Lenin Kohászati Művek
Lenin Kohászati Művek
Címe: 3540 Miskolc, Herczeg F. u. 43. Korábbi nevei : 1772. Szentléleki Vasgyár; 1775. Diósgyőri Császári és Királyi Társulati Vasgyár; 1868. Vasgyári Gondnokság; 1870. Magyar Királyi Vasmű Hivatal; 1880. Magyar Királyi Vas és Acélgyár; 1938. Magyar Állami Vas-, Acél és Gépgyárak Gyárai; 1949. MÁVAG Kohászati Üzemek Nemzeti Vállalat; 1952. MÁVAG Kohászati Üzemek, Miskolc–Diósgyőr Vasgyár; 1953. Lenin Kohászati Művek. Gyárak (telepek): Metallurgiai Gyár, Hengermű Gyár, Szállító Gyárrészleg, Energia Gyárrészleg, a vállalat postacímén. Márkanév: LKM Diósgyőr. Leányvállalatok, alapítások, érdekeltségek: Összes befektetett vagyon: 2227,3 M Ft. „Hámor” Kovácsoló, Megmunkáló és Hőkezelő Rt. (242,0 M Ft), Csavar és Húzottáru Rt. (408,0 M Ft), KOMPLEX Karbantartó és Szolgáltató Kft. (518,0 M Ft), Diósgyőri Acél- és Vasöntő Kft. (356,0 M Ft), COMET Ipari, Kereskedelmi és Számítástechnikai Kft. (55,9 M Ft), CC Shop Folyamatos Acélöntőmű Kft. (175,09 M Ft), Ipari Elektronikai KV (70,9 M Ft), Miskolci Fűtőmű KV (351,6 M Ft), ENERGOINDUSTRIA Berendezésgyártó és Szerelő KV (9,5 M Ft), ENERGOTECHNO Magyar–Szovjet Vegyes V. (2,0 M Ft), Thermoxid Ipari Segédanyaggyártó Kisszövetkezet (0,27 M Ft), TEKLA Sokszorosító, Könyvkötő, Műanyagfeldolgozó Kisszövetkezet (0,27 M Ft), Magyar Iparbank Rt. (12,5 M Ft), MHB Rt. (10,0 M Ft), Észak-magyarországi IC(P) Rt. (4,4 M Ft), Ganz-Danubius Rt. (1,2 M Ft), Borsodi Gépkocsi Társaság (1,0 M Ft), Magyar Vas és Acélipari Egyesülés (0,6 M Ft), Fontosabb termelési ágak, termékek: A vállalat nyersvasgyártási, acélgyártási, hengerelési alapvertikumi kapacitással rendelkezik, de érdekeltségei révén szélesebb termékválasztékot kínál. Termékei: nagyolvasztói, öntészeti célú nyersvasak, folyamatosan öntött buga, hengerelt buga, hengerelt rúd-idom áruk, hengerelt acélok tekercsben, tartó, ill. betonacélok, kovácsolt gépipari előgyártmányok, szerszámacélok, tömbök és rudak, csavaráruk, bányászati és sínkötőszerek, csiszolt és hántolt rúdáruk, húzott és foszfátozott acélok rúdban és tekercsben, különféle méretű egyedi vas- és acélöntvények, granulált salak, mezőgazdasági célú salakőrlemény, építési célú bányatermékek, samott alapú tűzálló anyagok, elektronikus mérő- és szabályozóberendezések stb. Szolgáltatásai: számítástechnikai rendszerfejlesztés és feldolgozás, gép-, villamos- és építőipari szerelés, karbantartás, közúti szállítás, nyomda és könyvkötészet stb.
Vezetői: dr. Tolnay Lajos (vezérigazgató); dr. Sziklavári István (műszaki vezérigazgató-helyettes); Csathó Géza (gazdasági vezérigazgató-helyettes); Kalóczkai Istvánné (személyzeti és szociális vezérigazgató-helyettes); dr. Dutkó Lajos (kereskedelmi vezérigazgató-helyettes). Vezetési struktúra: A vállalat változatlanul államigazgatási felügyelet alatt áll, vállalati tanács nem működik. A közvetlen felügyeletet a Borsodi Vaskohászati Tröszt látja el.
Fontosabb gazdasági mutatók (1988): vagyon 11 811,3 M Ft; értékesítés nettó árbevétele 15 790,2 M Ft; konvertibilis export árbevétele 3272,2 M Ft; rubelexport árbevétele 717,4 M Ft; tiszta eredmény 42,3 M Ft; a teljes munkaidőben foglalkoztatott átlagos létszám 12 359 (1988. dec. 31-én 12 287) fő; évi átlagos összes kereset 119 585 Ft/fő (120 000 Ft/fő); évi átlagos összes kereset az ágazat átlagához képest 94,4%.
A vállalat rövid története: Az egykori diósgyőri koronauradalom területén 1770-ben Fazola Henrik építtette Mária Terézia engedélyével az első vasolvasztót. Fia, Fazola Frigyes építtette a másodikat, a mai Újmassa területén 1814-ben. A 19. század közepétől a felgyorsuló gazdasági fejlődés által támasztott kereslet tehetővé tette egy nagy és korszerű acélgyár létrehozását. 1868-ban a mai helyére települtek az új üzemek: 1871-ben adták át a hengerművet, 1879-ben az első martinkemencét, 1882-ben a Bessemer-üzemet. 1911-ben már megkezdték az elektroacél-gyártást is. Az I. világháborút követő pangás évei után, 1926-ban kezdte meg működését az első koksszal üzemelő nagyolvasztó. A vállalatnak igen nagy veszteséget okozott az 1930-as évek eleji világgazdasági válság, majd a II. világháború is. Az újjáépítés után 1952-ben helyezték üzembe a harmadik nagyolvasztót, korszerűsítették a hengerműveket, 1969-ben üzembe helyezték a II. számú elektroacélművet, majd 1975-ben a nemesacél-hengerművet. 1982. nov.-ben helyezték üzembe az új kombinált acélművet – ez Magyarország legfontosabb nemesacélgyártó bázisa – konverterrel, földgáz póttüzelésű elektrokemencével, folyamatos öntőművel és üstmetallurgiai berendezéssel is felszerelték. Ezzel egyidejűleg leállították az elavult SM acélművet. 1952, a vállalat önállósulása óta a vállalati alapstruktúra lényegében 1988-ig változatlan maradt. (Az 50-es éveket megelőzően – bizonyos fokú önállósággal – tröszti szervezethez tartozott.) Érdemi változások 1988-ban kezdődtek a leány-, közös, vegyes vállalatok stb. alapításával. Tervezik a törzsvállalat rt.-vé, a gyárak önálló elszámolású egységgé alakítását. 1989. jan. 1-jétől a vállalat a Borsodi Vaskohászati Tröszt tagvállalata.
Új jogosítvány: A vállalat 1989. jan. 1-jétől megkapta az önálló külkereskedelmi jogot.
