A társadalomtudományok Magyarországon
A társadalomtudományok Magyarországon
1901 A Társadalomtudományi társaság megalakítása – Pulszky Ágost: A nemzetiségről
1902 Hoitsy Pál: Nagy Magyarország. A magyar történet jövő századai – Ignotus: Változatok a g-húron – Szabó Ervin: A magyar jakobinusok
1903 A Gyermektanulmányi Társaság megalapítása – Jászi Oszkár: A történelmi materializmus állambölcselete – Somló Bódog: Állami beavatkozás és individualizmus.
1904 Heller Farkas: A határhaszon elmélete – Jászi Oszkár: Művészet és erkölcs – Katona Lajos: Magyar népmesetípusok – Megindul a Világosság című folyóirat
1905 Szabó Ervin: Hogyan módosítsuk a pártszervezeti szabályzatot? – Beksics Gusztáv: Mátyás király birodalma és Magyarország jövője
1906 A Társadalomtudományi Társaság rendkívüli közgyűlése – Megindul a Szocializmus, az MSZDP elméleti folyóirata – Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története – Diner-Déens József: Leonardo da Vinci és a Renaissance kialakulása – Goldziher Ignác: Az iszlám – Zalai Béla: A közvetlen tapasztalás összefüggésrendszere
1908 A Nyugat megindulása – A Holnap antológia megjelenése – Hóman Bálint: A magyar városok az Árpádok korában – Hadzsar József: Darwinizmus és lamarckizmus
1909 Lukács György: Esztétikai kultúra
1910 Ferenczi Sándor: Lélekelemzés – Horváth János: Ady és a legújabb magyar líra – Lukács György: A lélek és a formák
1911 A Magyar Figyelő megindulás
1912 A debreceni és pozsonyi egyetem alapítása – Jászi Oszkár: A nemzeti államok kialakulása
1913 Márki Sándor: Dózsa György – Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi – A Magyar Pszichoanalitikai Társaság megalakítása – Lukács György: A modern dráma fejlődésének története
1916 Hóman Bálint: Magyar pénztörténet, 1000–1325
1917 Schöpflin Aladár: Magyar írók
1919 Lukács György: Taktika és etika – Goldziher Ignác: A zsidóság lényege és fejlődése
1920 Szekfű Gyula: Három nemzedék – Alexander Bernát: Shakespeare – Heller Farkas: Közgazdaságtan I–II.
1921 Földessy Gyula: Ady-tanulmányok – Gombocz Zoltán–Melich János: Magyar etymológiai szótár – Hóman Bálint: A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában – Hajnal István: Írástörténet az írásbeliség felújulása korából
1922 A Minerva megjelenése
1923 Lukács György: Történelem és osztályharc
1924 Megindul Aradon a Géniusz című folyóirat – Balázs Béla: A látható ember
1925 Megindul a Munkáskultúra c. sorozat (első kötete Braun Soma: A primitív kultúra)
1926 Megjelenik a Századunk c. folyóirat – Gombocz Zontán: A magyar történeti nyelvtan vázlata
1927 Megindul a Magyar Szemle c. folyóirat
1928 Babits Mihály: Írástudók árulása – Kós Károly: Erdély – Megjelenik Hóman Bláint és Szekfű Gyula Magyar történetének első kötete (a nyolcadik 1933-ban) – Madzser József szerkesztésében megjelenik a Társadalmi Lexikon – Lukács György: Blum-tézisek
1929 Megindul a Munka c. folyóirat – Balázs Béla: A film szelleme
1931 Horváth János: Az irodalmi műveltség kezdetei – Madzsar József: A kapitalizmus belső ellentmondásai
1932 Megjelenik Németh László folyóirata, a Tanú – Mikó Imre: Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés
1934 Szerb Antal: A magyar irodalom története – Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik
1935 Zilahy Lajos a Pesti Naplóban meghirdeti az Új Szellemi Frontot – Babits Mihály: Az európai irodalom története – Farkas Gyula: A magyar irodalom története – Genthon István: A Magyar történelem képeskönyve – Marczali Henrik: Erdély története – A mai Széchenyi (szerk. Szekfű Gyula)
1936 Asztalos Miklós–Pethő Sándor: A magyar nemzet története – Illyés Gyula: Puszták népe – Veres Péter: Az Alföld parasztsága – Hajnal István: Az újkor története
1937 Asztalos Miklós: II. Rákóczi Ferenc – Schöplin Aladár: A magyar irodalom története a XX. században – Szabó Zoltán: A tardi helyzet – Balassa József: A magyar nyelv életrajza – Kovács Imre: Néma forradalom – Erdei Ferenc: Futóhomok – Darvas József: A legnagyobb magyar falu – Heller Farkas szerkesztésében megjelenik a Közgazdasági Lexikon
1938 Deér József: Pogány magyarság, keresztény magyarság – Benedek Marcell: A magyar irodalom története
1939 Domanovszky Sándor szerkesztésében megjelenik a Magyar Művelődéstörténet első kötete – Illyés Gyula: Ki a magyar? – Ortutay Gyula: Rákóczi két népe – Sík Sándor – Pázmány, az ember és az író – Cs. Szabó László: Magyar néző – Szabó Zoltán: Két pogány közt – Németh László: Kisebbségben – Révai József: magyarság és népiesség – Barát–Éber–Takács: A művészet története
1940 Lyka Károly: A művészet története – Kovács Imre: A magyar parasztság története – Rézler Gyula szerkesztésében: Magyar gyári munkásság – Németh László: A minőség forradalma – Veres Péter: Mit ér az ember, ha magyar? – Kosztolányi Dezső: Erős várunk a nyelv
1941 Féja Géza: Régi magyarság – Györffy István: Nagykunsági krónika – Ignácz Rózsa: Keleti magyarok nyomában – Szerb Antal: A világirodalom története
1942 Györffy István: Magyar nép–magyar föld – Szekfű Gyula szerkesztésében: A magyarság és a szlávok – Szekfű Gyula: Állam és nemzet
1943 Földessy Gyula: Ady, az ember és a költő – Ligeti Lajos: Magyar őstörténet – Joó Tibor: Vallomások a magyarságról – Sík Sándor: Esztétika
1944 László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete – Lukács György: Írástudók felelőssége – Németh László: Az értelmiség hitvallása
1945 Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága – Kovács Imre: Magyar feudaliumus–magyar parasztság – Makkai László: Erdély története – Molnár Erik: A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig – Révai József: Ady
