1949
1949
január 1. A felszabadulás utáni első népszámlálás Magyarországon. Az ország lélekszáma: 9 204 799 fő.
február 1. Az MDP, a NPP, az FKgP, valamint a polgári radikális pártszövetség képviselőiből megalakul a Magyar Függetlenségi Népfront ideiglenes országos tanácsa. Elnöke: Rákosi Mátyás, alelnöke Dobi István és Erdei Ferenc. Megkezdi adását a Petőfi adó.
február 4. A Demokrata Néppárt politikai bizottsága feloszlatja a pártot.
február 8. A Budapesti Népbíróság különtanácsa Mindszenty József esztergomi érseket életfogytig tartó fegyházra ítéli.
március 3. A PDP és az MRP egyesül, és Magyar Radikális Párt néven belép a Függetlenségi Népfrontba.
április 16. Budapesten aláírják a magyar–csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt.
május 15. Az országgyűlési választásokon a választásra jogosultak 94,7%-a szavaz: ebből 95,6% a Népfront jelöltjeire.
május 20. Dobi István benyújtja kormánya lemondását.
május 30.–június 20. Koholt vádak alapján letartóztatják Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort, Justus Pált és további 17 kommunistát.
június 2. Károlyi Mihály lemond párizsi követi tisztségéről.
június 11. Megalakul az új Dobi-kormány. Miniszterelnök-helyettes, államminiszter: Rákosi Mátyás, államminiszter. Gerő Ernő (MDP). Miniszterek: külügy: Kállai Gyula (MDP); belügy: Kádár János (MDP); honvédelem: Farkas Mihály (MDP); népművelés: Révai József (MDP); igazságügy: Ries István (MDP); pénzügy: Kossa István (MDP); közlekedés- és postaügy: Bebrits Lajos (MDP); földművelésügy: Erdei Ferenc (NPP); nehézipar: Zsofinyecz Mihály (MDP); könnyűipar: Marosán György (MDP); építésügy: Darvas József (NPP); belkereskedelem: Bognár József (FKgP) ; külkereskedelem: Rónai Sándor (MDP); népjólét: Ratkó Anna (MDP); vallás- és közoktatásügy: Ortutay Gyula (FKgP); Vajda Imre (MDP) utóda az Országos Tervhivatal élén Vas Zoltán (MDP).
június 18. A magyar kormány érvénytelennek nyilvánítja az 1947. júl. 24-én kötött 5 éves magyar–jugoszláv gazdasági együttműködési megállapodást.
július 10. A NÉKOSZ III. rendes közgyűlése kimondja a szövetség feloszlatását s a kollégiumok átadását az államnak.
augusztus 14-18. Világifjúsági Találkozó Budapesten.
augusztus 18. Az Országgyűlés elfogadja az 1949. XX. törvénycikket az új Alkotmányról.
augusztus 23. Az Országgyűlés megválasztja az Elnöki Tanácsot: elnöke az addigi köztársasági elnök, Szakasits Árpád.
szeptember 5. Az Elnöki Tanács változatlan összetételben újjáválasztja az Alkotmány életbelépése után lemondott kormányt, s az 1949. 5. sz. törvényerejű rendeletével megszünteti az iskolai kötelező vallásoktatást.
szeptember 24. A Népbíróság népellenes bűntett, kémkedés, hűtlenség, az imperialista hatalmak háborús terveinek elősegítése és a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást halálra, Brankov Lázárt és Justus Pált életfogytiglani, Ognyenovics Milánt 9 évi fegyházra ítéli. Pálffy György és Korondy Béla ügyét katonai bíróság elé utalja. A halálos ítéleteket okt. 15-én hajtják végre.
szeptember 30. A magyar kormány felmondja a Jugoszláviával kötött barátsági szerződést.
október 21. A budapesti katonai főtörvényszék Pálffy Györgyöt, Korondy Bélát, Németh Dezsőt és Horváth Ottót koholt vádak alapján halálra ítéli. Az ítéleteket okt. 24-én hajtják végre.
december 10. Az Országgyűlés elfogadja az 1949. XXV törvénycikket az első ötéves tervről.
december 14. A Minisztertanács 4343/1949. sz. rendelete az ország területét államigazgatási szempontból – az eddigi 25 helyett – 19 megyére osztja, s kijelöli ezek székhelyét. Az intézkedés 1950. jan. 1-jével lép életbe.
december 20. A Minisztertanács 4349/1949. sz. határozata egyesíti Budapesttel a peremvárosokat és községeket. Ezzel a főváros kerületeinek száma 22-re nő.
december 28. Az Elnöki Tanács 1949. 20. sz. törvényerejű rendelete kimondja a 10 munkásnál többet foglalkoztató s a külföldi tulajdonban tevő üzemek államosítását.
