Források

Teljes szövegű keresés

Források
A Tisza–Maros szögében. A fejezet megírásakor elsősorban Enyedi György: A Délkelet-alföld mezőgazdasági földrajza (Budapest, 1964) című művére támaszkodtunk. Figyelembe vettük még Andó Mihály Csongrád megyéről készült összegző feldolgozását (In: Csongrád megye gazdasági földrajza. Főszerk.: Krajkó Gyula, szerk.: Mészáros Rezső. Szeged, 1983). Jó összefoglalót ad Karakasevich Károly: A Maros-szög földrajza című munkája (Szeged, év nélkül).
Nemesek árva faluja. A község első írott említéséről Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1. (Budapest, 1966) munkájában olvashatunk. Felhasználtuk továbbá a Blazovich László szerkesztette lexikont: A Körös–Tisza–Maros-köz települései a középkorban (In: Dél-alföldi évszázadok. 9., Szeged, 1996), illetve ugyancsak Blazovich László munkáját: A Körös–Tisza–Maros-köz középkori településrendje (In: Dél-alföldi évszázadok. Békéscsaba, Szeged, 1985). Nélkülözhetetlen forrás a község régi korszakairól a levéltári források alapján, Borovszky Samu által írt Csanádvármegye története 1715-ig. 2. (Budapest, 1897., 187–194. p.) alapvető és egyetlen hiteles összegzés. A török időszak megírásához felhasználtuk Káldi Nagy Gyula sajtó alatti munkájának adatait. (A csanádi szandzsák. 1567 és 1579-es török összeírások. Dél-alföldi évszázadok. 15. Szeged, 2000.)
Berendezkednek a Návayak. A fejezet megírásakor elsősorban a levéltári forrásokat használtunk fel, mert erről az időszakról, néhány kisebb tanulmányon kívül, összegző munka nem jelent meg. Nagy segítséget jelentett a szerző, Gilicze János tulajdonában levő védett Návay-levéltár iratanyaga és térképgyűjteménye. Alapként szolgált Gilicze János: A Návay család a XVIII. században című szakdolgozata (1999), valamint Földeák és a Návayak című kézirata. Jó áttekintést ad a község első évtizedeiről Gilicze János–Vígh Zoltán: Csanád megye közigazgatása és tisztségviselői a püspökfőispánok idején, 1699–1777. (In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. X. Szeged, 1986) tanulmánya. Felhasználtuk még Szentkláray Jenő: Közállapotok Csanád vármegyében a török uralom után. (In: A Csanád vármegyei Régészeti és Történelmi Társulat Évkönyve, 1892) kiváló dolgozatát. A Návayak közti perek anyaga a Csongrád Megyei Levéltár Csanád megyei levéltári anyagában találhatók, elsősorban a nemesi közgyűlés polgári peres irataiban, illetve a családi levéltárban. Részletes adatokat tartalmaz Schmidt József szakdolgozata: Fejezetek Földeák jogtörténetéből (1999).
Kevés a föld, nehéz a sors. A Návay család és Földeák viszonyáról elsősorban a fentiekben említett szakdolgozatok szólnak. A családi levéltár és a megyei közgyűlés iratanyaga segítségével tudtuk vázolni a földesúr-jobbágy viszonyt. A község terheit, országos, megyei adózását és közigazgatását a hiányosan megmaradt községi iratanyag –melynek lelőhelye a Csongrád Megyei Levéltár Makói Levéltára – alapján mutattuk be, elsősorban a tanácsülési jegyzőkönyvekre és az esküdtbírói, adószedői számadásokra támaszkodva.
Mozdulni kelletik! A Csanád megyei, a családi és a községi iratanyag volt az elsődleges forrásunk. Ezen kívül az áttelepülés részletes feldolgozását adja Gilicze János: Földeák község áttelepülése 1845–1846-ban. (In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. XIV. Szeged. 1989.) tanulmánya.
Forradalomtól forradalomig. A szabadságharc és a dualizmus időszakának földeáki történéseiről nem jelent meg forrásmunka, így a Csanád megyei levéltár főispáni, alispáni és közgyűlési fondjaiban végeztünk kutatásokat. Az 1870-től nyomtatásban megjelent éves alispáni jelentések használható adatokat tartalmaznak. Igen jó forrás, bár hiányosan maradtak ránk, Földeák község képviselő-testületének jegyzőkönyvei és iratai. A millennium évében tartott díszközgyűlés jegyzőkönyve és az ahhoz csatolt emlékirat felhasználhatóan szól az előző évtizedek történéseiről. Az 1848–1849-es szabadságharcot követő időszakról több átfogó, Csanád megyét bemutató tanulmány jelent meg (Géczi Lajos: Csanád megye igazgatásának átszervezése a neoabszolutizmus első éveiben, 1849–1854; G.Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása 1860–1867 és Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után. – In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. XIV. Szeged, 1989), bennük használható adatokkal.
Két háború között. Az őszirózsás forradalomról és az azt követő időszak bemutatására Makó város polgármestere (Petrovics György: Az októberi forradalom és az idegen megszállás Makón. Makó, 1921) tollából megjelent munkát használtuk fel. A Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből második kötetében (Szerk. Gaál Endre. Szeged, 1969) találhatunk Földeákra vonatkozó dokumentumokat. A Barna János által szerkesztett (Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek. Budapest, 1929) kötet földeáki fejezetének néhány adatát szintén felhasználtuk. A Csanád vármegye tíz évvel Trianon után (szerk. Vermes Ernő, 1929) című munkában földeáki személyek életútjára utaló adatokra támaszkodtunk. A Tanácsköztársaság utáni felelősségre vonásokról a makói hírlapok bőségesen tudósítottak. A fejezet megírásakor az újonnan előkerült és a levéltár által megvásárolt képviselő-testületi jegyzőkönyveket is feldolgoztuk. A korszakra vonatkozóan számos földeáki adatot tartalmaznak a levéltári források, így a főispáni, alispáni és a különböző bizottsági iratok, közgyűlési jegyzőkönyvek, községi iratok.
Új rend jön, s újjászületik a régi. Földeák 1944-es hadihelyzetével részletesen foglalkozik Halmágyi Pál könyve (A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. Makó, 1989). Az óföldeáki Historia domus lapjain olvashatók a háborús időszakról lejegyzett híradások. Alapvető forrásként a makói levéltár központi járás főszolgabírája, illetve főjegyzője, valamint Földeák község iratanyagát használtuk fel. Az 1950-es évek bemutatására segítségünkre voltak a tanácsülési és a végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvek. Részben felhasználható adatokat tartalmaz a korszakra vonatkozóan Ádók István három magánkiadásban megjelent munkája (Földeák krónikája, 1998; Földeák és Óföldeák községek 1944. évi háborús történelme; év nélkül, valamint az „1956 negyvenedik évforulójára 1996-ban”. Óföldeák önállóvá válásának tárgyalásához alapvetően a Tanyai Tanács titkársága által 1949-ben hivatalos használatra készített tanulmányt használtuk fel, ez a makói járási tanács elnökének irataiban található. Az 1950-es évekről a tanácsülési és végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvek tudósítanak, valamint az önálló Óföldeák község makói levéltárban található iratai.
Földeák és Óföldeák népessége. Elsődlegesen levéltári forrásokra támaszkodtunk. Lélekszámra, népességre vonatkozó adatok tárháza a Csongrád Megyei Levéltárban található rovatos és lélekszám összeírások. A Návay család iratanyagát haszonnal forgattuk. A statisztikai adatok egy részét a Blazovich László által közölt (Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 5. Csongrád megye. Budapest, 1995) munkából vettük. Forrásértékűnek tekinthető Bohdaneczky Edvin munkája: Csanád vármegye nemzetiségi és gazdasági viszonyai a XVIII. században (Makó, 1940). Felhasználtuk Fényes Elek (Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pesten, 1837) ismert munkáját.
Élet a szegénység árnyékában. Csanád vármegye közgyűlési jegyzőkönyvein és iratain kívül segítségünkre volt Bálint Nagy István: Kolerajárványok Csanádvármegyében (In: Csanádvármegyei könyvtár. 15. Makó, 1928) című, bőséges, használható adatokat tartalmazó műve. A témára vonatkozóan feldolgoztuk Földeák község közgyűlési jegyzőkönyveit. Markos Gyöngyi munkájában (Bábaság Makón. Makói Múzeum Füzetei, 61. Makó, 1988) számos földeáki utalást találtunk.
Parasztok, kézművesek, kereskedők. Csanád megye rovatos összeírásai alapvető forrást jelentettek a földeáki jobbágyok, és kertészek birtokviszonyaira és állatállományára. A legelőelkülönözési per jogtörténeti szempontból is érdekes, teljesnek mondható anyaga a Návay család levéltárában található. Jórészt feldolgozta Schmidt József említett szakdolgozatában, amire ebben a fejezetben is támaszkodtunk. Itt is felhasználtuk Bohdaneczky Edvin előbb említett művét. Az urbárium bevezetése után megalakult Csanád megyei bizottság Földeákra vonatkozó anyagát fejezetünkbe beépítettük. A dohánykertésztelepekről a Návay család iratai vallottak. Az 1828-as országos összeírásban számos, iparosokra és kereskedőkre vonatkozó adatot találtunk. Földeák község jegyzőkönyveiben számos kérelem, ügy kapcsán képet nyerhettünk az iparosok, kereskedők helyzetéről.
Egy jeles család háromszáz éve. Elsődlegesen Gilicze János következő tanulmányait, cikkeit használtuk fel: Návay Lajos politikai jegyzetei (1910–1912). Közreadják: Gilicze János, Vígh Zoltán. (In: Délalföldi Évszázadok 2., Békéscsaba, Szeged, 1989). Návay Tamás (Makói História, 1998), Návay Sándor (Makói História, 1998), Návay Mihály és a Damjanich család (Marosvidék, 2000). Návay Lajos utolsó évei (Makói História, 2000). Alapvető családtörténeti adatokat tartalmaz Barna János és Sümeghy Dezső munkája: Nemes családok Csanád vármegyében (Makó, 1913).
Katolikus sziget a protestáns tengerben. Elsődleges forrásként használtuk Kiss József egykori földeáki plébánosnak a makói József Attila Múzeum adattárában található kéziratos feljegyzéseit. A földeáki (ma óföldeáki) templomról, régészeti feltárásáról kitűnő munkájában részletesen beszámol Béres Mária (Az óföldeki erődtemplom. A Makói Múzeum Füzetei 81., Makó, 1995). Használható adatokat találtunk Oltványi Pál: A földeáki parochia rövid története (Magyar Sion 4., 1866) című cikkében. Segítségünkre volt a Návay család levéltára. Felhasználtuk a Csongrád megye építészeti emlékei (Szerk.: Tóth Ferenc. Szeged, 2000) Földeákra és Óföldeákra vonatkozó részeit.
Zsúfolt az iskola háza. Földeák község levéltári irataiban, az esküdtbírói és adószedői számadásokban, a földeáki tanítókról, fizetésükről számos adatot találtunk. Az iskolák építéséréről ugyancsak a közgyűlési jegyzőkönyvek vallanak. Kiss József plébános feljegyzéseit e fejezet megírásakor is haszonnal forgattuk.
A művelődés és az ismeretek gyarapítása. Az egyesületek bemutatására felhasználtuk a Csanád megyei levéltárban található, egyesületek alapszabályait tartalmazó gyűjteményt. Számos használható adatot kaptunk a szolgabírói anyag áttekintésével. Az önkéntes tűzoltók történetét feldolgozta Gilicze János, kéziratát felhasználtuk.
Születés, temetés, házasság. Elsősorban Sipos Erzsébet: Szülőföldem, Földeák népélete (A Makói Múzeum Füzetei 28., Makó, 1982) szolgált alapvető forrásként. Felhasználtuk még a levéltári iratokban rejlő, témánkra utaló részeket. Hasznos adalékokkal szolgált Ádók István magánkiadásban megjelent, Földeák néprajza című munkája. A népi imádságok témakörhöz használtuk Erdélyi Zsuzsanna munkáját (Hegyet hágék, lőtöt lépék. Budapest, 1976) és Polner Zoltán köteteit (Ég anyám, föld anyám. Makó környéki ráolvasások és hiedelmek. Makó, 1985; Koronával koronázzák. Makó környéki népi imádságok és Krisztus-legendák. Makó, 1985).
Ünnepnapok, szép szokások. Otthonaink ruhatára. Sipos Erzsébet és Ádók István idézett munkáit forgattuk, valamint Kiss József plébános kéziratos feljegyzéseit. A témakörben egyéb részletes munka nem jelent meg. A levéltári iratokban is felleltünk a témakörökre vonatkozó adatokat.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT