Egyetemes társadalomtudomány-történet
Egyetemes társadalomtudomány-történet
1901 Freud: A mindennapi élet pszichopatológiája
1902 Lenin: Mi a teendő? – James: A vallási tapasztalat válfajai – Meinong: A feltevésekről
1902–1912 Cohen: A filozófia rendszere
1902–1913 Croce: A szellem filozófiája
1902–1923 Seler: Összegyűjtött értekezések az amerikai nyelvészet és ókortudomány tanulmányozásához. I–V.
1903 Moore: Az idealizmus cáfolata – Weininger: Nem és jellem
1903–1928 Sombart: A modern kapitalizmus (3 kötet)
1904 Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
1906–1917 Wundt: Pszichológiai tanulmányok (10 kötet)
1907 Tönnies: A szociális kérdés fejlődése – Bergson: Teremtő fejlődés
1908–1922 Sethe: Az óegyiptomi piramisszövegek (4 kötet)
1908 Lenin: Materializmus és empiriokriticizmus
1910 Dilthey: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban – Bertrand Russell: Miszticizmus és logika – Boas: A primitív ember gondolkodásmódja
1911 Vaihinger: A mintha filozófiája
1911–1920 Wundt: Néplélektan (10 kötet) – Russell: A filozófia problémáia
1913 Jaspers: Általános pszichopatológia – Freud: Totem és tabu – Husserl: Eszmék egy tiszta fenomenológiához – Rosa Luxemburg: Tőkefelhalmozás
1915 Toynbee: Nacionalizmus és háború
1916 Rosa Luxemburg: A szociáldemokrácia válsága – Dewey: Demokrácia és nevelés – Lenin: Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka – Saussure: Bevezetés az általános nyelvészetbe – Pareto: Értekezés az általános szociológiáról – Lenin: Állam és forradalom
1918 Simmel: A modern kutúra konfliktusa – Burdach: Reformáció, reneszánsz, humanizmus – Spann: A nemzetgazdaságtan alapjai – Bloch: Az utópia szelleme – Elkezdődik Ur város feltárása
1918–1922 Spengler: A Nyugat alkonya
1919 Jaspers: A világnézetek pszichológiája
1919–1920 Koepp: Régészet (4 kötet) – Lenin: „Baloldaliság” – a kommunizmus gyermekbetegsége
1920 Spengler: Poroszság és szocializmus
1920–1921 Weber: Történeti bevezetés a vallásszociológiához (3 kötet) – Whitehead: A természet fogalma – Jung: Pszichológiai típusok – Wittgenstein: Logika-filozófiai értekezés
1921 Freud: Tömeglélektan és énanalízis – Buharin: A történelmi materializmus elmélete
1923–1929 Cassirer: A szimbolikus formák filozófiája
1924 Maritain: Elmélkedések az értelemről – Toynbee: Görög történelmi gondolat – Jespersen műve a nyelvtan filozófiájáról
1927 Heidegger: Lét és idő – Russell: Az anyag analízise
1928 Scheler: Az ember helyzete a kozmoszban – Carnap: A világ logikai felépítése
1929 Ortega y Gasset: A tömegek lázadása – Eddington: A tudomány és a nem látható világ – Malinowski vizsgálatai a vademberek életmódjáról – Heidegger: Mi a metafizika? – Dewey: A bizonysság keresése – Jeans: A körülöttünk levő világegyetem – Mannheim: Ideológia és utópia
1930 Rosenberg: A 20. század mítosza
1932 Jaspers: Filozófia – Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzése által
1933 Frobenius: Afrika kultúrtörténete – Pirenne: Középkori gazdaság- és társadalomtörténet – Whitehead: Az eszmék kalandjai
1934–1961 Toynbee: Tanulmány a történelemről
1935 Nicolai Hartmann: Az ontológia alapvetéséhez – K. R. Popper: A kutatás logikája – Heisenberg: Fordulatok a természettudományok alapjaiban
1936 Meinecke: A historizmus létrejötte – Maritain: Integrális humanizmus
1938 Jaspers: Létfilozófia – Huizinga: A játékos ember – Sztálin: A dialektikus és a történelmi materializmusról
1939 Lorenz: Összehasonlító magatartáskutatás
1940 Gurvitch: A jogszociológia elemei – Huizinga: Patriotizmus a nacionalizmusban – Gehlen: Az ember
1941 Fromm: Menekülés a szabadságtól
1943 Sartre: A Lét és a Semmi – Maritain: Kereszténység és demokrácia
1944 Sumner Welles: A döntés ideje
