Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
BTM = Budapesti Történeti Múzeum
CKMA = Ceglédi Kossuth Múzeum Adattára
MOL = Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár 1105
PML = Pest Megyei Levéltár
IV. 1-h. = Pest-Pilis-Solt Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, Úrbéri iratok
IV. 23-a. = Pest-Pilis-Solt vármegye adószedőjének iratai, Adószedői öszszeírások CP. I. Országos összeírások, CI. II. Közterhekkel kapcsolatos összeírások
IV. 165-a. = Pest-Pilis Vármegyei cs. kir. Úrbéri Törvényszék és Pest-Solt Vármegyei cs. kir. Úrbéri Törvényszék egyesített iratai, Pest-Pilismegyei úrbéri perek Lórév úrbéri pere
IV. 165-c. = Pest-Pilis Vármegyei cs. kir. Úrbéri Törvényszék és Pest-Solt Vármegyei cs. kir. Úrbéri Törvényszék egyesített iratai, Telekkönyvek és földkönyvek
IV. 408-b. = Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának iratai, Közigazgatási iratok
IV. 476. = Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, továbbá a városok és községek szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye, Lórév község szabályrendeletei
IV. 477. = Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye, Lórév község egyesületi alapszabályai
XI. 631-k. = Ráckevei királyi uradalom iratai, Összeírások és községi iratok
Bél = Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről (Szentendre, 1977)
Borovszky = Borovszky S. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I–II. Budapest, 1910.
Dercsényi = Dercsényi D. (szerk.): Pest megye műemlékei I–II. Budapest, 1958.
Galgóczy = Galgóczy K.: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monographiája I–III. Budapest, 1876–1877.
Falu a Csepel-szigeten. A természeti környezetről részletesen ír Pápai Károly: A Csepel-sziget és lakói című tanulmányában (Földrajzi Közlemények, 1890). A témával foglalkozik Soós Péter: Barangolások hazai tájakon II. (Budapest, 1999). Udvarhelyi Károly: Magyarország természeti és gazdasági földrajza (Budapest, 1968) címen megjelent munkájában földrajzi elemzés található. Olvashatunk Galgóczy, Borovszky megyei monográfiáiban a Csepel-szigetről és Lórévről. Bél Mátyás 1736-ban latin nyelven megjelent munkájának magyar nyelvű fordításában részletes beszámoló található a szigetről és településeiről. A történeti földrajzra vonatkozóan értékes adatok találhatók C. Wilhelm Gizella: Ráckeve látképe és a Csepel-sziget térképe a XVII. század végéről, Studia Comitatensia I. (Szentendre, 1972.), valamint Beluszky Pál: A Nagyalföld történeti földrajza (Pécs–Budapest, 2001) címmel megjelent munkákban.
Lovásza Sepel, a derék kun. A régészeti leletekről felvett leírások a ráckevei Árpád Múzeum adattárában találhatók. A Csepel-szigeti honfoglalás előtti tárgyi anyagról Arányi Lajos: Általános jelentés a pestmegyei, pilisi és váczi járások egyes községeiben kutatott műemléki (nemkülönben egyéb régészeti) adatok dolgában (Archeológiai Közlemények, 1877., XI. kötet. II. füzet), valamint Arányi Lajos: A pilis járásban föllelt nevezetes régiségek (Archeológiai Értesítő, 1881. Új folyam 1. kötet) címmel megjelent munkái. Emellett Márton Lajos: A vármegye őskora címen közölt tanulmánya a Borovszky által szerkesztett monográfiában foglalkozik a témával. Patek Erzsébet: A tököli kora vaskori urnatemetőről szóló közleménye a Budapest régiségei címen kiadott BTM. évkönyv 1958. évi kötetében jelent meg. Pest megye műemlékeiben Soproni Sándor a megye római kori történetét tárgyaló összefoglaló tanulmányában található néhány adat a sziget déli területére. A fejezetnél felhasználtuk Bártfai-Szabó L.: Pest megye történetének okleveles emlékei 1599-ig (Budapest, 1938), Bakács I.: Iratok Pest megye történetéhez 1002–1437. (Budapest, 1982), Csánki D.: Magyarország története a Hunyadiak korában III. (Budapest, 1897), Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. (Budapest, 1987), Szalay L.: A szerbek jogviszonya a magyar államhoz (Pest, 1861) és Horváth L.: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig. (Budapest, 1995), Koszta L.: Egyház és intézményei. Pest Megye Monográfiája I/2. rész (Budapest, 2001) címen megjelent írásokat. A honfoglalástól a mohácsi csatáig terjedő, a sziget és a rajta fekvő települések történetére vonatkozóan lásd még Galgóczy, Borovszky, Bél munkáit.
A nép Kuvinnak mondja. E fejezetben a falu török hódoltsági időszakát mutattuk be. A Karácson Imre fordításában közreadott Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664 (Budapest, 1985), valamint Káldy-Nagy Gy.: A budai szandzsák 1559. évi összeírása (Budapest, 1977), Káldy-Nagy Gy.: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok (Budapest, 1985), Káldy-Nagy Gy.: Kanuni dervi Budin tahrir Defteri 1546–1562 (Ankara, 1971.) címmel megjelent munkák török nyelvről fordított, valamint gazdaságtörténeti elemzéssel kibővített adatain keresztül árnyalt kép rajzolódik ki a százötven éves időszakról.
Čarnojević Arzén nagy menetelése. A Magyarországra költözött szerbekről részletesen írt Juga V.: A magyar szent korona országaiban élő szerbek (Budapest, 1913.) címen megjelent munkájában, bár a főváros környéki szerbek történetét marginálisan érinti. Kállay Béni szerb történeti kutatásait több kötetben adták közre. Napjainkban is Európa-szerte ismert munkássága. Megjelent munkái közül A szerbek története 1780–1815 között címen megjelent első kötetében olvasható a szerb nép korai történetére vonatkozó átfogó ismertetés. A magyar törvényekben előforduló szerb vonatkozásokat az Árpád-házi királyok uralkodásától kezdődően az 1848. évi jobbágyfelszabadításig bezárólag, alaposan elemezte Szalay L.: A magyarországi szerb telepek jogviszonya az államhoz (Pest, 1861) címen közreadott művében. A török hódítást megelőző időszakra vonatkozóan a Csepel-szigeti szerb történeti anyagot dr. Fenyvesi László (korábban dr. Mészáros László néven publikált a területre és a Duna– Tisza közére, valamint a magyarországi korai szerb népességre vonatkozóan több hoszszabb-rövidebb tanulmányt) által gépiratban felhasználásra átadott írása alapján vázoltuk. Emellett forrásként Káldy-Nagy Gy. a Budai szandzsák 1546–1590. évi összeírása (Budapest, 1985) címen megjelent török kori demográfiai és gazdaságtörténeti kutatások és elemzések lórévi vonatkozású részeit ismertettük.
Ráckeve árnyékában. A fejezet gerincét a PML. IV. 23-a. CP. I. (országos) és a CP. II. (megyei) jelzet alatti összeírások elemzései adják. Ezek közül a legrészletesebbek a név szerinti conscriptiók, amelyek a háztartásokra lebontott adatsorokat is tartalmazzák. A gazdag iratanyag ennek ellenére sok esetben csak a fizetendő adó összegét vagy valamivel bővebben a családfők számát, az állatok fajtáit és darabszámát, a gabonaféléket és pozsonyi mérőben kifejezett mennyiségét adja meg. Megjelent Borosy A. fordításában Pest-Pilis-Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása (Budapest, 1997), amelynek első kötetében található Lórév község anyaga. Az elmúlt évtizedekben folyamatos feldolgozó munka eredményeként napvilágot láttak az 1638–1740 közötti megyei közgyűlési jegyzőkönyvek regesztái, amelyekből az országos vonatkozású jegyzőkönyvi pontok mellett a gazdag helytörténeti anyagot is hasznosítottuk.
Huszonöt házhely a tabellán. A fejezetben az Örkényi Ferenczy József által szerkesztett Tekintetes Nemes Pest Pilis és Solt törvényesen egyesűltt vármegyékben valamint a’ Kis Kúnságban is található szabad-királyi…és tovább minden pusztáknak…név-tára (Buda, 1844) címen megjelent munka Csepel-szigeti és lórévi vonatkozású adatait ismertettük. Az 1736–1759 közötti évekre vonatkozó adatokat PML. IV. 23-a. CP. I., CP. II. jelezetek alatti összeírásokból közöltük. Az urbárium a PML. IV. 1-h. anyag része. A PML. IV. 165-a. Lórév község úrbéri pergyűjteményében foglalták egybe a különböző hatóságoknál keletkezett úrbérrendezéssel és tagosítással foglakozó iratok összességét. Az úrbérrendezés időszakát részletesen kutatta Fegyó János, és közzétette kutatásai eredményét az Úrbéri perek és jobbágyfelszabadítás a ráckevei járásban (Ráckeve, 1968) címen megjelent munkájában.
Lórévnél grófot akaszt a forradalom. A témához Lendvay Zoltán: Szemelvények Koller János adonyi adminisztrátor naplójából a szabadságharc idejéből (1848–1852) címen megjelent tanulmány A székesfehérvári egyházmegye névtára 1983-ban, alapításának 206. évében (Székesfehérvár, 1983) kötetben található. A kivégzésről és a kápolna avatásról olvashatók korabeli feljegyzések a Fegyó János által közreadott A Knájtner család naplója, Ráckevei füzetek 15. számában (Ráckeve, 1992). Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy-gyémántok. Fejér Megyei Levéltár Közleményei 17. (Székesfehérvár 1994) könyvben részletes leírás található Zichy gróf életének utolsó napjáról. A Dercsényi szerkesztette kötetben olvashatunk ismertetést a kápolnáról.
Dolgos hétköznapok, csendes évtizedek. A népmozgalom főbb adatai a népszámlálások köteteiben találhatók. A gazdálkodásra vonatkozó adatsorok a PML. IV. 165-c. jelzeten nyilvántartott földkönyvekből, valamint a mezőgazdasági és állatszámlálások adatai a Statisztikai Hivatal által összeállított önálló kötetek összesített táblázataiból kerültek ki. A szabályrendeletek a PML. IV. 476. számon nyilvántartott anyag részei. Vaszilije Huzsvik parochus 1905-ben írt levele a kötet végi Függelékben szerbül és magyar fordításban olvasható.
Megfogyatkozva, megmaradva. A fejezetben Lórév XX. századi történetét ismertettük. A szerb kivándorlással foglalkozó iratok a PML. IV. 408-b. jelzet alatt kutathatók, valamint Gyulai S.–Rexa D.–Szathmáry I. (szerk.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára (Budapest, 1930) első kötete is foglakozik e témával. A statisztikai adatok a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási köteteiben részletesen nyomon követhetők. Az igazgatásnál fontos szerepet betöltő szabályrendeletek a PML. IV. 476. jelzet alatt összegyűjtött anyagban találhatók meg. Az 1944–1945. évi eseményekkel kapcsolatos írásokat tartalmaz a Tanulmányok a ráckevei járás múltjából című kötet (Ráckeve, 1972). A tanácsi időszakra vonatkozóan a megyei levéltár őrzi a korszakra vonatkozó jegyzőkönyveket. 1956-ra néhány adatot Böőr L.: Adatok az ’56-os forradalom Pest megyei történetéhez (Budapest, 1997) címen megjelent könyve tartalmaz. A mezőgazdasági szövetkezetekhez eligazítást nyújt a Lakatos Ernő szerkesztésében megjelent Mezőgazdasági szövetkezetek Pest megyében 1985 (Budapest, 1985) kötet.
Szerb templom, szerb iskola. A fejezetben a templomok történetére a Dercsényi D. (szerk.): Pest megye műemlékei kötetek anyagát (Budapest, 1958), a Bérci László által írt Ráckeve – Szerb templom (Budapest, 1991), valamint a Srpska pravoslavna mitropolija karlovačka po podacima od 1905. god. Za uredništvo odgovara: Mata Kosavac. (Karlovci, 1910) adatait közöltük. A felsoroltak mellett a Vujicsics Sztoján: Szerbek Pest-Budán (Budapest, 1997) és dr. Fenyvesi László gépiratban átadott anyagának egyes részeit dolgoztuk fel.
Utca- és dűlőnevek üzenete. A fejezetben a PML. IV. 165-c. jelzet alatt nyilvántartott földkönyvben, telekkönyvben előforduló határbeli nevekkel foglakoztunk. Pavlovics Mária néprajzi dolgozata Dűlők Lóréven címmel készült. A kézirat a ráckevi Árpád Múzeum adattárában, a 414-93. számon található. Hajdú Mihály munkája A Csepel-sziget helynevei (Budapest, 1982) a falu okleveles említéseit és az egyes határrészneveket tárgyalja.
Tisztaszoba, konyha, spateni. E részben a PML. IV. 476. jelzet alatt található szabályrendelet gyűjteményt, a CKMA 797-70 szám alatti, Szimics Jelena által készített A régi parasztház építése Lóréven című néprajzi dolgozatot, Galgóczy monográfiája adatait dolgoztuk fel, valamint a lórévi polgármestertől kapott, 1905-ben szerb nyelven írt levél szövegéből idéztünk.
Bölcsőtől a koporsóig. Ebben a fejezetben az évszázadokon át hagyományozódott születési, házasságkötési és temetési szokásokat írtuk le a CKMA 995-72 alatt nyilvántartott Mándity Szpomenka: Szerb lakodalmi szokások Lóréven, CKMA 631-69 Raskovics Veronika: Szokás, hagyomány, életmód című néprajzi pályázatok felhasználásával. Juga V: A magyar szent korona országaiban élő szerbek (Budapest, 1913) címmel megjelent könyv vonatkozó fejezeteit, valamint Prelic´, M.: Szrbi u szelu Lovri u Magyarszkoj tokom XX. veka (Budapest, 1995), Juhász Á. A halottetetés szokása Vizsolyban. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976), Beck Z.: Népszokások Békés megyében (Békéscsaba, 1974) című írásokban szereplő adatokkal vetettük össze a kéziratos anyagot.
Barbara főzte, Száva hűtötte, Miklós megeszi. A fejezet témájáról szól O. Deisinger M.: Budapest környékén élő délszlávok ünnepi szokásai. Studia Comitatensia I. (Szentendre, 1972.), Kiss M.: Ünnepi szokások a százhalombattai szerbeknél (Százhalombatta, 1993) című munkája a 4000 év a 100 halom városában kötetben, valamint Murko, M.: Das Grab als Tisch. Wörter und Sachen, Band II. (Heidelberg, 1910). Az ortodox ünnepek hagyományait leíró dolgozatok a CKMA 728–69 Raskovics Vera: Lórévi népszokások, CKMA 975-72 Szimics Jelena: Ünnepi szokások Lóréven, CKMA 1153-74 Alexov Lyubomir: Lórévi szeb népszokások.
A kötetben közölt szokásokat, viseletet, a falu régi életét ábrázoló felvételeket a Képek Lórévről képeskönyvhöz gyűjtött anyagból válogattuk.
