IV. A Mária Terézia uralkodása alatt elrendelt úrbérrendezéskor a kilenc úrbéri kérdőpontra adott válasz
IV. A Mária Terézia uralkodása alatt elrendelt úrbérrendezéskor a kilenc úrbéri kérdőpontra adott válasz
Tekintetes Ne[me]s Pest vármegyében Pilisi járásban Ő Felsége kegyelmes rendeletéből alább írt kilencz punctumokra a’ helységeknek azokra tett felelete és bírónak, ugy helység Notariusának subscriptiojával, és minden Communitasnak szokott pecsétje által megerősített válaszi eképpen következnek.
Lóré
Ezen helységnek bírája Becsei János, Mladikojo, Mittar Pavol, Stanko Radován, Maly Gyuko Esküdtek, Bokocs Simon notarius eleibe kiterjesztett kilencz punctumokra feleltek.
Az elsőre: Urbariumok soha sem vala, azt sem tudják mibűl áll.
A’ Másodikára: Emlékeznek, hogy Fölséges Eugenius herczeg ideiben Contractus mellett mind füzettek, mind szolgáltak, de a’ Contractus hová lett nem tudják, füzettek pedig az uraságnak titulo Census 80 ft, egy sertésért 10 ft, minden gazda azon kívűl 4 csirkét, és 20 tojást és egy ölfát, mellyet az uraság erdeibe megvágták, és bevitték robotábul pedig Esztendő által 8 napot szolgáltak; de annak halála után a’ robotalis szolgálat fölbomlott, ’s amennyi szükséges volt kézi ’s szekér munkákkal dolgoztak.
A’ Harmadikára: Valamint azelőtt Eugenius herczeg üdejében füzettek és adóztak a’ jobbágyok, most is azon mód szerént, a’ mint in puncto 2o specificalva vannak füzetnek, kivevén a’ robotát, melyeket mostan számosabban tesznek.
A’Negyedikére: Haszonvételnek állítják, hogy szőllejek vagyon, haszonvételnél nem külömban tartják, hogy kinek kinek kiszabott erdőcskéje, nem külömben gyümölcsös kertje vagyon; Beneficiumnak tartják azt is, hogy az öreg duna mellett helységek lévén, és a’ kereskedők tul a’ dunán Adonyon hajókkal megállván, jószágokat kevés munkával eladhatják, beneficiumnak azt is tartják, hogy fél esztendőbeli kortsmájok vagyon; valamely kevés beneficiumnak azt is állitják, hogy dunán Tsajakássok lévén, hasznot ugyan csak szoktak belőle venni, de ellenben maleficiumnak, és kártételnek állítják, hogy a duna gyakorta kiönt, és a’ réttyeket, ’s káposztáskertjeket elboritja.
Az Ötödikére: Ezen helységbe vannak egész, és fél házhelyesek kinek kinek vagyon két vetőre 17 szántó földje, és azokban egy egész házhelyes gazda 37 1/2 pozsonyi mérőt két vetőre, félhelyes pedig 18 3/4 vethet el, két földben mindenikében négy négy mérőt, öt földben mindenikbe kettőt kettőt, háromban hármat hármat, hétben pedig másfél másfél mérőt, a’ felhelessek azon földeknek felit mindenütt bírják, azonkívűl mindeniknek vagyon meg Cserevíz mellett egész helyesnek egy földje,fél helyesnek fél, egész helyesnek egy posonyi, félhelyesnek fél pos[onyi] alá való, de ezeket jobbára kukuricza alá fordították, kaszálló retjei pedig egész házhelyesnek 3 szekérre, félhelyesnek 1 1/2 szekérre való vagyon, sarjút pediglen soha sem kaszálnak, mert marhajoktul rétjeket meg nem tarthatják.
A’ Hatodikára: Amint reménlék minden jobbágy 4 marhával vagy 20 napi robotát tesznek, gyalogul pedig circi[ter] 30 napot, az elmenetelek, és vissza jöveteleg pedig soha sem számláltatott a’ robotban, mert a’ robotáknak szabot napjai nem voltanak.
A’ Hetedikre: Ezen Dominiumba soha kilenczedet nem adtak, hanem Tizedet egyedül csak az uraságnak őszibűl, tavaszibul, borbul, báránybul és méhekbül más szomszéd Dominiumokba pedig két Dézsmát szoktanak adni, de ellenben azt is jelentik, hogy kerti veteményekből u[gy]m[int] káposztabul, babbul, kenderből, foghajmából tizedet adni szoktanak, azonkívűl minden tizedik malaczért f[orint] 1. Pulkáért de[nár] 30. Ludért d[enár] 30, kacsaért d[enár] 20, egy bárányért 75 d[enár ] Méhért f[orint] 1 d[enár] 50 kéntelenitetnek váltásképpen fizetni, urbarialis fát is minden gazda egy ölet az uraság erdeibe vágni, és bevinni tartozik, és aki azt elmulatná 85 p[én]zével tartozik megváltani, konyhára valóval in puncto 2o emlitett 4. csirkét a’ d[enár] 24. husz tojást a’ dénár 10 megváltják; Azt is jelentik, hogy az uraság Dézsmáját ingyen nekiek ab A[nn]o 1743 kinyomtatni kölletik, az előtt pedig a’ nyomtatásért Eugenius herczeg idejében nyomtató részül tizedik mérő kiadattatott.
A’ Nyolczadikára: Semmi puszta házhelek nintsen.
A’ Kilenczedikére: Nem tudják ha szabadossak é vagy örökössek, mind azon által az uraság híre nélkül elmenni nem szabad.
Végtére azt is jelentik, hogy az Uraságnak esztendőnként 50. pos[onyi] mérő alá való szántással, mivel illetén munka nehezen esett az uraságnál instálván önként minden esztendőben adandó 65 pos[onyi] mérő zabbal megeddig folváltották.
(L. S.) Becsei János biró, Simon Bokocs Notarius mk.
Költ Ratóth 8a April 768.
Muslay Gabor T[ekintetes] Nemes Pest Vármegyének szolga bírája mk.
Setéth Farkas emlitett Nemes Vármegyének Esküdtje mk.
Az eredetivel egyezőnek találta Pesten Decemb[er] 3/856.
(pecsét) Gerlóczy Imre levéltárnok
