IV. Szőlőhegyi articulusok (1729)
IV. Szőlőhegyi articulusok (1729)
En aláb is irtt Gróff Szecsenyi Sigmond, Egervárnok, Szala Sz: György-várnok, Pölöskenek, Balatincznak es Fölső Vidiknek Eörőkős Ura, adom tudtára Egervári Szőlő hegybeli Hegy Mesternek, Eskűtteknek, Hegy Biraknak, Szőlős Gazdaknak, és mind azoknak, a kiknek illik, es a kiket ezen dologh most, vagy Jővendőben akár miképpen illetne, es illethetne: hogy mivel elejetül foghvást föl tett szándékom szerint azon igyekezem, hogy minden Jószágimban olly szokás es rend tartás Légyen, melly áltol sem az Urasághnak kára ne következzék, sem pedigh annak fundusit Biró emberim, es mások is a kik akár mikép azon Urasághtul füghnek, serelmet ne szenvedgyenek hanem kinek kinek az eő Jussa es Igassága, bizonyos szabott rend szerint szolgáltassék, es megh adassék, Látván pedigh ezen Egervári Szőlő Hegy beli Hegy Mester, Esküttek, Hegy Birák, es a többi ott lévő szőlős Gazdák, hogy kőzőttők, az Igazságnok szolgáltotásában, más Hegybeli, tőrtinő dolgokban fogyatkozást szenvedgyenek, azértis hogy megh eddigh (:másutt Lévő szőlő Hegyekk szokása szerint:) bizonyos rend szabások kőzőttők nem Lettek volna: azért ugyan Emlitet Egervári szőlő Hegy belieknek, előmben terjesztet kérésekre es Instantiajokra tulajdon Subscritiom, es Pőtsétem alatt az ide aláb megh irtt Punctumokat, es Articulusokat továb valo magam s ugy Maradikim Dispositiojaigh attam ki nekeik, mellyekben is hogy az emlitet Hegymester, Esküttek, Hegybirak s ugy az szőlős Gazdák is Minyájon Hitek es Hivatallyok szerint ell járjonak, es mind Magok megh tarcsák s mind Másokkal megh tartassak szükségh képpen kivántotik. Az mely Punctumok, es Articulusok ekképpen következnek:
Elsőben: Minyájon valakik ezen Promontoriumban szőlőt birnak, minden esztendőben bizonyos napra őszvő gyűlvén, az Helysignek rendi, es szokása szerint, Hegy mestert, es Tizen egy Eskűtteket váloszanak, vagy is az elöbbenyiekett Confirmállyak, ugy hogy az első Eskütt vice Hegymester is Légyen, kettő padigh közűlők Biroj hivatalban is ell járjon, es azokat mint előttők Járókat, erdemek szerint megh bőcsűllyék, s engedelmeskedgyenek nekik. Ha valaki föl nem akarná válolnyi, Tizen kett forint Leszen bűntetise kett része a Földes uraké harmad része pedigh a Hegysigé.
Másodszor: Minden Esztendőben Halottak napján minden Szőlős Gazda ember belső es külső Lakosok, valakik tudnyi illik, az Helységhez tartozandó Promonthoriumban szőlőket birnak az Hegymester házához tartoznak be gyűlni, es akkor Hütt szerint megh vallanyi, hogy ha esztendőnek ellfolása alatt, valahol valakik káros helen szőlőkben, vagy az allyában vagy Gyümőlcsőn Láttak: Holott valaki azon Hűrre be nem Jönnő, nem adhatvan ell maradásánok heles okatt, négy forint birsága Lészen, mely birságrul a féle személyek az Eskütteknek kedvét keresvén: ha alkudnyi kivánnok, engedelmessigel Lehetnek hozzájok, holot meg keményitvén magát, a rea vetet birságott megh nem akarna adnyi, a Földes Ura kezében bocsattosék azon birsághnok megh vitele, melybülis a Földes Ur az Helysignek harmadat fogja adnyi.
Harmadszor: Mivel a sok bal utak, igen károssak a Szőlőknek, azért minden ember az eő rigi uttyát amellyen a szőlejehez szokott járnyi, megh tanullya es azon járjon, az hova uttya vagyon, onnand Se imide Se amoda, Se jobra, Se balra ne terjen, henem ha Hegymestert, vagy esküttet Látna, dolga volna vele, meg szolitván azokhoz szabad minden Jámbornak mennyi. Ha pedigh maga szabad akarattyábul ki menne, avagy ki térne, es azzal az utat más kárával másfelé vennyi akarná s ell nem akarja szenvednyi az, a ki szőleje táján Lőtt az kitérés, tudtára adván az Helysignek, annak birsága Lészen egy forint.
Negyedszer: Ha valaki Más ember szőlejébe szánt szándékkal vagy Gyümölcsre megyen Lopnyi s nyilván meg bizonyosodik, ha éjel tapasztaltátik rajta, annak birságha Négy forint, ha penigh nappal, száz harminc pénz. Az hol pedigh Nagy a Lopás, a bűntetis erdemessen Nagyobra Nevelkedgyen, a kár vallot Embernek kára, mind azon által bőcsű szerint megh terittessék.
Eötődször: Ha idegen embert találnok a szőlőkben, a vagy a Gyűmőlcsőn, szabadon megh foghassák, es a Hegy Mester Esküttekkel edgyütt hamit vehetnek rajta az eő szerencséjek. Ha aki lattya a Gyümölcs, avagy szőlő Lopásán s maga nem bir véle, valamely embert Lát az Helysigbeliek kőzűl, es hija segétsigre, ell nem mene, annak birsága négy forint.
Hatodszor: Senki Semmi féle marháját ne Járossa az szőlő alá, se szőleje főlibe, a megyen belül Sz: György naptul fogva Szent Márton Napigh, ha ki ott talállya kiváltképpen s. v. a Disznot megh őllye es az Hegymesternek tudtára adván, ha az Marhás Ember bőcsű szerint nem akarja visza váltonyi, oszák föl magok kőzőtt az káros Emberrel, a ki szőleje táján meg őlik, es az Hegymesterhez tatozando Eskűttekkel edgyütt a fejét a Földes Urnak, avagy Gondviselőjének adván. Ha pedigh Eőregh marha Lenne Tehen, őkőr, vagy Ló, tehát mindenikért az hegymester Huszon eőtt pénzt vehessen rajtok külőmben a kárt meg bőcsűlvén, arrul a káros Ember megh eligittessék s mind addigh a Hegy Mester a marhát ki ne adgya Sz: Márton nap utánis, Sz: György napigh a termő szőlőben ha marhat ben tapasztalnak, kiváltképpen Disznot, meg őllék, es az előbbi mod szerint osszák, az őregh marhat pedigh az Hegymester kezihez vigyik, es mindenikért tiz pénz vehessen. De ha szaladas képpen találnak kárt tennyi, avagy tetenyi, csak a káros Embert tartozik bőcsű szerint meg eligitetnyi, s a félének Frangja nem Lészen.
Hetedszer: Ha valaki az Helysigbeliek Közűl valamit Lopna, es Lopna Pinczeben be vinne, es hire Lévén megbizonyosodik 24. forintra bűntessék toties quotices, es annak 20 forintya az Uraságé, Négye az Hegysigé. Ha pedigh a Gazda hire nélkül Gyermek, vagy szolga cselekdne, Törvény szerint a gazda magát meg mentheti, hogy sem az eő hirivel, sem akarattyábul nem Cselekedte, tehát semmi birságon nem marad. Ugy szintén a kinek a szöleje táján, Lopott edényt találnok, es Törvény szerint meg igazethattya magát, terhét szőlejét meg menti.
Nyolcadszor: Ha kik a szőlő Hegyen egy mást meg verik, vagy meg szidgyák, tehát a ki vétkes Lészen, négy forint birságon marad.
Kilencedszer: Ha valaki a szölő Hegyen mezitelen kardott, vagy Puskat fog ellensiges képpen az Hegy Mester Esküttekkel edgyütt szabadon meg foghassák, minden engedelem nélkül, es az hegymester házáhaz hozhassak, kinek is huszon Négy forint Lészen a bűntetise, Négy forint a helysigé, husz forintya pedigh a főldes Ure.
Tizedszer: A megye szegésnek Négy forint Lészen bűntetise, kinek is meg visgálására az Hegy Mester az Esküttekel ki menvén, a ki vétkesnek találtotik aztot bűntessék. Aprolikos Megye Igazéttások is tőrtinnek, melylyeknek meg tekintesiért es elligazettásáért a vétkes szemelyek 24 pénzt füzessenek.
Tizenegyedszer: Ha ki maga akarattyán a szölejét megszedi, a közőnsiges engedelem Nélkül es a tőb Helysigbelieknek arra okott adna, tartozik az az ember, Tizenkett forint birságot fűzetnyi, hanem, tartozik a hegy Mester a Földes Urakat, avagy Embereit a ki arra rendeltetek személy Lészen a közőnsiges szedisrűl meg megkerdeznyi, es arrul az Helysigbelieket tudositanyi. Ez illetin bűntetesnek kétt része pedigh a Főldes Ure, hamad része az Helysigé.
Tizenkettődszőr: Az Helysig Törvén napja Légyen akor a mely napra a bőcsűletes helysigh rendőli Csak hogy Legh aláb háromszor Légyen esztendőben s azt a Hegymester meg izennye a biró vagy Eskütt áltol, vagy maga mindeniknek meg mongya. Ha annak okaért valaki ok nelkül megh nem jelenne, annak birsága 24 Pénz. Ha kinek Törvénye Lenne a Helysigben, szüksig egy hettel elöbb tudtara adnyi, Ha pedigh mesze Lenne az Ember a kitt hivatnak, tehát ki Törvényhez hivattya, farodságáért az Hegy Mestert, vagy Birót meg eligicse, minden napra adván neki 12 pénzt. Aztal pénzt penig a Föl pörős ember 40 pénz tartozik Letennyi, mellyek is az alpőrősőn …equaltassanak, ha vetkesnek Lennyi tapasztaltatik. Ha penigh a Föl pőrősnek heltelen keresése Lészen maga szenvedgye.
Tizenharmadszor: Hogy ha valaki a szölő hegyen az Hegymestert, es Eskütteket (:igasságot szolgáltatván:) feslett Nyelvessigbül, meg hamisollya, vagy meg szidgya, tehat az Eskütt ellen marad kett forint birságon, az Hegy Mester ellen penig dupplán, ugy mint Négy forinton, Csak az egész Hegy népit az Törvény vételkor meg mocskollya 12 forinton Maradgyon, annak hata az Urasagé, hata pedig az Hegysigé. Valaki pedigh a Hegy Mesternek, es Eskütteknek igasságos vegezesekett föl bontya Lészen Négy forintra bűntetise es ha továbis meg átolkodván, magát meg kőttvén meg nem állona, duplumot fűzessen. Illik azért, hogy minden Tőrvények igazittások, pro Maturiori rervisione, et ratificatione, a földes Urak elejben terjesztessenek, egyeb iránt /: Ignorantia ducti:/ a magok igazittasokban ha talanok is vettenyi Ugy sem tartozik senki az hegy mestert, es Eskűttekett Le Gyalaznyi, es szidalmaznyi.
Tizennegyedszer: Valakinek a Földes Ur akarattyábul a bőcsületes Helség Parag szőlőtt ad főll aszont megh épitvén, a kinek föl adatot az után virág találtotvan hozza, semmi képpen kine vethessék belőle, hanem birhassa, mint őrőkit, Csak a Főldes Urnak, az Esztendőnkint járando igasságot meg adgya: Mert Máskint is ha három Esztendeigh az Hegy Vámot Valaki a Földes Urnak megh nem fűzeti, s hatalmásul megh tartya, szőléje vesztisit fogja tapasztalnyi.
Tizeneötödszőr: Senkinek pedigh Nagyob bizonságnok okáért, az Pőrőkk ell távoztatására Nézve, az Hegyi Mester, es Esküttek hire nélkűl, alattomban szőlőtt Vásároznyi, huszon Négy forint bűntetis alatt, ne Legyen szabad: Hogy az hegy Mester, vagy maga vagy Eskuttyei által, mind az Földes Urok, mind penig az Vér szerint Való Attyafiaknak, es megessenek hire kiadása, es azoknak akarattyábul es bizonyságokbul készűlhessen, es az ell adó fel, mindenkor maga jelen Légyenes az föll valló Levelet, keze kőrőszt vonyásával megerősittye.
Tizenhatodszor: Hogy ha valaki az szőlejének Gyepűjét meg nem Csinállya es a marha a Csinálatlan Gyepűn a kárba be megyen, a szőlős Emberre a kinek részén be mégyen, bőcsűltessék a káres az helységh ellen, huszón Négy pénz birságon Maradgyon.
Tizenhetedszer: A kinek szőleje mellet szőleje főlőtt, vagy szőleje alatt, utt Livén, azt meg nem Csinállya, holott maga kőtelessige Hegy Mester, vagy Eskűtt által, felőle meg intettetvén, toties quoties 50 pénz birságon marad, az uti ember penig szabadon a rosz utbul bé kerűlhessen, s ha az ollyas szőlős Gazda az uti Emberre támod, azért azon birságon marad. Az hol penig olly utak vannak, a mellyeket a szőlős Gazdák kőzőnsigessen szoktak meg igazittanyi azoknak fogyatkozásit az Hegy Mester, es Eskűttek elejeben tartoznak adnyi, hogy azoknak ell intézésétűl megh igazetathassanak, melly munkára valamely Gazda, s valahányszor az eő idejeben ellö nem áll mind annyi huszon Négy Pénz bűntetisen Marad, ha pedig az Hegy Mester, vagy Eskűttek Gondatlansága miatt, az utak nem igazettatnánok, azok is annyiszor a mennyiszer 50 pénzen maradgyanak.
Tizennyolcadszor: Hogy ha valaki az Igaz Gyepőtt a regi rendeltetet igaz határnál kűllebb teszi, marad huszon Négy forinton, melynek Négy forintya a Helsige, Husz forintya pedigh a Földes Uré.
Tizenkilenczedszer: Sz: György naptul foghva Sz: Iván napigh, szombath nap dél után, fogadot Űnnep Lévén, a szőlő hegyben is, azon a fel napon semminémő munkatt se szőlőben, se szőlő kőrűl nem szabad mivelnyi, negy forint bűntetis alatt. Ugy szintin ha valaki Vasárnapon, avagy más űllő Űnnepen, munkalkodnak, annak is Négy forint bűntetese Lészen.
Huszadszor: Minden birságh, es bűntetis Négy forintigh es azon alul, az Hellysigett illeti, Négy forinton főllűl penigh a mint meg vagyon irva a Földes Urat, a kinek is tudnyi illik a Fundussan fogh a Casus tőrtinnyi.
Huszon egyedszer: Az Hegy Mestert, es Eskűtteket a midőn valamely bőcsűre ki viszik, es innen főllűl máskint semmi jővedelmek nem szabatott keves Munkájokra huszon Négy Pénz, deputáltotik, Nagyobb fáradságra pedigh, ételbül es italbul képes e a való Gazdállkodással fognak nekik tartoznyi. Egy szőlő tűnek ki Tőrisit, ollyankor egy Garasra bőcsűlhetik, es egy esztendős oltovánok is ell rontását hatt garasra bőcsűlhetik, de az üdősebb oltványnok ki törisit es tellességel való ell rontásában, mind a Gyűmőlcs Fánok indulattyát, mind a Gyűmölcsnek mi voltát, szüksig tekintisben vennyi: mert a jó indulatu kett, három, vagy Négy esztendős oltovány, tőbbet ér az egy esztendősnel es egy Pargamat, vagy Torsátlán kőrtvély Tiz korpa kőrtvélynel is jobb azért a fáját is tőbbre bőcsűlhetnyi.
Huszonkettődszőr: Ha valaki egy Másnak már megh fogadott munkássát, alattomban, vagy tőbbet igervén neki, avagy más akarmi fortéllyal ell Csalna az Munkás egy Napi mivit az hegységh ell foghassa, es az ilyatin Gazdat 50 pénzre bűntesse.
Végezetre: Mint hogy előre minden tőrtenhető materiakat, Papirosra nem tehetnyi, es meg nem Lehet Visgálnyi az Hegy Mester es Eskűttek, hűttvős kötelessigekre biztatnak: Holot penig olly sulos munka talalna ellő fordulnyi melyben ell nem igazulhatnanok, a Főldes Urak elejeben terjesztetnyi köteleztetnek.
Apendix
Az Hegy Vámozásrul, vagyis szőlő fől nézésirűl, kiholdolásnok is hivatik. A hegy Vámazás az, amidőn az szabadságra föl adott Szölőtt (:el telvén szabadsága:) Hegy vámra veszik, föl nizik, vagyis holdollyák.
Ezen munkát annak előtte, ezen Tartományban is csak nézissel szokták végben vinnyi, es a szőlőket fől hegy vámoznyi, melly mellett meg Csalattak: mert kinek a szeme tőbre Nézte, kinek pedigh kevessebre, s mindenkor vagy a Főldes Ur, vagyis a szőlős Gazda, meg károsodhatot, s megis károsodot, azert a fele fől szabadult szőlőtt, a királyi mertekkel kőll igazán megh mernyi, mind a szilit, mind a hoszát, s ugy Tudhattya meg nyilván az ember mekkora Légyen, a szőlőnek fundussa, es hány Pénzt, vagyis vődőr Hegy vámot erdemely.
Ez illetin holdulásban penig mindenűtt observáltatik: hogy egy hold szőlő, másfél akora Hegy vámaztatik, vagy holdoltatik.
Egy hold penig az, kinek az széli Tizenkett királyi eőll, az hossza penigh hetven kett őll, az Hoszát azért szelivel multiplicalva számlálván az egy hold 864 darabbul constál, az az királyi eőlbűl
Az egy Akó a kiben Harmincz Három Hegy beli Pint tartatik, melly is Három vődrőtt tészen, mivel minden vődőrben x sen egy Pint Tartatik, es számláltatik, vagyon az másfál akoban illyen hegybeli Pint 49 1/2.
Ezekhez képest minden 17. 22 1/2 / 49 1/2 darab vagyis királyi őll szőlőnek a Fundussa, egy Pint hegyvámot erdemlene, mind azon áltol egész Tizen Nyolc darabb számláltossék egy Pintre,
Kinekis a Peldája ez: Ha szőlönek a szili kett őll az hossza kilencz őll, tészen Tizen nyolc darabot. Ennek az Hegy váma egy Pint.
Kitis a mely Embernek elméje az irásbul, ha meg nem foghatná, ezen mellékrül foglált föl jedzist darabonkint meg olvasván, könnyen föl számlálhatnyi, es világossan eszében veheti, hogy Tizen Nyolcz darabot, avagy őlt tészen.
Datum, Egervár dje 19 Január Anno D(omi)ni 1729.
Groff Szécsény Sigmon
(Magyar Országos Levéltár, P 623 Széchényi család levéltára.)
