1956
1956
február 8-11. Az Országgyűlés törvénybe iktatja az Egyesült Nemzetek Alapokmányát (1956. évi I. törvénycikk).
március 8-23. Árvízveszély a Dunán, a Mohácsi-szigetet elönti a víz.
március 12-13. Az MDP KV ülése meghallgatja Rákosi Mátyás beszámolóját az SZKP XX. kongresszusáról Megállapítják, az MDP irányvonala megfelel az ott meghirdetett elveknek, nincs szükség alapvető változtatásra.
március 17. A DISZ Petőfi Körének első nyilvános rendezvénye Budapesten.
március 27. Az MDP Heves megyei pártaktíváján Rákosi Mátyás bejelenti, hogy Rajk László és társai pere provokáción alapult, rehabilitálásuk megtörtént.
március 29. Rehabilitálják és szabadlábra helyezik Szakasits Árpádot.
június 7–14. M. A. Szuszlov, az SZKP KB elnökségének tagja Budapesten tárgyal.
június 17–20. Kim Ir Szen miniszterelnök vezetésével koreai küldöttség tartózkodik hazánkban.
július 3. A Szabad Nép közli az SZKP KB határozatát a személyi kultusz és következményeinek leküzdéséről.
július 18–21. Az MDP KV ülése határozatot hoz az 1953. júniusi párthatározat végrehajtásában mutatkozó ingadozás kiküszöböléséről, a kétfrontos harc következetes folytatásáról. Jóváhagyják a második ötéves terv irányelveit. Rákosi Mátyást fölmentik első titkári tiszte és PB-tagsága alól. Farkas Mihályt kizárják a KV-ból és a pártból. A PB-be beválasztják Kádár Jánost és Marosán Györgyöt; Kádár János a KV titkára lesz. Első titkárrá Gerő Ernőt választják.
szeptember 27.–október 5. N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, J. B. Tito és Gerő Ernő részvételével megbeszélések folynak Jaltában.
október 4. Nagy Imre az MDP KV-hez küldött levelében kéri párttagsága visszaállítását. A PB okt. 13-án teljesíti a kérését.
október 6. A Kerepesi temetőben több tízezres tömeg Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András temetésén. (A honvédség és a rendőrség mártírjait okt. 13-án és 20-án temetik el.) Tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél. – A. I. Mikojan és M. A. Szuszlov Moszkvában megbeszélést folytat az MDP KV küldöttségével: Gerő Ernővel, Kádár Jánossal, Hidas Istvánnal és Szántó Zoltánnal.
október 13. Őrizetbe veszik Farkas Mihályt.
október 15–22. Gerő Ernő vezetésével magyar pártküldöttség Belgrádban.
október 23. Az MDP KV küldöttsége reggel visszaérkezik Jugoszláviából. – Délelőtt a PB kibővített ülése a belpolitikai helyzetről és az aznapra meghirdetett diáktüntetésekről tárgyal. – Az Írószövetség határozatban követeli Nagy Imre bevonását a kormányba, valamint a „nemzeti egység programjának” kidolgozását. – 15 órakor megkezdődik a tüntetés. – Az esti órákban fegyveres csoportok támadják meg a főváros több középületét, a rádiót, a telefonközpontokat a Szabad Nép székházát, rendőrkapitányságokat, nyomdákat, fegyverraktárakat.
október 23–24. éjjel: Az MDP KV ülést tart. Megállapítja: ellenforradalom robbant ki. Újjáválasztja a PB-t és a KV Titkárságát. A PB első titkára Gerő Ernő; tagjai: Apró Antal, Gáspár Sándor, Hegedűs András, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Köböl József, Marosán György, Nagy Imre és Szántó Zoltán; póttagjai: Losonczy Géza és Rónai Sándor. A KV-be beválasztják Donáth Ferencet, Losonczy Gézát, Lukács Györgyöt, Münnich Ferencet és Nagy Imrét.
október 24. A magyar kormány kérésére szovjet csapatok vonulnak be Budapestre. – Az Elnöki Tanács Nagy Imrét a Minisztertanács elnökévé választja.
október 25. Megalakul a Nagy Imre-kormány. Miniszterelnök-helyettesek: Apró Antal, Bognár József, Erdei Ferenc; államminiszter: Tildy Zoltán; miniszterek: állami gazdaságok: Ribiánszky Miklós; bánya- és energiaügyi: Czottner Sándor; begyűjtési: Gyenes Antal; belkereskedelmi: Tausz János; belügy: Münnich Ferenc; egészségügyi: Babics Antal; élelmiszeripari: Nyers Rezső; építésügyi: Apró Antal; földművelésügyi: Kovács Béla; honvédelmi: Janza Károly; igazságügy: Molnár Erik; kohó- és gépipari: Csergő János; könnyűipari: Nagy Józsefné; közlekedés- és postaügyi: Bebrits Lajos; külkereskedelmi: Bognár József; külügy: Horváth Imre; népművelési: Lukács György; oktatásügyi: Kónya Albert; pénzügyi: Kossa István; város- és községgazdálkodási: Nezvál Ferenc; vegyipari: Szabó Gergely. Az Országos Tervhivatal élére Kiss Árpád kerül. – Délelőtt tüntetők vonulnak a Parlament elé. Lövöldözés támad, melynek több halálos áldozata van. Az MDP KV ülése fölmenti Gerő Ernőt első titkári tisztéből, s helyébe Kádár Jánost választja meg.
október 28. Az MDP KV ülése a párt vezetését egy 6 tagú elnökségre bízza; elnöke: Kádár János, tagjai: Apró Antal, Kiss Károly, Münnich Ferenc, Nagy Imre és Szántó Zoltán. – Nagy Imre esti rádióbeszédében kiáll a fölkelők mellett.
október 29. J. B. Tito levelet intéz az MDP KV-hez, amelyben a szocialista vívmányok védelmére szólít fel.
október 30. Délelőtt fegyveres ellenforradalmárok elfoglalják az MDP Budapesti Pártbizottságának Köztársaság téri székházát s a pártházat védő katonák nagy részét lemészárolják. Elesik Mező Imre, a PB titkára, Asztalos János, valamint Papp József honvédezredes. – Az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását; helyette Magyar Szocialista Munkáspárt néven új párt alakítását határozza el. Az MSZMP KB tagjai – Kádár János kivételével – Nagy Imre csoportjából kerültek ki. Nagy Imre délutáni rádióbeszédében bejelenti az 1945 utáni koalíciós kormányzati rendszer visszaállítását. – Az éjszaka folyamán fegyveresek kiszabadítják Mindszenty József esztergomi érseket felsőpetényi fogságából (Nógrád m.).
október 31. Nagy Imre beszédet mond a Parlament előtt. Átalakul a kormány. Államminiszterek: Tildy Zoltán, Kádár János és Losonczy Géza; honvédelmi miniszter: Maléter Pál; a többi tárca betöltetlen.
november 1. Nagy Imre átveszi a külügyi tárcát, majd bejelenti: Magyarország kilép a Varsói Szerződésből és semleges ország kíván lenni.
november 2. Megjelenik az MSZMP központi lapjának, a Népszabadságnak első száma. – N. Sz. Hruscsov és J. B. Tito Brioni szigetén a magyarországi helyzetről tárgyal. – Átalakul a kormány. Miniszterelnök és külügyminiszter Nagy Imre (MSZMP); államminiszterek: Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István (FKgP); Kéthly Anna, Kelemen Gyula. Fischer József (SZDP); Bibó István, Farkas Ferenc (Petőfi Párt): Losonczy Géza, Kádár János (MSZMP) (utóbbi kinevezése formális: Kádár János november 1-jétől már az előző kormány munkájában sem veti részt); honvédelmi miniszter Maléter Pál; a többi tárca betöltetlen.
november 3. 20 órakor Mindszenty József esztergomi érsek beszédet mond a rádióban. Nem ismeri el Nagy Imre kormányát, tőkés restaurációt és az egyház háború előtti kiváltságainak visszaállítását követeli.
november 4. A kor a reggeli órákban Kádár János rádióbeszédében jelenti be a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását. A kormány elnöke: Kádár János; elnökhelyettese: Münnich Ferenc: tagjai: Marosán György, Apró Antal, Dögei Imre, Horváth Imre, Kossa István és Rónai Sándor – A szovjet csapatok segítségével megkezdődik a fegyveres ellenállás felszámolása. – Nagy Imre, kormányának több tagjával együtt, a budapesti jugoszláv követségre távozik.
november 7. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága felhívásában összefogásra szólítja fel a magyar kommunistákat, elhatárolja magát az MDP szektás politikájától és a revizionista csoport áruló magatartásától. Bejelenti a párt nevének megváltoztatását; ismerteti a párt elvi alapjait és feladatait. – Országszerte megkezdődik a pártszervezetek újjáalakulása.
november 12. Kiegészül a kormány. Elnök: Kádár János; elnökhelyettes: Münnich Ferenc; miniszterek: tárca nélküli Marosán György fegyveres erők és közbiztonsági ügyek: Münnich Ferenc; földművelésügy: Dögei Imre; iparügy Apró Antal; kereskedelem: Rónai Sándor; külügy Horváth Imre; pénzügy: Kossa István; közlekedés- és postaügyi kormánybiztos: Csanádi György, a közellátási főkormánybizottság vezetője Nyers Rezső; további miniszterek: építésügy: Kilián József (dec. 24-től) igazságügy Nezvál Ferenc (dec. 29-től); munkaügy: Mekis József (1957. jan. 26-tól). Az Elnöki Tanács 1956. 21. sz. törvényerejű rendelete megszünteti a mezőgazdasági termékek kötelező beszolgáltatását.
november 14. Megalakul a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács.
november 22.–december 8. Melbourne-ben a XVI. Nyári Olimpiai Játékokon a magyar sportolók 9 arany-, 10 ezüst- és 9 bronzérmet szereznek.
november 22–23. Román pártküldöttség tesz látogatást Budapesten, s hozzájárul, hogy a jugoszláv követséget elhagyó Nagy Imre és társai Romániába távozzanak.
december 2–3. és 5. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága ülése határozatot hoz az okt. 23-i események okairól és előzményeiről, a jelen helyzetről és a párt előtt álló feladatokról.
december 9. A kormány törvényen kívül helyezi a Nagy-Budapesti Központi Munkástanácsot és az összes munkástanácsot az ország területén.
december 11. Közzéteszik az Elnöki Tanács 1956. 28. sz. törvényerejű rendeletét a rögtönítélő bíráskodás bevezetéséről a lőfegyverek engedély nélküli tartására és az ezekkel elkövetett bűntettekre. (1957 nov. 13-ig van érvényben.)
