V. Család- és ragadványnevek
V. Család- és ragadványnevek
1994-ben a falu 2775 magyar lakosa – 837 család – 192 féle családnevet viselt. Ekkor átlag 14,4 személynek volt azonos a famílianeve. A leggyakoribb családnevek: Kacsó (269 személy, 85 család), Lőrinc(z) (260, 79), Bak (175, 52), Király (152, 52), Jaró (127, 37), Heé (115, 34), Bakos (88, 29), Pallagi (68, 21), Bahus (63, 15), Molnár (62, 18). E tíz dinasztia nevét a falu lakosságának a fele, 1379 fő (49,69 százalék) viselte, akik 412 családot (az összes família 49,2 százalékát) alkottak. A nevek eredetét vizsgálva megállapítható, hogy egy részük – 37 – apanévből keletkezett: Ábel, Bak, Bakos, Bakó, Balázs, Balla, Barna, Barta, Bence, Lőrinc stb. Egy másik csoport – 26 név – foglalkozásra, illetve társadalmi helyzetre utal: Bíró, Bodnár, Botos, Hídi, Lakatos, Molnár, Szabó, Varga, illetve Király (valahai helyi vezető, jómódú személy).
Az 1994. évi felméréskor Gát akkori 2775 lakosa 222 féle – 97 férfi és 125 női – első keresztnevet viselt. A tíz leggyakoribb férfinév: Zoltán (110), István (95), Sándor (87), Gyula (74), Béla (71), Ernő (59), László (59), Géza (55), Viktor (40), József (39), Vince (37). Női nevek: Irén (112), Ilona (86), Margit (84), Katalin (77), Éva (59), Olga (58), Mária (52), Jolán(51), Erzsébet (45), Ibolya (39). A keresztnevek öröklődésének vizsgálatakor kitűnt, hogy a faluban mindössze 333 személy kapta az apa, illetve az anya nevét, tehát számuk nem tekinthető jelentősnek. Inkább a mindenkori divat határozta, határozza meg a névválasztást. Jól szemlélteti ezt a szokást táblázatunk, amely húszéves időszakokban közli a keresztnevek gyakoriságát. A vizsgálat idején Gáton élő 1319 férfi közül harminc személynek, az 1456 nő közül pedig 32-nek volt kettős keresztneve. A korcsoportos elemzésből kiderült, hogy az 1917-1956 közötti időszakban volt jellemző a faluban a kettős keresztnév használata. Közben, 1945 után, évtizedekig sokan arra is figyeltek, hogy régi magyar utónevet – Zoltán, Géza, Attila, Csaba, Zsolt, Ibolya vagy a Vörösmarty Mihály alkotta Csilla stb. – adjanak a gyermekeiknek. Mindenekelőtt azért tettek így, hogy ne lehessen lefordítani a keresztnevet orosz vagy ukrán nyelvre – például Pál = Pável, illetve Pavlo –, mert akkor a hatóságok így anyakönyvezték.
Az asszonynevekkel Király Katalin külön nem foglalkozott dolgozatában, mert Gáton is házasságkötéskor a feleség többnyire felveszi a férje vezetéknevét. Ezt a gyakorlatot több mint fél évszázada, Kárpátalja szovjet katonai megszállása, 1944-1945 fordulója után hatósági intézkedéssel vezették be orosz mintára, ahol a férj családnévéhez „hozzákötik” a feleség keresztnevét. Egy példa: Kovács József nőül veszi Szabó Ilonát, az új asszony neve Kovács Ilona. A történeti Magyarországon 1918-ig, illetve a megkisebbedett Ung, Bereg, valamint Ugocsa vármegye, és a hegyvidéken elterülő Kárpátalja 1938 és 1944 közötti, újbóli hazánkhoz tartozása idején az asszonyok a házasságkötés alkalmával a férjük nevét vették fel -né képzővel. Az előbbi korszakot megelőző két évtizedben – amikor Kárpátalja, 1919 és 1938/1939 között, Csehszlovákia része volt – a hivatalos hatósági gyakorlat szerint az asszonyok családi nevéhez -ová végződést írtak. Az 1990-es évektől terjedt el az a szokás a faluban, hogy egyes fiatalasszonyok megtartják leánykori vezetéknevüket. Például: Bak Judit (férje Lizák Tibor), Harsányi Erika (férje Kacsó Csaba), Lőrincz Erika (férje Márton István). A felméréskor mindössze kilenc ilyen eset fordult elő. A születendő gyermekeket azonban az apa családnevén jegyeztetik az anyakönyvbe.
A sok azonos családnév miatt Gáton igen elterjedt a ragadványnevek használata. Napjainkban is alig akad olyan ember a faluban, akinek ne volna valamilyen megkülönböztető neve. Király Katalin összesen háromszázkilencven ragadványnevet gyűjött össze a faluban. Megállapította, hogy Gáton az öröklött ragadványnevek vannak túlsúlyban az új keletűekkel szemben. Feltűnő, hogy 207 csúfnév – 56 százalék – nem kapcsolatos a megnevezett személyekkel, kisebb részük – 183 – kötődik csak adott egyénekhez. Legnagyobb számban az apa kereszt-, ragadvány-, vagy becenevének segítségével alkotott csúfnevek fordulnak elő, összesen 156. (Baszoráti Barnus, Berena Berti, Bíró Károly Viktor, Boglya Ernő, Bőrös Béla, Brinyusz, Broving, Bizser Ilus stb.)
Legtöbbször a megszokottól eltérő testi tulajdonságok alapján – például Szúnyog (igen sovány ember), Kondor (göndör hajú) – vagy foglalkozás – Moslékos (állatetető volt a kolhozban), Futurás (a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt., közismert nevén a Futura kárpátaljai fiókjának a helyi alkalmazottja volt a magyarok alatt 1938 és 1944 között) és így tovább – adták a ragadványneveket a faluban. Ezek általában apáról fiúra szálltak, lánygyermekek csak ritkán örökölték. Az egyik gáti történet szeint a községben élt valamikor a selypítő, Pösze Bak Mihály, aki a faluba beköltözött valamennyi új lakónak ragadványnevet adott. Egyik alkalommal valaki nem akart ebben a megtiszteltetésben részesülni. Azt ajánlották neki, hogy a kocsmában fizessen egy áldomást Bak Mihálynak és akkor nem kap csúfnevet. Amikor Pösze Bak már alaposan felöntött a garatra, megvigasztalta a fiatalembert: – Ne félj, fiam, nem adok neked nevet. – Azóta a hajdani ifjú leszármazottait Nefélj ragadványnévvel illetik a faluban.
A személlyel kapcsolatos nevek közül a testi tulajdonságra, fogyatékosságra, külső jegyekre utaló nevek a gyakoriak, ezek száma 59. Néhány példa: B. T. – Babaláb, gyakran fáj a lába. K. G. – Brazil, sötét a bőrszíne. B. K. – Csimbók, alacsony termetű férfi. M. Gy. – Csúszka, beteg lábával szinte csúszkálva járt. V. L. – Dájláb, sántítva megy. K. Gy. – Dinnyefejű, nagy feje van. J. G. – Fanyövő, fizikailag gyenge alkat. K. B. – Füles, nagy fülei miatt kapta ragadványnevét. B. Z. – Gömő, kis növésű férfi. H. Cs. – Göndör, hullámosan csavarodik a haja. H. V. – Görbehátú Vince, magas termetű, aki mindig meghajolva jár. K. T. – Görbelábú Kis Tiha, alacsony növésű férfi, akinek a lába is fáj. K. Gy. O. – Hasas, nagy pocakja volt. L. I. – Hirzag Irma, édesapja és ő maga is soványak voltak, ezért nevezték őket Hirzagnak. K. A. – Hosszú Ati, magas a termete. K. M. – Jegesmedve, fájós lábú férfi, aki emiatt nehézkesen lépked, mint a jegesmedve. L. E. – Kapa Ernő, magas, hosszú férfi, mint a kapa nyele. B. E. – Kapafogú, nagy fogaitól kapta ragadványnevét. C. Ö. – Kékorr, hidegben szinte megkékül az orra.
A gáti ragadványnevek nemzedékről nemzedékre való öröklődése elsősorban azzal magyarázható, hogy e nevek fontos megkülönböztető szereet játszottak a mindennapi életben, a társadalmi érintkezésben, mivel sok az azonos családnevet viselők száma.
Családnevek
száma
|
Személyek
százalék
|
Családok
| ||
|---|---|---|---|---|
száma
|
százalék
| |||
Kacsó
|
269
|
9,69
|
85
|
10,1
|
Lőrinc
|
260
|
9,37
|
79
|
9,4
|
Bak
|
175
|
6,33
|
52
|
6,2
|
Király
|
152
|
5,47
|
52
|
6,2
|
Jaró
|
127
|
4,57
|
37
|
4,4
|
Heé
|
115
|
4,14
|
34
|
4,0
|
Bakos
|
88
|
3,17
|
29
|
3,4
|
Pallagi
|
68
|
2,45
|
21
|
2,5
|
Bahus
|
63
|
2,27
|
15
|
1,7
|
Molnár
|
62
|
2,23
|
18
|
2,1
|
Összesen:
|
1379 fő
|
49,69
|
412 család
|
49,31
|
A tíz leggyakoribb férfi és női keresztnév és korcsoportok szerinti megoszlásuk Gáton
Keresztnevek
|
–1916
|
1917– 1936
|
1937– 1956
|
1957– 1976
|
1977– 1993
|
Összesen
|
|---|---|---|---|---|---|---|
Zoltán
|
–
|
6
|
32
|
35
|
37
|
110
|
István
|
–
|
4
|
8
|
35
|
48
|
95
|
Sándor
|
–
|
17
|
20
|
30
|
20
|
87
|
Gyula
|
2
|
15
|
21
|
25
|
11
|
74
|
Béla
|
–
|
11
|
20
|
21
|
19
|
71
|
Ernő
|
–
|
5
|
30
|
12
|
12
|
59
|
László
|
–
|
2
|
8
|
30
|
19
|
59
|
Géza
|
1
|
4
|
29
|
11
|
10
|
55
|
Viktor
|
1
|
14
|
10
|
7
|
8
|
40
|
József
|
1
|
4
|
11
|
18
|
5
|
39
|
Vince
|
–
|
8
|
21
|
7
|
1
|
37
|
Irén
|
3
|
29
|
36
|
36
|
8
|
112
|
Ilona
|
2
|
23
|
45
|
13
|
3
|
86
|
Margit
|
1
|
26
|
35
|
16
|
6
|
84
|
Katalin
|
–
|
–
|
10
|
25
|
42
|
77
|
Éva
|
1
|
–
|
19
|
28
|
11
|
59
|
Olga
|
–
|
6
|
36
|
9
|
7
|
58
|
Mária
|
3
|
7
|
9
|
24
|
9
|
52
|
Jolán
|
1
|
21
|
22
|
7
|
–
|
51
|
Erzsébet
|
2
|
13
|
13
|
15
|
2
|
45
|
Ibolya
|
–
|
1
|
18
|
17
|
3
|
39
|
