I. Az 1559. és az 1562. évi török defterben szereplő lórévi lakosok nevei II. Bírók, albírók neve a XVIII–XIX. századi összeírásokban, iratokon III. A ráckevei királyi uradalom tisztségviselője által 1753. augusztus 18-án készített összeírásban szereplő családfők névsora IV. A Mária Terézia uralkodása alatt elrendelt úrbérrendezéskor a kilenc úrbéri kérdőpontra adott válasz V. Az 1774-ben kötött szerződés, amely az úrbéri rendbe szedési perben a község és a királyi uradalom közötti egyezséghez kiindul… VI. Az összeírt családfők neve és a házak sorszáma az uradalom részére készített 1790. évi számadásban VII. A becsei nótárius és Lórév község elöljárói között kötött szerződés VIII. Az 1850-ben felvett telekkönyvben szereplő lakosok neve és a házaik sorszáma IX. Az 1862. évi tagosításkor készített földkönyvben felsorolt lórévi gazdák neve és birtokaik nagysága X. A község határában kijelölt szabad kikötőről és rakhelyről XI. Huzsvik Vaszilije pópa 1905-ben írt levele Tihomir Ostojic´hoz a lórévi állapotokról XII. Bírók és jegyzők 1884–1950 között XIII. A legtöbb adót fizető és választott községi képviselők 1923-ban XIV. A Lórévi Önkéntes Tűzoltó-egyesület alapító tagjainak névsora (1931. július 13-án alakult) XV. A lórévi Polgári Lövészegyesületet megalakítók névsora (1935. október 29.) XVI. A népességszám alakulása (1836–2000) XVII. Felekezeti megoszlás 1836–1941 között XVIII. A község területe művelési ágak szerint (1895–1935) XIX. Az állatállomány alakulása (1895–1935)