – Szlovákiában megalakul a Szabadságpárt; elnökké Vavro Šrobárt választják.
Április 1–3. – Prágában a Csehszlovák Néppárt kongresszusán Jan Šrámeket választják elnökké: a párt programnyilatkozata a keresztény lakosság képviseletének szándékát hangoztatja.
Április 9–11. – A kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői tárgyalásokat folytatnak a szlovákiai hatalmi szervek jogkörének körülhatárolásáról, az elnöki dekrétumok érvényesítéséről a szlovákiai politikai viszonyok között. A tárgyalások eredményeként megszületik az ún. második prágai megállapodás.
Április 11–12. – Az ideiglenes nemzetgyűlés alkotmánytörvényt fogad el a választások után létrehozandó alkotmányozó nemzetgyűlésről, továbbá törvényt a Magyarországról áttelepülő szlovákok jogi és gazdasági kedvezményezettségéről.
Május 16.– Az ideiglenes nemzetgyűlés törvényt fogad el az egységes csehszlovák szakszervezeti mozgalomról.
Május 26. – Választások az alkotmányozó nemzetgyűlésbe. A cseh országrészben a sorrend így alakul: CSKP: 40.17%; Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt: 23,66%; Csehszlovák Néppárt 20,23%; Csehszlovák Szociáldemokrata Párt 15,59%. Szlovákia: Demokrata Párt: 61,43%. Szlovákia Kommunista Pártja: 30,48%; Szabadságpárt: 4,2%; Munkapárt: 3,11%.
Május 29. – A Szlovák Kommunista Párt elnöksége Pozsonyban a Demokrata Párt választási győzelme érvényesülésének megakadályozását tűzi ki célul.
Június 17. – A magyarok kitelepítésének előrehaladásával elégedetlen csehszlovák kormány reszlovakizációs rendeletet ad ki, mely szerint azok a szlovákiai magyarok, akik bizonyítani tudják, hogy „elmagyarosított” szlovák elődöktől származnak, ezentúl szlovák nemzetiségűnek vallhatják magukat.135 ezer magyar család (mintegy 410 ezer fő) kéri a reszlovakizálást; a kérelmek teljesítése nyomán 327 ezer csehszlovákiai magyart nyilvánítanak szlovákká (túlnyomó részük 1948 után ismét magyar nemzetiségűnek vallja magát).
Június 18. – Az alkotmányozó nemzetgyűlés alakuló ülésén elnökké a kommunista Antonín Zápotockyt választják.
Június 19. – Benešt egyhangúlag a köztársaság elnökévé választják. Lemond Zdeněk Fierlinger kormánya; az elnök Klement Gottwaldot bízza meg új kormány alakításával.
Június 24. – Prágában az ún. harmadik prágai megállapodás keretében erősen korlátozzák a szlovákiai hatalmi szervek jogkörét, a központi kormánynak messzemenő ellenőrzési és befolyásolási lehetőségeket biztosítva. A megállapodás létrejöttét nagymértékben befolyásolja a nem kommunista többségű szlovák kormány pozícióit aláásni próbáló CSKP manőverezése.
Július 2. – Beneš elnök kinevezi a Nemzeti Front új kormányát, Gottwalddal az élen.
Július 8. – Gottwald a nemzetgyűlés elé terjeszti az új országépítő programot (ún. kétéves terv).
Szeptember 3. – Sor kerül a Szlovák Nemzeti Tanács újjászervezésére a választási eredményeknek megfelelően. Elnökévé Jozef Lettrich demokrata párti politikust választják.
Szeptember 27. – A Nemzeti Front pártjai kötelezik magukat a kétéves terv teljesítésére, és deklarálják közös felelősségüket a kormányzásért.
November 1. – Hivatalosan bejelentik a német lakosság kitelepítésének befejeződését. Összesen 2 256 000 főt telepítettek ki.
November 19. – A köztársasági elnök 88/1945. sz., a kényszermunka tömeges alkalmazását lehetővé tevő dekrétuma alapján 1947. febr. 25-éig több mint 44 ezer magyart deportálnak Csehországba; az említettek azonnali hatállyal elvesztik minden ingó és ingatlan vagyonukat.
December 2. – Pozsonyban megkezdődik a volt Szlovák Köztársaság háborús bűnökkel vádolt prominens képviselőinek a pere: dr. Jozef Tiso köztársasági elnököt, Alexander Mach belügyminisztert és dr. Ferdinand Durčanský külügyminisztert állítják bíróság elé. (Az egykori szlovák állam több más tisztségviselője ellen is voltak peres eljárások.)
Az év folyamán – Megjelenik Rudolf Fabry szlovák költő Ja je niekto iný (Én az valaki más) c. verseskötete, a szlovák szürrealista költészet kiemelkedő alkotása.
