II. Nyíracsád földrajzi nevei
II. Nyíracsád földrajzi nevei
A falu határában az elmúlt évszázadok során sok száz helynév keletkezett, a legtöbb az idők során feledésbe merült. A ma ismert nevek alapján az alábbi jellegzetességeket figyelhetjük meg.
Az összegyűjtött névanyag nagyrészben általánosan használt. A mezőgazdasági szövetkezetek létrehozása nem hozott nagy változást a földrajzi nevekben. A névadásban az egyszerűségre törekvés és a gyakorlatiasság érvényesül.
A történeti források tanulmányozása alapján feltételezhető, hogy a mai település elődjén kívül a falu határában még több lakott hely lehetett: Guth, Buzita és Ártánháza. A Guth-Keled nemzetség Farkas ága 1289-ben megosztozott a birtokon, így az két faluvá szakadt: Nagy-Guth, Kis-Guth. Sőt később a nemzetség földjéből kihasították a leánynegyedet is: Asszonyrész. A középkorban lakott másik település Buzita volt. Egyes részeinek elnevezései még ma is élnek. Ártánháza falut a névadó Ártándyak kapják adományul az 1500-as évek elején.
A külterületek elnevezésében változatos térszínforma-nevekkel találkozhatunk. Szembetűnő a hegy gyakori használata. A falu sík területen található, így minden kiemelkedést hegynek tituláltak a névadók (Telek-hegy, Várhegy, Akasztó-hegy). Ezeknek a domboknak a jó része már eltűnt, az állandó szántás lassan lekoptatta, de az elnevezés megmaradt. A lapos alapelem általában olyan rétet jelöl, ahol vízfolyás is található. Ekkor a vízfolyást ároknak nevezik. Ez a megjelölés a falu belső kertjeit elválasztó kaszálókra is használatos. A vízrajzi nevek száma meglehetősen kevés, s ezek sem élnek a köznyelvben, csupán a különböző térképeken találhatók meg (Daru-ér, Villongó-ér, Nagy-ér, Acsádi-ér, Guthi-ér). Leggyakrabban az ér fordul elő valamilyen összetételben, amely annak jellegzetességeit emeli ki. Ezek az év jó részében vízelvezető csatornaként működnek, nyáron kiszáradnak. A köznyelv valamennyit ároknak nevezi.
A terület 26 százaléka erdő, ennek ellenére kevés megkülönböztető név található. Ez talán azzal is magyarázható, hogy a Guti-erdő egybefüggő gazdasági és természetvédelmi terület (Guthi-erdő, Grimbó-erdő). Gazdálkodástörténetre, birtoklástörténetre utaló nevek közül a dűlő és a tag elnevezések a leggyakoribbak. Ezek a nevek vagy a földterület valamilyen jellegzetességeit emelik ki (Sziki-dűlő, Kis-tag) vagy a volt tulajdonos nevét őrzik (Bakóczi-dűlő, Kurucz-tag).
A határrész-elnevezések megőrizték a jelentősebb földbirtokkal rendelkezők nevét. Egyes esetekben ezek az elnevezések helyzetviszonyító, megkülönböztető névvel rendelkeznek (Ábrányi úti dűlő), illetve a volt tulajdonos foglalkozására utalnak (Számvevő-tag, Pap-tag)
A szőlőskerteket már évtizedek óta nem művelik. Érdekes, hogy ennek ellenére a néphagyomány a kertek egyes részeinek elnevezését is megőrizte (Báró-szőlőkert, Öreg-szőlőskert).
A község határainak földrajzi neveit először irodalmi vagy kikövetkeztetett irodalmi formában közlöm a jelenleg érvényben levő helyesírási szabályok szerint. Majd az a szám következik, amely a térképen levő helyét jelzi. Zárójelben a művelési módra, a terep viszonyaira utaló rövidítés következik.
Rövidítések jegyzéke:
B
|
=
|
bokros terület
|
D
|
=
|
domb, halom
|
Dű
|
=
|
dűlő
|
E
|
=
|
ér
|
Er
|
=
|
erdő
|
F
|
=
|
fasor, facsoport
|
Hr
|
=
|
határrész
|
K
|
=
|
kaszáló
|
Ká
|
=
|
kátyú, úton sáros mélyedés
|
Kl
|
=
|
külterületi lakott hely
|
Ku
|
=
|
kút
|
L
|
=
|
legelő
|
Mo
|
=
|
mocsár
|
Pu
|
=
|
puszta
|
Sz
|
=
|
szántó
|
Sző
|
=
|
szőlő
|
Ta
|
=
|
lakóházakból álló csoportos település
|
U
|
=
|
út, utca
|
V
|
=
|
víz, vizenyős
|
Vö
|
=
|
völgy
|
Ezután időrendi sorrendben a történeti források következnek, később történeti megjegyzések, majd a név eredetére történik utalás.
Ábrányi úti dűlő 1 (Sz)
1899 Ábrányi út (Hbm1 VI. 127/hhh. 2.)
Acsádi-ér 2 (F)
Vízfolyás. A köznyelvben nem él.
Akasztó-halom 3 (D)
Akasztó-hegy. A hagyomány szerint két fiút akasztottak fel ezen a dombon.
Álmosdi út 4 (U)
A köznyelvben nem él.
Angyaltelek 5 (Er)
Az 1970-es évek közepén megszüntetett Zsuzsi vonat egyik megállója volt. A környéken kitermelt fát itt rakták vasúti kocsikra. Ma az erdészet egyik telephelye.
Antal Sándor 6 (F)
Egy fát jelöl ez az elnevezés, a hagyomány szerint itt akasztották fel ezt a betyárt. Hogy mikor, az már a feledés homályába merült.
Aranyos 7 (Er)
A Guti-erdő egy részét jelöli.
Ártánháza 8 (Kl)
1899. Ártánházapuszta, Ártánházi legelő. Az 1500-as évek elején még falu volt ezen a helyen, s az Ártándyak kapták adományul Szapolyai Jánostól. A levéltári forrásokban 1713 óta szerepel. „Puszta Szabolcs vármegyében. Bírja báró Vécsey, gr. Toldi, Peley. Fekszik Acsádhoz közel.” (Fényes Elek 1851) Báró Vécsey eladta Ártánházapuszta birtokot Nyíracsád községnek 1909-ben. (HBmL v. 657/c 1.) Majd ezen a területen alakítják ki a községi legelőt. (HBmL VI. 127/hhh 1. 2.)
Asszonyrész 9 (Ta)
1869 Asszonyrész puszta (HBmL VI. 127 hhh 1. 2.)
1899 „A Guth-Keled nemzetség földjéből valamikor mint leánynegyedet hasították ki.” (Zoltai Lajos: Települések. Egyházas és egyházatlan falvak Db. 1925. 38. 1.)
Bába völgye 10 (Sz)
1899 Bába völgy (HBmL V. 127/hhh 2.) Bába völgy dűlő (HBmL V. 657/c 1.)
Bakóczi-dűlő 11 (Dű)
Balkányi-rész 12 (L, Sz, Ta)
1930 Balkány (HBmL V. 657/h.2.)
A Balkányi család tulajdonában volt ez a terület, 1930-ban özvegy dr. Balkányi Miklósné a földbirtokos. (Bencs Kálmán: Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei 1931)
Később közlegelő volt ezen a területen.
Báró-Buzita
1931 (Borovszki Samu)
Báró-szőlőkert 13 (Sző)
1899 Báró szőlő kert, Vécsey báró szőlője (HBmL VI. 127/hhh 3.)
Berekszilas 14 (F)
Szilfás terület.
Bikakaszáló 15 (K)
1934 Ebben az évben bolgárkertészetre adnak itt bérbe földet. Akkor részben gyümölcsös, részben szántó volt, hat hold. Másik elnevezése: Sípos-rét. (HBmL V. 657/c 1.)
Bónis-Buzita 16 (Sz)
1899-es adatok szerint Bónis Lászlóné budapesti lakos a birtokos a Buzita e részén. Később róla nevezték el ezt a területet. (HBmL VI. 127/hhh 2.)
Borjúkátyú 17 (Ká)
1899 Bornyú kátyú, 1933 Bornyúkátyú. Szántó, szőlő (HBmL VI. 127/hhh 3; V. 657/ c 1.) Ma kátyús, vizenyős terület; A hagyomány szerint belefúlt egy kisborjú.
Buzita 18 (Ta)
1869 Buzita puszta. (HBmL 127/d 2.) Árpád-kori faluhely. A falu a XVIII. Század végén elpusztult. „Puszta Szabolcs vármegyében, bírja báró Vécsey, gróf Szirmay, Péchy.” (Fényes Elek 1851)
Ma lakott terület. A volt kastély felújított lakóház.
Buzita-erdő 19 (Er)
1899 (HBmL 127/hhh 2.)
Büdös-kút 20 (Ku)
Csemetekert 21 (Er)
Csemetés; 1950-ben csemetefákat telepítettek itt.
Csókos 22
1869; (HBmL VI. 127 1.)
Csonkás 23 (Ta, Sz)
1869 Csonkás; 1899 Csonkási dűlő, Csonkás dűlő. Szántó, rét (HBmL V. 657/c 1. , V. 657/d 2., VI. 127/hhh 1. 2. 3.) „Puszta Bihar vármegyében, a váradi deák püspök uradalmában.” (Fényes Elek 1851) Nagy területen kiirtották az erdőt, hogy szántót alakítsanak ki itt.
Dallár-rész 24 (Sz)
1932-ben földet parcelláztak ezen a területen. (HBmL V. 657/c 1.)
A hagyomány szerint egy Amerikából hazatért dollárért vásárolta meg ezt a földet.
Daru-ér 25 (E)
Vízfolyás. A köznyelvben nem él.
Disznós-hegy 26 (D, Er)
Erdős domb. Gyakran láttak itt vaddisznót.
Egyházi-tag 27 (Sz)
1899. Egyházi tag (HBmL VI. 127/hhh 2.)
Eperfás-dűlő 28 (Sz)
1932-ben földet parcelláztak itt. (HBmL V. 657/c 1.)
Erdei-kút 29
Fried-tag 30 (Sz)
1912 Fried tag (HBmL V. 657/c 1.) Fig-tag; a hagyomány szerint egy Fried nevű zsidó emberé volt ez a terület.
Fucskó-tag 31 (Sz)
1912 Fucskó tag (HBmL V. 657/c 1.) A hagyomány szerint egy Fucskó nevű emberé volt ez a terület.
Gánás 32 (Sz)
1869 Gánási dűlő (HBmL VI: 127/hhh 1.)
1940 Gánási puszta (HBmL V. 657/c 1.)
Gánás-hegy 33 (D)
Gazdák erdeje 34 (Er)
A termelőszövetkezetek megszervezéséig a nagygazdáké volt ez az erdő.
Gida-rész 35
Grimbó-erdő 36 (Sz)
Kiirtották a fákat, ma szántó.
Guth 37 (Er, Ta)
Guthi erdő, Külső-Guth, Belső-Guth. A terület a Guth-Keled nemzetség központi szállásterülete volt. A XVII. század közepéig két falu létezett itt, Nagy-Guth és Kis-Guth. Ezek az 1660-as években elpusztultak.
A káptalani összeírásokban 1510 óta ezeken a neveken szerepelnek: Gwth, Gwot, Kis Guth, Nagguth, Guth, Also-Guth.
Jelenleg a környék legnagyobb összefüggő erdeje. Ezzel a névvel jelölik az itt található erdészet központját és néhány még lakott tanyát. Az 1970-es évekig a népszerű Zsuzsi vonat kötötte össze Debrecennel. Ezt a vasútvonalat megszüntették. Azóta pusztulnak az itteni tanyák, egyre többen költöznek a faluba.
Guthi-ér 38 (E)
Vízfolyás, a köznyelvben nem él.
Guthi erdészet 39
Az erdészet központi telepét és a vadászházat jelöli ez a név.
Gut széki 40
1899 (HBmL 127/hhh 2.)
Hármas-sziget 41 (Sz, Ta)
1899 Hármas-sziget (HBmL VI. 27/hhh 2.) Régen mocsaras, lápos terület volt. A hagyomány szerint a kanális három részre tagolta.
Jegenye 42 (Sz)
1899 (HBmL VI. 127/hhh 2.) Jegenye dűlő (HBmL V. 657/C 1.) Jegenyesor övezi ezt a szántót.
Jónás-rész 43 (Sz)
1899-ben Jónás Sándor és neje itt birtokosok. (HBmL VI. 127/hhh 2.) Róluk nevezték el a Buzita e részét.
Jumi-tag 44 (Sz)
Kis-Csonkás 45 (Ta)
Csonkás lakott részét jelöli
Kis-tag 46 (Sz)
1899 Kistag (HBmL VI. 127/hhh /2.) 1928 (HBmL V. 657/d. 2.) Egy-két holdas parcellákat osztottak 1928-ban ezen a területen.
Konyári kálló 47 (E)
Vízfolyás, a köznyelvben nem él.
Kőrises 48 (F)
Az itt futó út két oldalát kőrisfák szegélyezik.
Község széli utcák 49 (Kl,U)
A köznyelvben nem él.
Krajcár-hegy 50 (D)
Kurucz-tag 51 (Sz)
1932-ben Kurucz János a birtokosa. (HBmL VI. 657/c 1.)
Mondta-tag 52 (Sz)
Muszáj-hegy 53 (Sz)
1899 Muszájhegy (HBmL VI. 127/hhh 2.)
1933 Muszájhegy dűlő (HBmL V. 657/c 1.)
Szántó, rét, legelő Buzita északi részén.
Nagy-Csonkás 54 (Sz)
Nagy Elemér-tanya 55 (Ta)
A XX. század elején Nagy Elemér volt itt a birtokos.
Nagy-ér 56 (E)
Vízfolyás, a köznyelvben nem él.
Nyulas 57 (K)
Régebben nyúlvadászatokat tartottak ezen a területen, ma kaszáló.
Orbálista 58 (Sz)
Eredetileg úrbéres föld volt.
Öreg-szőlőskert 59 (Sző)
Öregkert. A szőlőskert falu felé eső részének elnevezése. Itt voltak a korábban telepített szőlők.
Pap-tag 60 (Sz)
Felesben művelt papi föld volt itt.
Pekácsi-rész 61 (Kl)
Péntek 62 (Er)
A Guti-erdő egy részét jelölő név.
Pincéskúti-dűlő 63 (Dű)
1899 Pinczés kút oldal (HBmL VI. 127/hhh 2.) A hagyomány szerint egy Pinczés nevű családé volt ez a terület.
Puszta 64 (Pu)
Puszta-templom 65
A Guth-Keledek nemzetségének ősi monostora. Később elpusztult és leégett. Maradványain emléktábla található. Műemlék.
Rikács 66 (V)
Pocsolyás terület, sok libát, kacsát tartottak itt.
Rózen-határ 67 (Sz)
A hagyomány szerint egy nagyon gazdag emberé volt ez a föld.
Rózsabokor-hegy 68 (D)
Vadrózsabokrok virágoztak ezen a dombon.
Rózsa-domb-dűlő 69 (Sz)
1930 Rózsa domb (HBmL V. 657/c 1.) A vagyonváltságként felajánlott 52 holdat a vitézi szék rossz minősége miatt nem fogadta el, ezért kiosztják a hadirokkantak között 1930–32-ben. Ezért később ezt a földterületet vagyonváltság földeknek nevezik.
Rózsa Sándor 70 (F)
Egy fát jelöl ez az elnevezés, a hagyomány szerint felakasztottak itt egy betyárt.
Rucás 71 (V)
Sok kacsát tartottak ezen a területen.
Sipos-hegy 72 (D)
1899 Sipos hegy (HBmL VI. 127/hhh 3.) Sipos hegy dűlő, Siposrét (HBmL V. 657/c 1.)
Sötét-erdő-dűlő 73 (Sz)
(HBmL V. 657/c 1.)
Szacskai (Szacsvai)-tag 74 (Sz)
Számvevő-tag 75 (Er)
A múlt század elején egy számtanácsosé volt ez a terület.
Szegény-tábla 76 (Sz)
1930 8 (HBmL V. 657/c 1.) 52 holdat nem fogadott el a vitézi szék vagyonváltságként rossz minősége miatt, ezért kiosztották a hadirokkantak között. Később ez alkotja a vagyonváltság földek egy részét.
Szélmalom-dűlő 77 (Sz)
1899 Szélmalomhegy, Szélmalomhegy dűlő (HBmL VI. 127/hhh 2.)
Szentannapuszta 78 (Er, Kl)
Egy 1928-as terület kimutatás szerint öt szelvényből áll ez a dűlő (HBmL V. 657/c 1.)
Szíki-dűlő 79 (Sz)
1899 Szík oldal (HBmL VI. 127/hhh 2.)
1920 Szíkoldal (HBmL V. 657/d 2.)
Szilas-oldal 80
1899 (HBmL VI. 127/hhh 2.)
Szőlő 81 (D, Sző)
1899 Szőlőkert (HBmL VI. 127/hhh 3.) A községi szőlőskertek nagy része itt volt, manapság nem művelik.
Szúnyog 82
Téglásszín, Téglásszíni-oldal 83
Téglavető működött ezen a területen.
Telek-hegy 84 (D)
A hagyomány szerint a faluban sok ember tartott bárányt. A báró megvette tőlük, s ennek ellenében telkeket osztott ki ezen a területen közöttük.
Terdik-tanya 85
Az 1928-as kiosztási birtokív szerint: szántó, legelő, erdő, rét ez a terület. (HBmL V. 657/d 2.)
1932-ben Terdik János középbirtokos tanyát épített ezen a területen. (HBmL V. 657/c 1.)
Tivorán-oldal, Tivorán 86
Tökös kátyú 87 (Ká)
Turistaház 88
Pihenőhely volt a Guti-erdőben, de az 1970-es évek közepe óta nem működik.
Tyúktelep 89
Baromfinevelő működött ezen a területen.
Új-föld 90 (Sz)
1899 Új föld (HBmL VI. 127/hhh 2.) Új föld dűlő (HBmL V. 657/c 1.)
Úriház 91
Egy tehetős úr pihenője volt a hagyomány szerint, később az állami gazdaság megvásárolta, ma erdész szolgálati lakás.
Vagyonváltsági földek 92 (Sz)
1937-ben már így nevezik (HBmL V. 657/c 1.)
Lásd bővebben Rózsa-domb-dűlő, illetve Szegény-tábla
Vágás-hegy 93 (Er)
(HBmL V. 657/c 1.)
Várhegy 94 (D)
„A középkori Szabolcs és Szatmár megyékben számos olyan földvárat ismerünk (például nyíradonyi Várhegy) amelynek területén Árpád-kori leletanyagot gyűjtöttek terepbejárások, leletmentések alkalmával. E XI– XIII. században lakott földvárak közvetlen közelében vagy éppen a területén nemzetségi és ispánsági monostorokat találunk. A monostorok az okleveles adatok szerint egy-egy nemzetség szállásterületének, illetőleg a megyének a központjait jelzik, így a velük kapcsolatba hozható földvárakat az első nemzetségi, illetőleg ispánsági lakóhelynek határozzuk meg: (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve X. 1967. 91–101. l.) Kiss Lajos 1936-ban ásta ki ezt a monostort. Ő a kápolnát a XII. századra keltezte, pusztulását a XVI. század elejére teszi.
Várhegyi-dűlő 95 (D)
Verem-hegy 96 (D)
Villongó-ér 97 (E)
Vízfolyás, a köznyelvben nem él.
Vontai-dűlő 98
Vontai-hegy 99 (D)
Windics-rész 100 (Sz)
1920-ban nagyobb birtokos itt Windisch József (Bencs Kálmán)
1943 Windisch rész (HBmL V. 657/c 1.)
(A témakör vizsgálatához l. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára [Budapest, 1980.], Inczefi Géza: Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata [Budapest, 1970.], Hefty Gyula Andor: A térszínformák nevei a magyar népnyelvben [Nyelvészeti füzetek 66. Budapest, 1919.] című munkáit.
A falu határának földrajzi neveiről a leírás során is jelzett levéltári források, a helyszíni adatgyűjtés mellett Nyíracsád helyneveit is tartalmazza a Magyarország földrajzi névtára című sorozat Hajdú-Bihar megyei füzete [Budapest, 1981.]. Számos helyi vonatkozású adatot közölnek a korábbi forrásmunkák, így Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára [Pest, 1851.]; Zoltai Lajos: Települések. Egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI–XV. században [Debrecen, 1925.]; Márton Béla: A Nyírség helységei [Debrecen, 1929.]; Komoróczy György: Hajdú-bihari kéziratos térképek. [Debrecen, 1970.].)
Nyíracsád térképe a földrajzi nevek azonosító számával
