Hulladékok
Hulladékok
Az ember mindennapi élete, gazdasági tevékenysége együtt jár a különböző jellegű háztartási és ipari hulladékok termelésével. Ezek mennyisége világszerte folyamatosan és igen nagy ütemben növekszik. A növekedés üteme lényegesen nagyobb, mint amit a népesség számára növekedése és a műszaki fejlődés indokolna. Ez arra a helytelen szemléletre vezethető vissza, amely nem számolt a rohamosan növekvő hulladéktömeg környezetre ártalmas következményeivel, s nem vette figyelembe a veszendőbe ment értékes anyagok gazdasági következményeit.
Az ipar fejlődésével párhuzamosan egyre több veszélyforrást jelentő melléktermék, hulladék keletkezik. Főként a vegyipari termelés következtében nőtt meg a szokásos kommunális hulladéktól eltérő fizikal és kémiai tulajdonságú, azokkal együtt nem kezelhető, a környezetre ártalmas, sokszor mérgező, tűz- és robbanásveszélyes hulladék mennyisége.
Veszélyes mindaz a hulladék, amelynek bármely bomlásterméke az emberi életre, egészségre, ill. az élővilágra közvetlenül vagy közvetve, azonnal vagy késleltetetten károsító hatást fejthet ki (mérgezhet vagy fertőzhet).
A hulladékok keletkezési helyét tekintve két nagy csoportot különböztetünk meg. Ipari hulladék az ipari üzemekben a termelési folyamatokból származó, külön kezelést igénylő, gyakran mérgező, tűz- vagy robbanásveszélyes hulladék. Települési hulladék az ember életfolyamatai, fogyasztási tevékenysége során keletkező szilárd (szemét) és folyékony hulladék (ürülék, szennyvíz).
A hulladékprobléma ideális megoldása az lenne, ha a termelésben és a fogyasztásban keletkező hulladékok lebontását, ill. feldolgozását a társadalom maradéktalanul megoldaná. Ez nehezen képzelhető el, ezért a termelésben kevés hulladékkal járó, ún. környezetbarát technológiák alkalmazására kell törekedni. Amíg ez nem lehetséges, addig gondoskodni kell a képződött hulladékok ártalmatlanításáról. Hulladékártalmatlanítás az a műveletsor, amely megakadályozza a hulladék környezetszennyező anyaggá válását.
Egyes hulladékoknál ez megvalósítható úgy, hogy a bennük levő anyagokat a természeti folyamatokat nem akadályozó anyaggá alakítjuk (pl. szervesanyag-tartalmú hulladékok elégetése vagy baktériumok közreműködésével való átalakítása). A szervetlen hulladékanyagok elbontással, kémiai átalakítással teljes biztonsággal nem ártalmatlaníthatók. Ezért ezek egyetlen reális ártalmatlanítási módja a víztől, széltől és a táplálékláncban szerepet játszó növényektől elzártan való tárolása.
A Közös Piac országaiban évente kb. 2 milliárd tonna különböző típusú hulladék keletkezik. Ezekből mintegy 150–160 millió tonna az ipari hulladék, ebből viszont 20–30 millió tonna a mérgező. ill. veszélyes hulladék. A közös piaci országokban keletkező összes hulladék 70%-át lerakóhelyeken, tárolókban helyezik el, és így nem hasznosíthatók. (A hulladékhasznosítás a hulladék közvetlenül, válogatással vagy egyéb fizikai-kémiai-biológiai – módszerek alkalmazásával való feldolgozás után nyersanyagként, ill. segédanyagként való újbóli felhasználását jelenti.)
Magyarországon évente mintegy 14 millió tonna kommunális hulladék (háztartási, piaci) és 200 millió tonna termelési hulladék keletkezik. A kommunális hulladék 40%-át gyűjtik össze, a többi ellenőrizhetetlen módon jut vissza a természetbe.
A hazai ipar nyersanyagigénye 25%-kal magasabb, mint a fejlett országokban, így jelentős az anyagpazarlás, és a fajlagos hulladékmennyiség is nagyobb. A hulladékszegény technológiák bevezetése drága, viszont 1% hulladékcsökkenés 3,5 milliárd Ft megtakarítást jelent. Az évente keletkező mintegy 800000 tonna vegyi hulladék 40–50%-a gazdaságosan feldolgozható lenne. A hazai ipari hulladékból mintegy 6 millió tonna veszélyes, és a veszélyes hulladék 85%-ával a vállalatok nem tudnak megbírkózni. Külön gond, hogy nincs megoldva a radioaktív hulladékoknak a társadalom által is elfogadott elhelyezése. Az ipari hulladékok körüli tisztánlátást zavarják az adatszolgáltatás hiányosságai. A hivatalos statisztikai adatok (és ezek szerepelnek a nemzetközi statisztikai összehasonlításokban is) a vállalatok önbevallásán alapulnak, és ezek sokszor igen nagy mértékben eltérnek a reálisabbnak tekinthető szakértői becslésektől. Egyelőre nem megoldott a figyelő és ellenőrző rendszer kiépítése sem.
Nem veszélyes hulladékok kezelése, lerakása (ezer t)
Keletkező veszélyes hulladékok néhány országban (ezer t)
Az iparban keletkező szilárd hulladék (ezer t)
Hulladékok mennyisége és hasznosítása Magyarországon, 1988 (millió t)
Szilárd települési hulladék mennyisége Magyarországon (ezer m3)
Veszélyes hulladékok mennyisége Magyarországon (millió t/év)
Nem veszélyes hulladékok mennyisége Magyarországon (millió t/év)
A nem ipart szektorban keletkező szilárd hulladék (ezer t)
A gazdálkodó szervezetek által bejelentett veszélyes hulladékok mennyisége és sorsa Magyarországon* (ezer t)
A települési szilárd hulladék összetétele Budapesten (%)
Veszélyes termelési hulladékok hasznosítása és ártalmatlanítása a gazdálkodó szervezetek által bejelentett adatok alapján Magyaro…
Rákkeltő vegyi anyagok
Rákokozó veszéllyel járó iparágak és ipari folyamatok
Nagy valószínűséggel rákkeltő anyagok
