Nemzetiségi szövetségek
Nemzetiségi szövetségek
1. Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, 1065 Bp., Nagymező u. 49. Tel.: 112-881. Elnök: Such János főtitkár, Jakab Róbertné, titkár: Dr. Alt Gyula.
2. Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, 1065 Budapest, Nagymező u. 49. Tel.: 116-423. Elnök: Szende Béla, főtitkár: Hambuch Géza, titkár: Wolfart János.
3. Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, 1065 Budapest, Nagymező u. 49. Tel.: 114-029. Elnök: Dr. Rusz Márk, főtitkár: Dr. Mándity Marin, titkár: Popovics György.
4. Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége, 5701 Gyula, Dózsa György u. 8. Tel.: 61-806. Elnök: Petrusán György, főtitkár: Márk György, titkár: Martyin György.
A Magyar Népköztársaság lényegében nemzeti államnak tekinthető (a lakosság 96,6%-a magyar), de Szolnok megye kivételével szétszórtan mindenütt élnek nemzetiségiek.
A magyar állam a területén lévő horvátokat (ide tartozó etnikai csoportok: bunyevácok, sokácok, bosnyákok, káj-horvátok, csa-horvátok, Dráva menti horvátok), németeket, románokat, szlovákokat, szerbeket és szlovéneket egy-egy szomszédos nemzet Magyarországon élő töredékcsoportjának, tehát nemzeti kisebbségnek tekinti.
Nemzetiségi nyelven vagy nyelvet oktató óvoda, általános iskola, ill. tanulócsoport létesíthető minden olyan településen, ahol legalább 15 gyermek szülője igényli ezt. A nemzetiségi lakosság nagy szórtsága miatt ez a szám nem merev határ, 4-5 tanuló számára is szerveznek és fenntartanak nemzetiségi oktatást.
A Tankönyvkiadó nemzetiségi tankönyveket és egyéb segédanyagokat ad ki, 1945 óta összesen 905 félét a nemzetiségi oktatás számára.
A német, délszláv, szlovák és román zenekarok száma 111. A folyamatosan működő népi táncegyüttesek száma 123. A nemzetiségi énekkarok, éneklő csoportok (pávakörök) száma több mint 110-re tehető.
A köz- és iskolai könyvtárak nemzetiségi könyvállománya 1984-ben megközelítően 271 000 kötet.
A nemzetiségi néprajzi, történelmi, szellemi és tárgyi értékek gyűjtését és őrzését négy nemzetiségi bázismúzeum szolgáltatja.
A nemzetiségi lakosság folyamatos tájékoztatásáról a szövetségek egy-egy hetilapja gondoskodik. 1983-tól e lapok negyedévenként irodalmi mellékleteket jelentetnek meg. 1987-től tervezik az önálló nemzetiségi irodalmi folyóiratok félévenkénti megjelentetését.
A Magyar Rádió pécsi stúdiója német és szerbhorvát, miskolci stúdiója szlovák, a szolnoki román, a győri pedig szlovén és német műsort sugároz naponta a hazai nemzetiségiek számára. 1979 óta Pécsett német és szerbhorvát, Szegeden 1982 óta román, 1983 óta szlovák nyelvű televízió műsor is készül, havonként 20-20 perc időtartammal.
Nemzetiségi politikánk alapjait az Alkotmány deklarálja, az 1972-ben módosított Alkotmány 61.§. (3) bekezdése kimondja: „A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását.”
Az 1985. évi választások során 3 német, 2 román, 5 szlovák, 4 délszláv nemzetiségű képviselő került az országgyűlésbe.
Nemzetiségi kérdéssel foglalkozó legfelsőbb államigazgatási szerv: a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Önálló Osztálya.
