I. SZÍN.

Teljes szövegű keresés

Az ardennei erdő.
Próbakő és Juczi jönnek.
PRÓBAKŐ.
Majd keritünk rá időt. Juczi; türelem, kedves Juczi.
JUCZI.
Bizony a pap elég jó volt, akármit beszélt is az az öreg úr.
PRÓBAKŐ.
Istentelen egy sir Oliver, Juczi, fölöttébb silány egy Szövegronthó. De, Juczi, van itt az erdőben egy fiatal ember, a ki igényt tart rád.
JUCZI.
Ah, tudom, kicsoda; semmi követelése sincs rajtam a világon. Itt jön az az ember, a kit értettél.
Vilmos jön.
PRÓBAKŐ.
Étel és ital az nekem, ha bolondot látok. Hitemre! nekünk, már mint a kik elmések vagyunk, sokért kell felelnünk; kell ingerkednünk, nem tudjuk megállani a nélkül.
VILMOS.
Jó estét, Juczi.
JUCZI.
Adjon Isten, Vilmos.
VILMOS.
Jó estét neked is, sir.
PRÓBAKŐ.
Jó estét, derék barátom. Tedd fel a sapkádat, tedd fel a sapkádat; no, kérlek, tedd fel. Hány esztendős vagy, barátom?
VILMOS.
Huszonöt, sir.
PRÓBAKŐ.
Érett kor. Neved Vilmos?
VILMOS.
Vilmos, sir.
PRÓBAKŐ.
Szép név! Itt az erdőben születtél?
VILMOS.
Itt, sir, hál’ Istennek.
PRÓBAKŐ.
Hál’ Istennek: jó felelet. Gazdag vagy?
VILMOS.
Bizony, sir, csak félig meddig.
PRÓBAKŐ.
Félig meddig, ez jó, nagyon jó; igen nagyon jó; de mégsem az; csakis félig meddig az. Bölcs vagy?
VILMOS.
Igen, sir, van egy kis eszem.
PRÓBAKŐ.
Már ezt jól mondod. Eszembe jut egy mondás: „A bolond bölcsnek tartja magát; de a bölcs tudja magáról, hogy bolond.” A pogány bölcs, ha megkivánta a szőlőt, föltátotta a száját, midőn bedugta a szőlőt, s ez által annyit mondott, hogy a szőlő enni, a száj föltátni való. Szereted ezt a hajadont?
VILMOS.
Szeretem, sir.
PRÓBAKŐ.
Add ide kezedet. Tanultál-e valamint?
VILMOS.
Nem én, sir.
PRÓBAKŐ.
Nos akkor tanuld meg tőlem ezt: a mi az enyim, az nem a tied: mert a rhetorikai figura, hogy az italtól, ha a palaczkból pohárba öntik, megtelik az egyik, megürül a másik: mert minden író egyetért abban, hogy ipse annyi mint ő; már pedig az ipse nem te vagy, mert én vagyok ő.
VILMOS.
Miféle ő, sir?
PRÓBAKŐ.
Ő, sir, a ki el fogja venni ezt a nőt. Azért, buksi, kerüld – a mi a köznyelven annyi, mint hagyd el – ezen hölgy – a mi a mindennapi beszédben annyi, mint asszony – körét – a mi parasztosan annyi, mint társaságát. A mi együtt véve annyi, hogy kerüld e hölgy körét, különben elvesztél, buksi; vagy hogy jobban megértsed: meghalsz; azaz: megöllek, elteszlek láb alól, halálra váltom életedet, tömlöczre szabadságodat. Méreggel látlak el, vagy bottal, vagy vassal: pártokat uszítok rád, politikával rohanlak meg és százötven uton foglak megölni: azért reszkess és hordd el magad’.
JUCZI.
Eredj, jó Vilmos.
VILMOS.
Az Isten tartson meg jókedvedben, sir.
(Elmegy.)
Korin jön.
KORIN.
Gazdánk és asszonyunk keresnek: jer, el, el!
PRÓBAKŐ.
Tipegj, Juczi, tipegj, Juczi. Én megyek veled, megyek veled.
(Elmennek.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem