Dorogi Szénbányák
Dorogi Szénbányák
Címe: 2511 Dorog, Hantken Miksa u. 8–9. Gyárak (telepek): Alagúti Bányaüzem, 2533 Sárisáp; Anyagellátó és Anyaggazdálkodó Üzem, Dorog; Bányagépgyártó és Javító Üzem, Dorog; Brikettüzem „A”, „B” gyár, Dorog; Brikettüzem „C” gyár, 2531 Tokod; Lencsehegyi Bányaüzem, 2517 Kesztölc; Mész- és Ásványőrlő Üzem, Dorog; Szállítási és Osztályozó Üzem, Tokod; Szolgáltató Üzem, Dorog; Tervezőiroda, Dorog. Márkanév: Ovidor, Hydrop, Dekolt. Leányvállalatok, alapítások, érdekeltségek: Technoimpex Rt.; Gépipari Kft., MERCA Budapest Spanyol–Magyar Kereskedelmi Fejlesztő Kft., Budapest Bank Rt., Építőipari Rt. Fontosabb termelési ágak, termékek: dorogi brikett, konténerházak, térelemek, szivattyúk, spirálkarcolt acél- és alumíniumcsövek, hidropneumatikus úszókotrók, markolós úszókotrók, könnyű és közepes acélszerkezetek, alumínium és bronzöntvények, vibrációs adagolók, rosták, égetett mész, mészhidrát. Jelentős a gépgyártási, építőipari, mész- és ásványőrlési, valamint a tervezési tevékenység is.
Vezetői: dr. Tóth István (vezérigazgató); Radoszta István (Alagúti Bányaüzem igazgatója); Sebák József (Anyagellátó Üzem igazgatója); Zicsi István (Bányagépgyár igazgatója); Dósa Mihály (Brikettüzem igazgatója); Sziklai Ede (Lencsehegyi Bányaüzem igazgatója); Pintér József (Mészmű igazgatója); Poltzner Bernát (Szállítási és Osztályozó Üzem igazgatója); Puchner Ferenc (Tervezőiroda igazgatója). Vezetési struktúra: A vállalat államigazgatási felügyeletű, az élén vezérigazgató áll, helyettesei átruházott hatáskörben a vállalati központ funkcionális osztályai révén irányítják az üzemeket. Az üzemek önálló szervezettel oldják meg operatív feladataikat. E struktúrát 1986-ban alakították ki.
Fontosabb gazdasági mutatók (1988): vagyon 4479,2 M Ft: értékesítés nettó árbevétele 4933,0 M Ft; konvertibilis export árbevétele 52,3 M Ft; rubelexport árbevétele 1,6 M Ft; tiszta eredmény –21,8 M Ft; teljes munkaidőben foglalkoztatott átlagos létszám 5485 fő; évi átlagos összes kereset 157 766 Ft/fő; évi átlagos összes kereset az ágazat átlagához képest 93,3%.
A vállalat rövid története: Több mint 200 évvel ezelőtt kezdődött a széntermelés az annavölgyi felszíni kibúváson. A Dorog környéki bányákat előbb kisebb vállalkozók és társaságok tartották üzemben, majd 1898-ban a dorogi, csolnoki, annavölgyi és mogyorósi terület szénbányászati jogát az Esztergom-szászvári Kőszénbánya Rt. vette át (1925-ben beolvadt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-be), a tokodi, szarkási terület pedig a Magyar Állami Kőszénbánya birtokát képezte. A múlt század végi iparosítás, az 1895-ben készült vasútvonal a széntermelés fokozatos felfutását eredményezte. Az egyre mélyebben lévő széntelepek lefejtésével egyidejűleg nőtt a vízbetörés veszélye. 1905-ben 7 akna víz alá került és mindössze 2 működő akna maradt. A víz- és tűzveszély elhárítására felfejlesztették a szivattyúzási technikát, bevezették a lefejtett területek iszaptömedékeléses elzárását. A bányaveszélyek leküzdése – nem utolsósorban az így hatékonyabbá vált tőkemegtérülés révén – egyéb ipari tevékenység kialakulását eredményezte: brikettgyártás, erőmű-üzemeltetés, mészmű-üzemeltetés, karbidgyártás, szénlepárlás, központi javítóműhelyek kialakulása, tégla-, cserép-, cementgyártás. 1945 után szinte nulláról indult a széntermelés. 1946-ban a Szénbányák állami kezelésbe került, hamarosan létrejött a Dorogi Kerületi Igazgatóság. 1948-ban megalakult a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat. 1950-ben felvette a Dorogi Szénbányák Nemzeti Vállalat nevet, 1952-ben pedig Dorogi Szénbányászati Tröszt lett. Az energiaigény növekedése új bányanyitásokat tett lehetővé. A szénmedence 1955-ben érte el az évi 2 millió tonnás széntermelést, s termelési fénykora az 1960-as évek közepéig tartott, amikor az évenkénti termelés 2,1–2,2 millió tonna volt. 1967-től a széntermelés csökkent. Ekkor a vállalat neve Dorogi Szénbányák lett. A vízbetörések sorozatos bányaelfulladásokhoz vezettek. A szénhidrogén-felhasználás elterjedésével tovább csökkentek a szénigények. A 80-as évektől kezdve a vállalat új gazdálkodási stratégiát vezetett be: a technológia megújításával, új szervezeti intézkedésekkel – állami támogatás nélkül – biztosította a vállalat talpon maradását, és új beruházásokkal igyekezett megalapozni a dorogi szénbányászat jövőjét. Az elmúlt évtizedben két jelentős nagyberuházás volt a vállalatnál: 1981 és 1988 között nyitották meg a Lencsehegy II. bányát, ill. 1985 és 1987 között létesült a Tokodi Brikettgyár. Az exporttevékenysége számottevően bővül.
