Magyar történelem
Magyar történelem
1000–1301 Az Árpád-házi királyok kora
1000. dec. 25. vagy 1001. jan. 1. István fejedelem fölveszi a kereszténységet és királlyá koronáztatja magát (uralodik: 1038-ig)
1000 k. István kibocsátja az első Mo.-n vert pénzeket, kiadja I. törvénykönyvét.
1003 István leveri az Erdélyben uralkodó Gyula fejedelmet.
1018 István Bizánccal szövetségben leveri Sámuel bolgár cárt; Mo. határos Bizánccal.
1030 II. Konrád német-római császár Mo.-ra támad, seregét kiszorítják. A velencei (Szent) Gellértet püspökké szentelik.
1030-1038 István kiadja II. törvénykönyvét.
1031 után István megvakíttatja Vazult.
1038. aug. 15. I. (Szent) István halála. A velencei (Orseolo) Péter, István Unokaöccse lép a trónra (1041-ig, majd 1044-től 1046-ig).
1041 Pétert elkergetik és Aba Sámuelt, István másik unokaöccsét választják királlyá (1044-ig).
1042-1043 III. Henrik német-római császár két alkalommal is betör az országba.
1044 Aba Sámuel kivégeztet 50 lázadó főurat, majd megkoronázzák. III. Henrik ismét betör az országba, legyőzi Aba Sámuelt, akit meggyilkolnak. Ismét Péter a trónon.
1046 előtt (Szent) Gellért csanádi püspök megírja a Deliberatio c. munkát, az első Mo.-n készült teológiai művet.
1046 Felkelés Péter ellen, a lázadók megölik Gellért püspököt, majd Vazul fiát. I. Andrást koronázzák meg (1060-ig)
1052 III. Henrik hajóhadát Pozsonynál Zotmund elsüllyeszti.
1055 I. András bencés monostort alapít Tihanyban; az alapítólevél tartalmazza az első összefüggő magyar szöveget.
1060 I. Andrást legyőzi öccse, (I) Béla serege, akit megkoronáznak (1063-ig)
1063 I. Béla halála után I. András fiát, Salamont emelik a trónra (1074-ig)
1066-1067 k. Ismeretlen szerző elkészíti az első gesztát.
1074. I. Béla fiai, Géza és László megverik Salamon seregét. I. Gézát megkoronázzák (1077-ig)
1077. ápr. 25. I. Géza halála; utóda öccse, I. (Szent) László (1095-ig)
1083 Az István- és a Gellért-legenda születése.
1083. aug. 20. Szentté avatják I. Istvánt.
1095. júl. 29. László halála; Géza fia, (Könyves) Kálmán a király (1116-ig)
1100 k. Könyves Kálmán kiadja első törvényeit.
1100-1150 Codex Albensis, a legrégibb mo.-i hangjegyes kézirat, benne az első hazai latin vers.
1102 Könyves Kálmánt horvát királlyá koronázzák, majd Dalmáciát is uralma alá hajtja.
1116 Kálmán meghal; utóda fia, II. István (1131-ig)
1131 II. Istvánt halála után II. (Vak) Béla követi a trónon (1141-ig)
1141 II. Gézát, Vak Béla fiát koronázzák királlyá (1162-ig)
1162 II. Géza halála után III. István a király (1172-ig). I. Mánuel bizánci császár II. Géza idősebb öccsét, II. Lászlót koronáztatja meg, s annak haláláig, 1163-ig ők ketten uralkodnak.
1172. III. Bélát koronázzák királlyá (1196-ig)
1185. aug. 20. Szent István-ünnep Székesfehérvárott; ez a törvénynap első nyoma.
1190 k. Királyi palota épül Esztergomban
1192-1195. Összeállítják a Pray-kódexet, amiben a „Halotti beszéd” van.
1196 III. Bélát fia, Imre király követi (1204-ig)
1200 k. A III. Béla kori Mo. népessége kb. 2 millió fő. Befejeződik az esztergomi vár építése, megkezdik a gyulafehérvári román stílusú székesegyház építését.
1204 Imre halála után kisebbik fiát, III. Lászlót koronázzák királlyá; a kiskorú uralkodó helyett András herceg kormányoz, majd a gyermek halála után, 1205-ben II. András néven trónra lép (1235-ig)
1210 k. Anonymus: Gesta Hungarorum.
1213 II. András ismételt hadjáratot vezet Halics ellen; Péter ispán és Simon – Bánk nádor veje – meggyilkolja Gertrúd királynét.
1217-1218 II. András keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre.
1221 k. Mo.-on elterjedt a gótika.
1222. máj.29. előtt II. András kiadja „alkotmányát”, az Aranybullát (1231-ben megújítja)
1232 A zalai serviensek oklevele, az első lépés az ún. nemesi megye felé.
1235-1236 Julianus barát útja a keleti magyarokhoz.
1235-1270 IV. Béla uralkodása.
1239 IV. Béla letelepíti a kunokat.
1241 Tatárjárás, Batu kán a muhi csatában (ápr. 11.) legyőzi a magyar fősereget; IV. Béla elmenekül az országból.
1242. márc. A tatárok kivonulnak. A tatárjárás nyomán az alföldi települések fele elpusztul.
1247 Megkezdődik a budai vár építése és Buda benépesülése.
1260 k. A német polgárság számára elkészül a budai Nagyboldogasszony- (a későbbi Mátyás-) templom.
1270-1272 V. István uralkodása.
1272-1290 IV. (Kun) László uralkodása.
1275-1285 Kézai Simon krónikája.
1290-1301 III. András uralkodása; a központi hatalom széthullása.
1300 k. Ómagyar Mária-siralom, az első fönnmaradt magyar vers keletkezése.
1301 III. András halálával férfiágon kihal az Árpádház. Vencel cseh trónörököst magyar királlyá koronázzák (1305-ben) lemond. (Anjou) Károly Róbertet is megkoronázzák.
1308-1342 Károly Róbert egyeduralkodása.
1320 k. A világi értelmiség megjelenése
1330 Zách Felicián kivégzése.
1335 okt. Visegrádi kongresszus; magyar-lengyel-cseh szövetség Bécs ellen.
1336 Az állandó értékű aranyforint bevezetése.
1342-1382 I. (Nagy) Lajos uralkodása.
1347-1350 I. Lajos hódító hadjáratai a nápolyi királyság ellen.
1351 A kilenced bevezetése
1358-tól Kálti Márk Képes Krónikája
1360 k. Petrarca baráti köréhez tartozó humanisták Mo.-on.
1365-1366 I. Lajos meghódítja a vidini Bulgáriát.
1367 A pécsi főiskola alapítása.
1370 I. Lajost lengyel királlyá választják.
1373 A Kolozsvári-testvérek megalkotják a Szent György-szobrot.
1374 Váradi Krónika
1382-1387 Mária királynő uralkodása.
1387-1437 Zsigmond uralkodása
1390 Küküllei János krónikája; a Kolozsvári-testvérek elkészítik László bronz lovas szobrát.
1396 Nikápolyi csata, Zsigmond veresége a töröktől.
1400 k. Felépül a budai domonkos templom. Építeni kezdik a kassai székesegyházat. A Toldi-monda kialakulása.
1402 Zsigmond örökösödési szerződést köt a Habsburgokkal.
1404 Zsigmond elrendeli, hogy hozzájárulása nélkül senki sem kaphat egyházi javadalmat, és megtiltja, hogy a papság az ő engedélye nélkül pápai oklevelet kihirdessen (Placetum regium).
1410. szept. 20. Zsigmondot német királlyá választják.
1418 Mo.-on is megjelenik a huszitizmust üldöző inkvizíció.
1437-1439 Habsburg Albert uralkodása.
1439 A törökök elfoglalják Szerbiát.
1440 Fegyveres harc a Habsburg- és a Jagello-párt között.
1440 – 1444. I. Ulászló uralkodása
1443. okt.-1444. jan. Hunyadi ún. hosszú hadjárata.
1444. nov. 10. Várnai csatavesztés; I. Ulászló halála.
1446 Hunyadi János kormányzó.
1452-1457 V. László uralkodása
1456. júl. 22. A nándorfehérvári győzelem, majd Hunyadi János halála (aug.11.)
1458-1490 Hunyadi Mátyás uralkodása
1463 Jajca ostroma és bevétele
1468 Mátyás hódító hadjáratai Csehország ellen.
1470 k. Másoló- és miniatúrafestő műhely Mátyás udvarában.
1472-1477 Hess András budai nyomdájának működése.
1473 A Budai Krónika kinyomtatása.
1480 k. Mátyás állandó zsoldos seregének létszáma 8-10 000 fő.
1485 Bécs ostroma és elfoglalása, a város hűségesküje Mátyásnak.
1486 Törvénykönyv: a feudális jog kodifikálásának első kísérlete, amely szentesíti a köznemesség vezető pozícióját a megyében.
1488 Turóczi János krónikája. A Corvina állománya 500 kötet.
1480-1490-es évek Temesvári Pelbárt munkássága.
1490 k. Antonio Bonfini befejezi történeti művét (Rerum Ungaricarum Decades).
1490. ápr. 6. Mátyás halála Bécsben.
1490. szept. Ulászló királlyá koronázása (1516-ig)
1497 Bakócz Tamás esztergomi érsek.
1505 A rákosi országgyűlés határozatot hoz az idegen származású királyok ellen.
1507 Az esztergomi Bakócz-kápolna építése.
1508 II. Lajos megkoronázása.
1514. máj.-júl. A Dózsa György vezette parasztháború
1514 Werbőczi István Hármaskönyve.
1516-1526 II. Lajos uralkodása.
1526 A mohácsi csatavesztés; II. Lajos halála (aug. 29.). Szapolyai János megkoronázása Székesfehérvárott (nov. 11. – 1540-ig); Ferdinánd királlyá választása Pozsonyban (dec. 16. – 1554-ig).
1527 Cserni Jován parasztfelkelése.
1538 A váradi béke Ferdinánd és János között.
1540. júl. Szapolyai János halála, majd János Zsigmond királlyá választása.
1541. aug. 29. Buda török kézre jut, az ország három részre szakad.
1541 Sylvester János Új Testamentum magyar nyelven
1542 György barát helytartó Erdélyben, mellette 22 tagú tanács.
1551 Szászsebesi egyezmény. Szapolyai özvegye, Izabella és János Zsigmond lemond a koronáról és Erdélyről. Castaldo megöleti György barátot.
1552 A török elfoglalja Veszprémet, Drégelyt, Temesvárt; Egert hiába ostromolja – Dobó István győzelme.
1554 Tinódi Lantos Sebestyén: Chronica.
1564 I. Ferdinánd halála; I. Miksa trónra lépése (1576-ig).
1566 Zrínyi kirohanása, Szigetvár eleste.
1571 János Zsigmond halála. Báthory István megválasztása erdélyi vajdának, 1576-tól fejedelem (1586-ig).
1572 Balassi Bálint: Betegh lelkeknek való füves kertecske.
1575 Heltai Gáspár: Chronica az magyaroknak dolgairól. Miksa halála, II. Rudolf trónralépése (1608-ig).
1579-1581 Báthory István oroszországi hadjárata.
1590 Károlyi Gáspár vizsolyi bibliája.
1593 A tizenöt éves törökellenes háború kezdete.
1606 Zsitvatoroki béke a törökkel; Bocskai halála.
1607 Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem.
1608 Báthory Gábor erdélyi fejedelem (1613-ig). Rudolf lemond Mo.-ról, Ausztriáról és Morvaországról, II. Mátyás királlyá választása (1619-ig).
1613 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1629-ig).
1616-1637 Pázmány Péter esztergomi érsek.
1619 II. Mátyás halála; Utóda II. Ferdinánd (1637-ig). Bethlen Gábor elindítja seregeit a Habsburgok ellen; elfoglalja Kassát, Pozsonyt.
1620. aug. 25. Bethlen Gábor királlyá választása.
1629. nov.25. Bethlen halála.
1630 I. Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemmé választják (1648-ig).
1635 Pázmány megalapítja a nagyszombati főiskolát, az egyetem közvetlen elődjét.
1637 II. Ferdinánd halála után III. Ferdinánd (1657-ig).
1645 Zrínyi Miklós: A Szigeti veszedelem.
1648 I. Rákóczi György halála, utána II. Rákóczi György az erdélyi fejedelem (1660-ig).
1657 III. Ferdinánd halála, utána I. Lipót (1705-ig).
1661 Montecuccoli erdélyi hadjárata.
1670 Nemesi felkelés, majd Zrínyi, Frangepán, Nádasdy és Bónis kivégzése.
1672 A bujdosók támadásának kezdete.
1676. márc. 27. II. Rákóczi Ferenc születése.
1678 Thököly Imre a bujdosók élén, 1682-ig a felső-magyarországi kuruc fejedelemség(13 megye) kiépülése.
1686 Buda visszavétele a töröktől.
1688 Zrínyi Ilona háromévi ellenállás után feladja Munkácsot. – 16 jezsuita gimnázium működik Mo.-on.
1689-1702 Misztótfalusi Kis Miklós Erdélyben.
1697 Hegyaljai kuruc felkelés.
1699 Karlócai béke a törökkel.
1703. máj. 21. A tiszaháti felkelés; a Rákóczi-szabadságharc megindulása.
1705 Szécsényi országgyűlés; önálló magyar államszervezet, rendi konföderáció, senatus, gazdasági tanács; jezsuiták elleni törvény.
1706 Ónodi országgyűlés; a függetlenség és a Habsburg-trónfosztás kimondása.
1711 I. József halála. Utóda III. (mint császár VI.) Károly (1740-ig)
1711. ápr.30. Szatmári béke, másnap kuruc fegyverletétel a majtényi síkon.
1712-1758 Mikes Kelemen levelei.
1723 Magyar Pragmatica Sanctio (nőági örökösödés)
1735. ápr.8. Rákóczi halála Rodostóban. Békés megyei parasztok és Maros menti szerb határőrök (Péro) felkelésse.
1740 III. Károly halála, utóda Mária Terézia (1780-ig).
1741 Pozsonyi országgyűlés: a rendek segítséget ígérnek Mária Teréziának; a nemesi föld adómentességének biztosítása.
1750 A gödöllői Grassalkovich-kastély építése.
