I. Úrbérrendezés, 1767
I. Úrbérrendezés, 1767
A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontja a községekhez:
I. Van-e urbáriuma a helységnek? Milyen? Mikortól?
II. Ha nincs, milyen szerződés alapján végzik a jobbágyok a kötelezettségeiket? Szokás alapján-e? Mióta?
III. Ahol se szerződés, se urbárium, mik a jobbágyok kötelessége, hogyan adóznak? Mikor és hogyan kezdődött ez a rendszer?
IV. Milyen bevételei vannak a községnek illetve határának? Milyen károk szokták érni?
V. Hány holdja és milyen minőségű szántója van egy egésztelkes jobbágynak, mennyi gabona terem rajta? A rétjein sarjút is kaszálhat-e?
VI. Hány napi és milyen robotot végzett (igás is) egy-egy jobbágy? A távolabbi munkánál a munkába menés ill. jövés beleszámított-e a napokba?
VII. Fizetnek-e kilencedet? Milyen termékből? Mikortól?
VIII. Hány puszta hely van a községben? Mióta? Mitől pusztult el?
IX. Örökös jobbágyok lakják-e?
Kiscenk:
I. 28 évvel ezelőtt (1739.) volt úriszék és akkor készült urbárium.
II. Erre a kérdésre nem válaszolnak, mert van urbárium, de úgy hallották régen volt egy általuk "Nádasdy-urbáriumnak" nevezett irat, amelyet ők nem ismernek.
III. Lásd az I. pontot, válasz ott olvasható.
IV. Különösebb haszna a kocsmatartáson (1 fertály esztendeig van nyitva) kívül csak egy rétnek a haszna, ami "egy közönséges szekér" szénát illetve sarjút ad. Nagyobb esőknél a rétek és a szántók kárt okoz a víz és az átvonuló katonasággal járó terhek is gyakoriak.
V. Nincs egésztelkes jobbágy, csak féltelkes. "24 köböl alá való" területtel. A réteken sarjút is kaszálnak, összesen 2 szekérnyi a rétekről származó takarmány gyűlik össze.
VI. Hetente 1 nap két marhával vagy 2 nap gyalog, aratáskor 2 hétig minden nap. A robotba menés ill. onnan jövés beleszámít, de ha télen fáért kell menni, akkor korábban kell indulni, hogy időben hazaérjenek.
VII. Kilencedet nem fizetnek. Ajándékot évente 1 ludat, két tyúkot 9 oktál (6 pint) zabot és 1 forint 55 helyadót ad. (1766-ban a pénz és zab szolgáltatást elengedte az uraság.)
VIII. 3 "puszta" hely van. A telek belső részeit az uraság használja, kettőnek a tartozékait a földesúr a maga földjeihez csatoltakért adta, egyet pedig a falu bérel 5 forintért.
IX. Örökös jobbágyok.
Gruiber János bíró, Bene János esküdt, Dresser Mihály esküdt, Herczegh Mihály esküdt, Fekete István esküdt.
Összeíró: Vízkelethy Zsigmond alszolgabíró (Kiscenk, 1767. április 3.)
Nagycenk:
I. 1739-től van urbárium, amelyik a zselléreknek is juttatott földet.
II. Korábban csak két egésztelkes jobbágy robotolt, a többiek árendások voltak.
III. Első, második és hatodik pont ad rá választ.
IV. Haszon van: a kocsmából, a rétből (évente átlag 5 közönséges szekér széna és sarjú), 400 hold csalitos erdő (pascum). Károk: vizesek a földek és a katonaság átvonulása.
V. 10, 12 és több köbölnyi földek vannak. Sarjút lehet kaszálni.
VI. 1 nap két marhával vagy 2 nap gyalog. A munkába menés és jövés (hosszabb úton) nem lett beszámítva a robotba, bár éjszaka is mentek. Aratáskor 7 hétig minden nap gyalog vagy marhával, a zsellérek minden héten 3 napot gyalog szolgálnak.
VII. Kilencedet nem fizetnek. Adó évi 4 fT 45 denár karácsonyra 1 borjú, 100 tojás, 8 kappan, 4 lud, 2 meszöly (kb. 8dl) vaj, a zsellérek 2 Ft 22 és fél denárt fizetnek. Ezenkívül 1 hosszú fuvart, kb. 25 holdat ingyen megszántani és kb. 70 font (35 kg) kendert megfonva kellett adni.
VIII. 2 puszta hely van, amelyek gazdái "elnyomorodtak". A hozzájuk tartozó telek 1,5 köbölnyi. Az egyik üres, a másikat az uraság juhásza vetette be.
IX. Van örökös és jövevény jobbágy is.
Pivarics Pál bíró, Szummer Mihály esküdt, Filácz Pál esküdt, Szűcs György esküdt, Rajner Antal esküdt, Homor János esküdt. A vármegye által kiküldött összeírók: Vízkelethy Zsigmond alszolgabíró és Tóth Ferenc esküdt.
(Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron megyében. Sopron-Eisenstadt 1998. p. 120–121; 143–144.)
