II. SZÍN.
Armado laka a kéjkertben.
Armado és Moly jönnek.
ARMADO.
Fiam, mit jelent az, ha nagy szellemü férfiú melancholiában sínlik?
Fiam, mit jelent az, ha nagy szellemü férfiú melancholiában sínlik?
MOLY.
Nagy jele az annak, sir, hogy búskomoly színben lesz.
Nagy jele az annak, sir, hogy búskomoly színben lesz.
ARMADO.
Hogyan? Hisz a búskomolyság és a melancholia egy és ugyanazon dolog, kedves kis rügyecském.
Hogyan? Hisz a búskomolyság és a melancholia egy és ugyanazon dolog, kedves kis rügyecském.
MOLY.
Nem, nem, uram; ó nem, sir!
Nem, nem, uram; ó nem, sir!
ARMADO.
Hogyan tudnád tehát a búskomolyságot és a melancholiát egymástól megkülönböztetni, gyönge ifjoncz?
Hogyan tudnád tehát a búskomolyságot és a melancholiát egymástól megkülönböztetni, gyönge ifjoncz?
MOLY.
Hatásuknak igen közönséges kimutatása által, szivós uram.
Hatásuknak igen közönséges kimutatása által, szivós uram.
ARMADO.
Mért szivós uram? mért szivós uram?
Mért szivós uram? mért szivós uram?
MOLY.
Mért gyönge ifjoncz, mért gyönge ifjoncz?
Mért gyönge ifjoncz, mért gyönge ifjoncz?
ARMADO.
Azért mondom gyönge ifjoncz, mert ez igen illetékes epitethon, tekintve ifjonti napjaidat, melyeket méltán nevezhetünk gyöngéknek.
Azért mondom gyönge ifjoncz, mert ez igen illetékes epitethon, tekintve ifjonti napjaidat, melyeket méltán nevezhetünk gyöngéknek.
MOLY.
És én a szivós uramat mint uraságod öreg napjait megillető czímet használom, melyeket méltán nevezhetünk szivósaknak.
És én a szivós uramat mint uraságod öreg napjait megillető czímet használom, melyeket méltán nevezhetünk szivósaknak.
ARMADO.
Csinos és ügyes.
Csinos és ügyes.
MOLY.
Hogyan érted, uram? Én csinos és beszédem ügyes, vagy én ügyes és beszédem csinos?
Hogyan érted, uram? Én csinos és beszédem ügyes, vagy én ügyes és beszédem csinos?
ARMADO.
Te csinos, mert kicsiny.
Te csinos, mert kicsiny.
MOLY.
Tehát kicsinyben csinos, mert kicsiny mért ügyes?
Tehát kicsinyben csinos, mert kicsiny mért ügyes?
ARMADO.
És azért ügyes, mert fürge.
És azért ügyes, mert fürge.
MOLY.
Dicséretemre mondod ezt, uram?
Dicséretemre mondod ezt, uram?
ARMADO.
Megérdemlett dicséretedre.
Megérdemlett dicséretedre.
MOLY.
Én ugyan ezen dicsérettel megdicsérek egy ángolnát.
Én ugyan ezen dicsérettel megdicsérek egy ángolnát.
ARMADO.
Hogyan? hogy az ángolna szellemdús?
Hogyan? hogy az ángolna szellemdús?
MOLY.
Hogy az ángolna fürge.
Hogy az ángolna fürge.
ARMADO.
Én azt mondom, hogy te fürge vagy a feleletben. Felgyujtod véremet.
Én azt mondom, hogy te fürge vagy a feleletben. Felgyujtod véremet.
MOLY.
Erre is van feleletem, uram.
Erre is van feleletem, uram.
ARMADO.
Nem szeretem a felesleges szóvitát.
Nem szeretem a felesleges szóvitát.
MOLY (félre).
Épen az ellenkezőt vitatja: a felesleg nem szereti őt.
Épen az ellenkezőt vitatja: a felesleg nem szereti őt.
ARMADO.
Megfogadtam, hogy a herczeggel három évet eltanulok.
Megfogadtam, hogy a herczeggel három évet eltanulok.
MOLY.
Ezt három óra alatt is megtehet’d, uram.
Ezt három óra alatt is megtehet’d, uram.
ARMADO.
Lehetetlen.
Lehetetlen.
MOLY.
Mennyi háromszor egy?
Mennyi háromszor egy?
ARMADO.
Némileg gyönge vagyok a számolásban: ez csak is pinczér szelleméhez illő dolog.
Némileg gyönge vagyok a számolásban: ez csak is pinczér szelleméhez illő dolog.
MOLY.
Te nemes ember vagy, uram, és kártyás?
Te nemes ember vagy, uram, és kártyás?
ARMADO.
Elismerem mindkettőt; e kettő teszi ki a valódi férfiú fénymázát.
Elismerem mindkettőt; e kettő teszi ki a valódi férfiú fénymázát.
MOLY.
Akkor bizonyos vagyok benne, hogy tudod, mennyit tesz összevéve egy kettes és egy disznó.
Akkor bizonyos vagyok benne, hogy tudod, mennyit tesz összevéve egy kettes és egy disznó.
ARMADO.
Ez összevéve egygyel több kettőnél.
Ez összevéve egygyel több kettőnél.
MOLY.
Mit a közönséges csőcselék háromnak mond.
Mit a közönséges csőcselék háromnak mond.
ARMADO.
Úgy van.
Úgy van.
MOLY.
Hát, uram, ez volna az az óriási tanulás? Hármat már is kitanultál, a nélkül, hogy csak három szempillantásodba is került volna; és mily könnyü tanulni három évet két szóban, azt akármelyik iskolázott ló is megmondja neked.
Hát, uram, ez volna az az óriási tanulás? Hármat már is kitanultál, a nélkül, hogy csak három szempillantásodba is került volna; és mily könnyü tanulni három évet két szóban, azt akármelyik iskolázott ló is megmondja neked.
ARMADO.
Igen csinos figura.
Igen csinos figura.
MOLY (félre).
Semmiséged kifigurázására.
Semmiséged kifigurázására.
ARMADO.
Azonfelül meg kell vallanom, hogy szerelmes vagyok, s valamint katona létemre alacsony dolog szerelmesnek lennem, úgy én alacsony leányzóba is vagyok szerelmes. Ha kardot rántva gerjedelmeim szeszélyei ellen, szabadulhatnék ezeknek nyugtalanító gondolataitól, úgy fogságba ejteném a vágyat s cserébe adnám bármely franczia udvaroncz legújabb találmányu bókjáért. Azt hiszem, meg kellene tagadnom Cupidót. Vigasztalj meg, fiacskám. Mely nagy férfiak estek valaha szerelembe?
Azonfelül meg kell vallanom, hogy szerelmes vagyok, s valamint katona létemre alacsony dolog szerelmesnek lennem, úgy én alacsony leányzóba is vagyok szerelmes. Ha kardot rántva gerjedelmeim szeszélyei ellen, szabadulhatnék ezeknek nyugtalanító gondolataitól, úgy fogságba ejteném a vágyat s cserébe adnám bármely franczia udvaroncz legújabb találmányu bókjáért. Azt hiszem, meg kellene tagadnom Cupidót. Vigasztalj meg, fiacskám. Mely nagy férfiak estek valaha szerelembe?
MOLY.
Hercules, uram.
Hercules, uram.
ARMADO.
Ó legédesebb Hercules! – Több tekintélyt, édes fiam; mondj még többet; és kedves gyermekem, hírneves és nagy dolgokat viselt férfiakat nevezz meg.
Ó legédesebb Hercules! – Több tekintélyt, édes fiam; mondj még többet; és kedves gyermekem, hírneves és nagy dolgokat viselt férfiakat nevezz meg.
MOLY.
Uram, Sámson; ő, uram, jó dolgokat viselt férfiú, mert egy ízben vállán viselte a város kapuját, mint akár egy teherhordó; és hát ő szerelmes is volt.
Uram, Sámson; ő, uram, jó dolgokat viselt férfiú, mert egy ízben vállán viselte a város kapuját, mint akár egy teherhordó; és hát ő szerelmes is volt.
ARMADO.
Ó ép termetü Sámson! ó szilárd karu Sámsom! Úgy állok én fölötted a kardviselésben, mint te fölöttem a kapuviselésben, és a mellett szerelmes is vagyok. Ki volt Sámson szerelmese, kedves Molyom?
Ó ép termetü Sámson! ó szilárd karu Sámsom! Úgy állok én fölötted a kardviselésben, mint te fölöttem a kapuviselésben, és a mellett szerelmes is vagyok. Ki volt Sámson szerelmese, kedves Molyom?
MOLY.
Hát, uram, egy asszony.
Hát, uram, egy asszony.
ARMADO.
S minő complexióval bírt?
S minő complexióval bírt?
MOLY.
Mind a néggygyel, uram, vagy csak hármával, vagy csak kettejével, vagy épen csak egygyel a négy közűl.
Mind a néggygyel, uram, vagy csak hármával, vagy csak kettejével, vagy épen csak egygyel a négy közűl.
ARMADO.
Mondd meg határozottan, minő complexióval?
Mondd meg határozottan, minő complexióval?
MOLY.
Hát, uram – tengerzöld színüvel.
Hát, uram – tengerzöld színüvel.
ARMADO.
Ez a négy complexio egyike?
Ez a négy complexio egyike?
MOLY.
Én legalább úgy olvastam, sir; még pedig annak is a legjava.
Én legalább úgy olvastam, sir; még pedig annak is a legjava.
ARMADO.
Valóban, a zöld a szerelmesek színe; mindazonáltal úgy hiszem, Sámsonnak kevés oka volt ezen színből szeretni; alkalmasint szelleme miatt vonzódott hozzá.
Valóban, a zöld a szerelmesek színe; mindazonáltal úgy hiszem, Sámsonnak kevés oka volt ezen színből szeretni; alkalmasint szelleme miatt vonzódott hozzá.
MOLY.
Úgy van, sir, mert zöldeket beszélt.
Úgy van, sir, mert zöldeket beszélt.
ARMADO.
Az én szerelmem szeplőtlen: csupa fehér és piros.
Az én szerelmem szeplőtlen: csupa fehér és piros.
MOLY.
E színek, uram, gyakran a legszeplősebb gondolatokat fedik el.
E színek, uram, gyakran a legszeplősebb gondolatokat fedik el.
ARMADO.
Határozd meg, határozd meg az eszmét, jó nevelésü fiacskám.
Határozd meg, határozd meg az eszmét, jó nevelésü fiacskám.
MOLY.
Elméje atyámnak s nyelve anyámnak, legyetek segítségemre.
Elméje atyámnak s nyelve anyámnak, legyetek segítségemre.
ARMADO.
Gyermekhez illő édesded fohász: igen csinos és emelkedett.
Gyermekhez illő édesded fohász: igen csinos és emelkedett.
MOLY.
Veszedelmes kis nóta, uram, a fehér és piros helyes volta ellen.
| Fehér-piros arczáju lány |
| Bajáról hírt ki mond? |
| Felgyúl a pir a bűn nyomán, |
| Halvány a bú, a gond; |
| De bűn avagy bú gyötri-e, |
| Hírt erről vaj’ ki mond? |
| Ha mindig egy az arczszine, |
| Mindig az, a mi volt! |
ARMADO.
Fiú, nem létezik-e ballada a királyfi- és a koldusasszonyról?
Fiú, nem létezik-e ballada a királyfi- és a koldusasszonyról?
MOLY.
De igen, erre is rávetemedett a világ annak idején, körülbelül mintegy három öltő előtt; de úgy gondolom, most már aligha nyomára akadunk, s ha rá is, nem hinném, hogy sokat érjen akár a nóta, akár a rím tekintetében.
De igen, erre is rávetemedett a világ annak idején, körülbelül mintegy három öltő előtt; de úgy gondolom, most már aligha nyomára akadunk, s ha rá is, nem hinném, hogy sokat érjen akár a nóta, akár a rím tekintetében.
ARMADO.
Óhajtom a tárgyat újra átdolgoztatni, hogy egynémely nagy elődöm példája mentse botlásomat. Fiú, én szerelemre gerjedtem ama paraszt leányzó iránt, kit a kéjkertben Kobakkal, azon elmés filkóval, megleptem. Ő igen is érdemes –
Óhajtom a tárgyat újra átdolgoztatni, hogy egynémely nagy elődöm példája mentse botlásomat. Fiú, én szerelemre gerjedtem ama paraszt leányzó iránt, kit a kéjkertben Kobakkal, azon elmés filkóval, megleptem. Ő igen is érdemes –
MOLY (félre).
A korbácsra; s mégis gazdámnál érdemesebb szeretőre.
A korbácsra; s mégis gazdámnál érdemesebb szeretőre.
ARMADO.
Dalolj, fiú, lelkemre a szerelem komorsága nehezül.
Dalolj, fiú, lelkemre a szerelem komorsága nehezül.
MOLY.
Ó világ csodája, holott szerelmed tárgya egy könnyü lányszemély.
Ó világ csodája, holott szerelmed tárgya egy könnyü lányszemély.
ARMADO.
Azt mondom, hogy dalolj.
Azt mondom, hogy dalolj.
MOLY.
Légy addig türelemmel, míg ettől a társaságtól szabadulunk.
Balga, Kobak és Jutka jönnek.
Légy addig türelemmel, míg ettől a társaságtól szabadulunk.
Balga, Kobak és Jutka jönnek.
BALGA.
Sir, a herczeg úgy kívánja, hogy ön Kobakot biztosságban megőrízze; hanem hogy aztán ne hagyja semminémü örömben sem részesülni, sem semminémü bajban, kivéve hogy hetenkint háromszor bőjtöltesse meg. A mi pedig ezt a lányasszonyt illeti, ezt a mulató kertbe kell szállítanom, hogy a tejes lányokhoz rendeljem. Istennek ajálom, uram.
Sir, a herczeg úgy kívánja, hogy ön Kobakot biztosságban megőrízze; hanem hogy aztán ne hagyja semminémü örömben sem részesülni, sem semminémü bajban, kivéve hogy hetenkint háromszor bőjtöltesse meg. A mi pedig ezt a lányasszonyt illeti, ezt a mulató kertbe kell szállítanom, hogy a tejes lányokhoz rendeljem. Istennek ajálom, uram.
ARMADO.
Pirulással árulom el magam’. Lányka!
Pirulással árulom el magam’. Lányka!
JULIA.
Ifju!
Ifju!
)
ARMADO.
Meg foglak látogatni hajlokodban.
Meg foglak látogatni hajlokodban.
JULIA.
Nincs is messze odáig.
Nincs is messze odáig.
ARMADO.
Jól tudom, hogy hol fekszik.
Jól tudom, hogy hol fekszik.
JULIA.
Jaj, uram, de bölcs maga.
Jaj, uram, de bölcs maga.
ARMADO.
Csodákat beszélek én neked.
Csodákat beszélek én neked.
JULIA.
Ezzel a pofával.
Ezzel a pofával.
ARMADO.
Szeretlek.
Szeretlek.
JULIA.
Hallom ám, hogy mondja.
Hallom ám, hogy mondja.
ARMADO.
Kövessen napsugár.
Kövessen napsugár.
BALGA.
Gyere Jutka, láb alól.
Gyere Jutka, láb alól.
| (Balga és Jutka el.) |
ARMADO.
Megkoplalsz bűneidért, kópé, mielőtt még kegyelem gyakoroltatnék irántad.
Megkoplalsz bűneidért, kópé, mielőtt még kegyelem gyakoroltatnék irántad.
KOBAK.
Igen, uram, és remélem, ha koplalok, teli hassal fogok koplalni.
Igen, uram, és remélem, ha koplalok, teli hassal fogok koplalni.
ARMADO.
Rettentő erősen foglak büntetni.
Rettentő erősen foglak büntetni.
KOBAK.
Akkor inkább lekötelezetted leszek, mint csatlósod, mert azt csak gyöngén díjazod.
Akkor inkább lekötelezetted leszek, mint csatlósod, mert azt csak gyöngén díjazod.
ARMADO.
Vezesd el innen azt a parasztot s zárd el.
Vezesd el innen azt a parasztot s zárd el.
MOLY.
El veled, bűnterhelt szolga.
El veled, bűnterhelt szolga.
KOBAK.
Ne zárass el, uram, kiállom én a koplalást, ha nem ülök is a hűvösön.
Ne zárass el, uram, kiállom én a koplalást, ha nem ülök is a hűvösön.
MOLY.
Ne, uram, mert azzal ültet fel bennünket, hogy kiáll a koplalásból. El veled a tömlöczbe.
Ne, uram, mert azzal ültet fel bennünket, hogy kiáll a koplalásból. El veled a tömlöczbe.
KOBAK.
Jó; de ha valaha még megérem a siralmaknak ama víg napjait, melyeket már egy izben láttam, akkor majd látni fogják bizonyos emberek –
Jó; de ha valaha még megérem a siralmaknak ama víg napjait, melyeket már egy izben láttam, akkor majd látni fogják bizonyos emberek –
MOLY.
Mit fognak látni bizonyos emberek?
Mit fognak látni bizonyos emberek?
KOBAK.
Semmit sem, Moly gazda, semmi egyebet, mint a mit épen észre fognak venni. Nem illik, hogy a rabok igen takarékosak legyenek a beszéd dolgában; azért hát én sem akarok mondani semmit sem. Hála légyen az úrnak, ép oly kevés türelmem van, mint más embernek; de hát be is érem vele.
Semmit sem, Moly gazda, semmi egyebet, mint a mit épen észre fognak venni. Nem illik, hogy a rabok igen takarékosak legyenek a beszéd dolgában; azért hát én sem akarok mondani semmit sem. Hála légyen az úrnak, ép oly kevés türelmem van, mint más embernek; de hát be is érem vele.
| (Kobak és Moly el.) |
ARMADO.
| Vonzalommal viseltetem még a talaj iránt is, mely alacsony, melyen czipője, mely alacsonyabb, vezéreltetvén lábacskája által, mely legalacsonyabb, tipeg. Ha engedek a szerelemnek, hitszegővé leszek, a mi igen hatalmas argumentum hűtlenségre nézve, és hogyan lehet ama szerelem igaz, mely csalárdul kezdődik? A szerelem lidércz; a szerelem maga a gonosz; nincs oly gonosz angyal, mint a szerelem. Így hozaték kisértetbe Sámson, a kinek pedig kiváló ereje vala; hasonlóképen csábíttaték el Salamon, a ki pedig igazán elmés vala. Cupido nyila Hercules buzogányának is kemény, azért hasonlíthatlanul azabb egy spanyol kardnak. Az első és második okkal be nem érem: a passadot nem méltányolja, a duellora nincs kellő tekintettel: baja az, hogy gyerkőczének nevezik; dicsősége pedig, hogy férfiakkal is elbán. Isten veled, hős erény! marjon rozsda, kard! némulj, el, dob! mert a ti gazdátok szerelembe esett. Igen, ő szeret. Legyen segítségemre a rímelés egyik rögtönző istene: mert bizonyos vagyok benne, hogy hangzatkákat kellend gyártanom. Költs, elme, írj toll! mert szörnyü kedvemben vagyok egész folians kötetek teleírására. | (Elmegy). |
