Egyetemes történelem
Egyetemes történelem
998–1030 Mahmud Ghaznevi szunnita uralkodó hódításai; az iszlám terjeszkedése Indiában.
1014–1035 Nagy Kanut dán király létrehozza északi birodalmát
1019–1054 Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem uralkodása.
1024 Vitéz Boleszláv első lengyel királlyá koronáztatja magát.
1039–1056 III. Henrik uralkodása; a német–római császárság fénykora.
1054 Az egyházszakadás a görög(keleti) és a római egyház szétválása.
1066 Hódító Vilmos legyőzi az angolszászokat.
1073–1122 VII. Gergely pápa alatt az egyház centralizálása; az első invesztitúraharc.
1096–1099 Az első keresztes hadjárat a Szentföldre.
1125–1127 A dzsürdzsik Kínában megalapítják a Csin-államot (innen a Kína név).
1170 II. Henrik meggyilkoltatja Becket Tamás canterburyi érseket.
1171 Egyiptomban a kurd Ejjubida-dinasztia szerzi meg a hatalmat.
1185 Japában a feudális nemesség legyőzi az udvari arisztokráciát; a tényleges hatalom a sóguné (régensé).
1192 Mohamedán invázió Indiában; 1211–ben létrejön a delhi szultánság.
1198 I. Ottokár egyesíti Cseh- és Morvaországot.
1198–1216 III. Ince uralkodása; a pápaság hatalmának tetőpontja.
1200 k. Manco Capac, a dél-amerikai inkák dinasztiaalapítója.
1203–1204 II. Fülöp Ágost megfosztja (Földnélküli) János angol királyt francia birtokaitól.
1206–1227 Temüdzsin törzsfő (1206-től Dzsingisz kán) létrehozza a mongol világbirodalmat.
1209–1229 A provanszál lázadók, az albigensek elleni háború; a provanszál kultúra megsemmisül.
1215 A Magna Charta, az angol „nagy szabadságlevél”.
1216 A pápa elismeri a dominikánus szerzetesrendet.
1223 Assisi Szent Ferenc nyomán megalakul a ferencesrend.
1226–1270 IX. (Szent) Lajos francia király kora.
1240 Batu kán meghódítja a kijevi orosz államot.
1242 Alekszandr Nyevszkij novgorodi fejedelem Csud-tavon visszaveri a német lovagrendet.
1250 A mamelukok (felszabadított rabszolgákból lett katonák) uralma Egyiptomban és Szíriában. Firenzében megjelenik az első európai aranypénz.
1250–1266 Birger svéd főúr megszervezi a svéd feudális államot és megalapítja Stockholmot.
1258 A tatárok leigázzák a bagdadi kalifátust.
1259–1294 Kubiláj nagykán kora; az egységes mongol birodalom legnagyobb kiterjedése: elfoglalja dél-kínai Szung-birodalmat, s székhelyét Pekingbe helyezi.
1261 VIII. (Palaiologosz) Mihály nikaiai császár visszafoglalja Konstantinápolyt, és helyreállítja a bizánci császárságot.
1271–1295 Marco Polo eljut Kubiláj nagykán pekingi udvarába, majd Indonézián keresztül vissza Velencébe.
1284 I. Edward angol király meghódítja Wales-t.
1294–1303 VIII. Bonifác pápa hatalmi harcot kezd Szép Fülöp francia királlyal a világi hatalomért. A pápaság veresége után francia pápákat választanak, akik Avignonban székelnek (1309–1377. „avignoni fogság”).
1296–1316 A delhi szultán függőségbe kényszeríti Dél-India nagyobb részét.
1302 Az első általános rendi gyűlés (parlament Franciaországban).
1315 A svájci államszövetség kialakulása.
1320 I. Ulászló krakkói fejedelem lengyel királlyá koronáztatja magát.
1325–1351 Mohamed ibn Tugluk delhi szultán csaknem egész Indiát egyesíti.
1337–1453 A százéves háború Anglia és Franciaország között.
1347 Cola di Rienzo kísérlete a római köztársaság visszaállítására.
1347–1352 A legnagyobb pestisjárvány Európában, a lakosság egyharmada elpusztul.
1368 Kínában a mongol Jüan-dinasztia bukása, a Ming-császárok (1644-ig) birodalmának kezdete.
1370 A lübecki központú Hanza fénykora; több mint 200 város tartozik hozzá.
1370 Az aztékok megalapítják Tenochtitlánt; az azték állam hatalmának kiteljesedése (1520-ig).
1378–1417 A nyugati egyházszakadás; kettős, majd hármas pápaválasztás. IX. Gergely Avignonból Rómába költözik; azóta a Vatikán a székhely.
1395 Timur török-tatár emír szétzúzza a mongol Arany Hordát, majd Irán és Irak meghódítása után kifosztja Delhit, és Ankaránál szétveri az oszmán nagyhatalom hadseregét.
1397 Margit dán királynő uralma alatt Dánia, Norvégia, Svédország perszonáluniója (1523-ig).
1399 IV. Henrikkel Angliában a Lancaster-dinasztia lép a trónra.
1410 A lengyelek és a litvánok Grünwaldnál megtörik a német lovagrend hatalmát.
1414–1418 A konstanzi zsinat véget vet a nyugati egyházszakadásnak.
1415 Huszt János máglyahalála.
1419–1436 A huszita felkelés Csehországban.
1421–1451 II. Murád szultán alatt az oszmán birodalom meghódítja a Balkánt.
1429 Döntő fordulat a százéves háborúban; Jeanne d’Arc fölmenti Orléans-t; két év múlva máglyára küldik.
1434–1494 A Mediciek uralma Firenzében.
1438–1461 k. Pachacuti és Topa Inca Xupangui a mai Ecuador, Peru, Bolívia és Chile területén Cuzzo székhellyel megalapítja az inka birodalmat.
1440 Habsburg (III.) Frigyes osztrák herceg nyeri el a német-római császári koronát; birodalmát Bécsből irányítja.
1450 Milánóban a Sforzák szerzik meg a hatalmat (1535-ig).
1453 A törökök elfoglalják Konstantinápolyt és Istanbul néven a birodalom központjává teszik.
1455–1485 A fehér rózsa (a York-család) és a piros rózsa (a Lancasterek) harca Angliában.
1462–1505 III. (Nagy) Iván moszkvai nagyfejedelem, ő teremti meg az orosz egységet.
1467–1477 Japánban az ónin háborúban felbomlik a központi hatalom; az ország feudális fejedelemségekre hullik szét, amelynek élén a dajmjók állnak.
1417 IV. Sixtusszal trónra lépnek a reneszánsz pápák (1555-ig).
1474–1504 Izabella kasztíliai királynő és II. Ferdinánd aragóniai király közösen kormányoznak; létrejön a spanyol köztársaság.
1485 Angliában trónra lép a Tudor-dinasztia.
1487 Diaz portugál hajós eléri Afrika déli csúcsát.
1492 Amerika fölfedezése.
1498 Vasco da Gama a tengeren eljut Indiába; megkezdődik a portugál gyarmatosítás.
1500–1600 k. A majorsági gazdálkodás kialakulása Kelet-Európában; a szabadon költözködő jobbágyokat röghöz kötik („második jobbágyság”). Nyugat-Európában ekkor válik a jobbágy szabad bérlővé.
1502 Iszmáil sah Perzsiában megalapítja a mai Irán elődjét; uralomra jut az iszlám siita irányzata.
1509–1547 VIII. Henrik angol király kora.
1516 A Habsburg-dinasztia (I. Károly király) lép spanyol trónra.
1517 Luther wittenbergi tézisei: a reformáció kezdete.
1519–1521 Cortez elfoglalja az aztékok birodalmát.
1519–1522 A portugál Magalhaes (Magellán) megkerüli Dél-Amerikát és fölfedezi a Fülöp-szigetet.
1520–1566 II. Szolimán szultán uralkodása, az oszmán birodalom hatalmának tetőpontján.
1523 Zwingli uralomra juttatja a reformációt Zürichben.
1524–1525 A nagy német parasztháború Münzer Tamás vezetésével.
1562 Babur sah Indiában megalapítja a nagymogul államot.
1533 Pizarro meghódítja a mai Perut.
1534 Megkezdődik Brazília portugál gyarmatosítása. Az anglikán egyház megalapítása. Loyola megalapítja a jezsuita rendet.
1541–1564 Kálvin János Genf prédikátora.
1545–1563 A tridenti zsinat; az ellenreformáció indulása.
1547–1589 IV. (Rettegett) Iván uralkodása.
1556–1598 II. Fülöp király uralkodása; Spanyolország legnagyobb területi kiterjedése.
1558–1603. I. Erzsébet angol királynő uralkodása.
1562–1598 A francia vallásháborúk kora.
1566–1609 A németalföldi szabadságharc és polgári forradalom.
1572 A Szent Bertalan-éji vérengzés Franciao.-ban.
1582 XIII. Gergely pápa naptárreformja.
1588 Az angolok legyőzik a spanyol flottát, a „győzhetetlen armadát”.
1600 Az angol Kelet-Indiai Társaság megalapítása, Giordano Bruno máglyahalála.
1602 Megalakul a délkelet-ázsiai gyarmatbirodalmat létrehozó holland Kelet-indiai Társaság.
1603 I. Jakab koronája alatt egy államban egyesülnek a brit szigetek.
1603 A Tokugava-korszak kezdete Japánban; az ország újraegyesítése. A hatalom a sóguné, a császár (mikádó) csak a vallás feje.
1607 Virginia megalapításával az angol gyarmatosítás kezdete Észak-Amerikában.
1608 Quebec megalapításával megkezdődik a francia gyarmatosítás Észak-Amerikában.
1611–1632 II. Gusztáv Adolf svéd király uralkodása.
1618–1648 A harmincéves háború.
1620 A Mayflower hajón megérkeznek az első angol telepesek Észak-Amerikába.
1624–1642 Richelieu bíboros kora Franciao.-ban.
1640–1649 Az angol polgári forradalom.
1640–1688 Frigyes Vilmos választófejedelem kora Poroszország európai hatalommá lesz.
1643–1715 XIV. Lajos a „Napkirály” uralkodása.
1644 Kínában megdöntik a Ming-dinasztia uralmát, és a mandzsuk 1681-ig egész Kínát egyesítik.
1649 Kivégzik I. Károly angol királyt; Anglia köztársaság.
1652 A hollandok megalapítják Fokvárost, első dél-afrikai gyarmatukat.
1688 A „dicsőséges forradalom”; Angliában az Orániai-házé a trón.
1689 A Bill of Rights, az angol parlamentáris rendszer alapokmányának elfogadása.
1689–1725 I. (Nagy) Péter orosz cár uralkodása.
1701 I. Frigyes porosz királlyá koronáztatja magát.
1701–1714 A spanyol örökösödési háború.
1703 Szentpétervár alapítása.
1707. Fölbomlik az indiai mogul császárság.
1717 Londonban megalakul az első szabadkőműves páholy.
1723–1796 A kínai Csing-birodalom hatalmának tetőpontja.
1740–1780 Mária Terézia osztrák császár uralkodása.
1740–1786 II. (Nagy) Frigyes kora: Poroszország nagyhatalommá válik.
1741–1748 Az osztrák örökösödési háború; Franciaország, Poroszország, Spanyolország és Bajorország harca Ausztria, Anglia és Hollandia ellen.
