IV. A település földrajzi nevei
IV. A település földrajzi nevei
A falu nevének eredetmondája: „Rígen, ahol most ílünk, ezt a területet Szernye-mocsárnak hívták. Azér hívták Szernye-mocsárnak, me vót egy nagy tó, améjk mindig kiömlött, és a faluba béfolyt álladóan. Ez a terület nagyon mocsáros vót, és vadállatok tenyészkedtek benne. Rígen a gyerekek nem mehettek mindíg iskolába, az emberek ehatározták, hogy gátat fognak ípiteni. El is készűt a gát, és má nem ömlött ki soha. És kivágták az erdőt, ahol a vadállatok tenyészkedtek, utat csináltak oda. Innen kapta a falunk a nevit, hogy Gát.”
Egy évszázada, a XIX. század utolsó évében Lehoczky a gáti Nyilas-oldalnak és a falu határának többi dűlőnevét is közzétette, így azok fennmaadtak. Ezek száma akkor még elérte a nyolcvanat: Szeg, Felsőmező, Aljföld, Felmenő-aranyos, Farkas-hegy, Rét-oldal, Kerítő, Farkas-hegy fara, Kellő temető mellett, Alsó útnál, Tőkés, Egres, Bikkes, Erdő-mocsár, Hosszú-nyáras, Szállas-pallag, Nagy-földeknél, Reketytye menti, Csonkás útnál, Aszra-fészek, Nyár-bokornál, Jaszinónál, Lébices, Lebetke, Bak homokja, Kesze-láp, Kosaras-ér, Vajda-lápok, Király György-dűlője, Kaszáló, Ösvény, Kata-ere, Folyó-ér-földek, Eppás, Hidelve, Szernye-oldal, Rekettyés-szeg, Doboszló, Zátony, Munkácsi-dűlő, Szállás, Határos-ér, Elvei-mező, Csikos-ér, Lucska-szeg, Kistó, Kerektó, Rekettye-tő, Kis-Nagy-zátony, Kerék-mocsár, Tó-oldal, Égeralja, Berenás, Báturi, Latarszka, Szilvásgorond, Nyárasgorond, Kiskenderes-rekesz, Csáki felett, Nagy-szeg, Víz-hát, Szegi-malom-zug, Tisztás, Ponk, Kunyorgó, Botka, Jaszinó hídnál, Deák-föld, Körtvélyes, Nagy híd-ere, Gáti-szög, Bere-szög, Bisztra-homok, Horka-berke, Farnos, Nyíres, Bíró-szere, Aranyos, Hosszú-nyáras, Krumpliföldek.
A gáti földrajzi nevek felosztása a természetes határok szerint: 1. A Mérce patak, illetve a Fő út bal oldalának a földrajzi nevei: Ás-út, Bak homokja, Bika laposa, Bikkes, Bóhusláz, Csonkási-makkos (szántóföld), Domb-alja, Éger, Erdő-mocsár, Forda, Jászinó, Kasáros-here, Kellő, Lébices, Mocsár (legelő), Rekettye, Sasalja, Tűkés. 2. A Mérce patak bal, és a Fő út jobb oldala: Bahusgyulaháza, Balazsi-legelő, Bilecki, Bódégorond, Égeralja, Eppás, Felül a kanális, Hegy, Hegyes-tábla, Kerek-mocsár, Kerítő, Kupik, Latárca, Méhér-patak, Szeg, Szeg fara, Ta-oldal. 3. A Mérce-patak jobb és a Fő út bal oldala: Doboszló, Gúti-mező, Szerny-oldal, Kis-mező. 4. A Mérce-patak és a Fő út jobb oldala: Bálintháza, Kolonia, Lucska-szeg, Nyilak, Derceni-oldal.
A falu földrajzi mai nevei jelentéstanilag is csoportosíthatók, amikor nemcsak geográfiai, hanem nyelvészeti, lélektani stb. szempontokat is figyelembe veszünk. Ennek következtében azonban egyes nevek több helyütt is szerepelhetnek. 1. Helységrésznevek: Kis-mező. 2. Víznevek: kút, forrás – Iván-kút, Péter-kút, Rossz-kút; patak – Fekete-patak, Kerepecke; folyó – Mérce; mellékfolyó – Kígyósi ág, Derceni ág. 3. Térszínformanevek. 1. felszínnevek: domb – Kubik; gödör – Cigány-gödrök, Kottyanó; lapos rész – Lapos, Forda, a határ távol eső része: Szegalja. 2. helyzetviszonyító nevek: felső – Felső-vég; 3. testrésznevek: hát – Malom háta. 4. Természeti nevek, növényzet: erdő – Csipkés-, Mérges-erdő; növénynevek gyűjtőnévként – Akácos, Nyárfás; jellegzetes birtoklástörténeti emléket őriz – Józsi-makkos, állatvilág: puszta állatnévből képzett alak – Sas-alja, a talaj minőségéről képzett név – Bak homokja. 5. Dologi nevek, műtárgynevek, azaz az ember által létrehozott különféle alakulatok: út – Csíkos-ér, Éger, Nyárfás, Pálma út, Szoros, Tag út. 6. Gazdaságtörténeti nevek, legelő – Bika-lapos, Égeralja, Iváni-legelő, Kerítő, Nyilaki; szántóföld – Bódé, Csonka, Forda, Hegyes-tábla, Kerek-mocsár, Kis-mező, Malom háta; tiltott hely – Tiltó (keskeny átjáró a Mérce-patakon). 7. Birtokosokról elnevezett helyek: személynevekről, családnévi eredetűek – Bak homokja, keresztnevekből keletkezettek – Józsi-makkos, népnevek – Cigánygödrök.
