1886–1900

Teljes szövegű keresés

1886–1900
BIBLOGRAPHIA HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum
MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata
1886–1900
Volumen
I.
kötet
Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
A FRANCISCO SZÉCHÉNYI FUNDATA
Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
 
MAGYAR KÖNYVÉSZET
1886–1900
AZ 1886–1900. ÉVEKBEN MEGJELENT MAGYAR KÖNYVEK,
TÉRKÉPEK ÉS ATLASZOK ÖSSZEÁLLITÁSA
TUDOMÁNYOS SZAK- ÉS TÁRGYMUTATÓVAL.
SZÉKELY DÁVID KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL
SZERKESZTETTE
PETRIK GÉZA
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÁMOGATÁSÁVAL
KIADJA
A MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE
ELSŐ KÖTET
A KÖNYVEK BETŰSOROS JEGYZÉKE. TÉRKÉPEK ÉS ATLASZOK.
A SZERZŐK NÉVMUTATÓJA.
BUDAPEST.
MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE.
1908.
 
 
EDITOR’S PREFACE
The preceding cycle of Magyar Könyvészet” (Bibliographia Hungarica) closed with the year 1885. After Sándor Kiszlingstein, it was Géza Petrik excellent Hungarian bibliographer, formerly bookseller, who was commissioned again to compile the cumulative bibliography of the following 15 years period, 1886–1900. This bulky, two-volume compilation was published also by Magyar Könyvkereskedők Egyesülete (Society of Hungarian Booksellers), the covering page, however, indicated that the edition was sponsored by Magyar Tudományos Akadémia (Hungarian Academy of Sciences). In the compilation of this period’s national bibliography Dávid Székely, bookshop assistant took also an active part.
The first volume of the cumulation was made complete in 1908 and it contained in alphabetical order the entries of Hungarian books, maps and books of maps published in the period of 1886–1900, on 985 pages. This means the publication of an estimated amount of 30-34.000 entries. The use of the volume was greatly facilitated by the inclusion of the alphabetical authors’ list and that of translators and editors.
The year 1913 is indicated in the imprint of the second volume; this contains a subject index V. of 18 groups used up to that time was abandoned, and it was substituted by the modern, serviceable and useful subject-word system.
The bibliography published in the first volume bears, of course according to the modern mind, certain deficiencies: the foreign language material published in Hungary and the documents in Hungarian language or of Hungarian concern (so called Hungarica material) published abroad are not included in this cumulation either and it must be added that they could not at all be taken into consideration, as one single author could not undertake the registration and publication of a material of such an immense quantity. At that time the excellent compiler could not reckon upon the assistance of the official and state institutions in the registration of the publications.
Pál Gulyás, internationally known Hungarian bibliographer of the 20th century, slightly rebuked Géza Petrik for having enumerated the periodicals of this cycle only accordings to titles and for having ommitted their repertory according to contents. It is quite true that the contents analysis of the periodicals would have been much more useful for the scientific research work, but, in our view, Pál Gulyás was not right in this question: Géza Petrik with his only collaborator (Dávid Székely) was not able to meet the requirements of an analytical process set before them by the ever growing masses of book – and periodical production. It must not be considered as a mistake, yet it is regrettable that, contrary to Sándor Kiszlingstein’s 1876–1885 compilation, Géza Petrik could not choose but ommitting the bibliographical registration of the Hungarian dailies and weeklies.
The reasons for these apparent deficiencies are evident for everybody: one single bibliographer, even if so excellent and talented as Géza Petrik, could not comprehend the whole and all the small details of the modern national bibliography about the turn of the century.
It is much more the good qualities of this great work that should be appraised: on behalf of the present editor we quote a statement valid even today from Petrik’s own introduction:
For people who deal with bibliography even in a slight extent, it is superfluous to prove repeatedly the inevitable necessity of the publication of this work. In want of such a comprehensive list answering to all our questions, we cannot but only try to understand the literary production of the modern world. In the present days Hungarian literature cannot be surveyed solely on the basis of memory, uncomplete book-lists compiled for certain institutions and branches of learning. In order to get and offer a clear picture of it, we need a bibliographical mirror” extending to all details, favourizing but at the same time depriciating nothing.”
In our days, at the end of the sixties of our century, nothing more should be added to the above quotation.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
A „Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica)” megelőző ciklusa az 1885. évvel zárult. Az 1886–1900 évek közé eső újabb 15 éves összefoglalás szerkesztésére – Kiszlingstein Sándor után – ismét Petrik Géza, a könyvkereskedőként indult kiváló magyar bibliográfus kapott megbízást. Ez a nagy kétkötetes összefoglalás is a Magyar Könyvkereskedők Egyesületének kiadásában látott napvilágot, de a címlap már feltüntette, hogy ezúttal már a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelent meg a magyar nemzeti bibliográfia eme újabb összefoglalása, aminek munkálataiban közreműködött Székely Dávid könyvkereskedő-segéd is.
Az összefoglalás első kötete 1908-ban vált teljessé s tartalmilag – természetesen ismét betűrendben az 18861900 közötti években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok címanyagát tartalmazta 985 lap terjedelemben. Ez hozzávetőleges számítás szerint már 30–34 000 tétel publikálását jelentette. A kötet használatát jelentősen megkönnyítette a szerzők, fordítók és szerkesztők betűsoros névmutatója.
A második kötet impresszumában az 1913. év szerepel, s ez a kötet igen tekintélyes terjedelemben, 465 lapon tárgymutatót bocsátott az olvasók és a kutatók használatára. Ez lényeges újítás volt: felhagyott az eddigi, 18 főcsoportos szakmutatóval, s korszerűbb, mozgékonyabb, a használat szempontjából kényelmesebb tárgyszavas rendszert hozott létre.
Ami magát az első kötetként megjelent bibliográfiát illeti, mai szemléletünk szerint természetesen vannak bizonyos hiányosságai. Nem lephet meg bennünket, ha ezeket felsoroljuk: a hazai nem magyar nyelvű kiadványokat, továbbá a külföldi magyar vagy magyar vonatkozású (ún. hungarica”) dokumentumokat ez a kumuláció sem veszi – de tegyük hozzá – nem is vehette figyelembe, hiszen egyetlen szerző ilyen hatalmas anyag nyilvántartására és publikálására nem vállalkozhatott. A kiadványok begyűjtésére, hivatali és állami szervezetek segítségére a kitűnő szerző akkoriban még nem támaszkodhatott.
Gulyás Pál, a magyarországi bibliográfia XX. századi, nemzetközileg ismert művelője némileg megrótta Petrik Gézát, hogy e ciklus folyóiratait csak címük szerint sorolta fel, s tartalmuk repertorizálását mellőzte. Igaz, jobb lett volna a periodikumok tartalmi analízisét is elvégezni, ez hasznára lett volna a tudományos kutatómunkának. De szerintünk az érdemes magyar bibliográfusnak, Gulyás Pálnak ebben a kérdésben nem volt igaza: Petrik Géza egyetlen kisegítő munkatárssal (Székely Dáviddal) az egyre növekvő könyv- és folyóiratkiadás áradatában állva nem tehetett eleget ennek az analitikus feltárásnak. Nem szabad hibául felrónunk, de azt mégis sajnáljuk, hogy Kiszlingstein Sándor 1876–1885. évi ciklikus összefoglalásától eltérően Petrik ezúttal kénytelen volt mellőzni a magyar heti- és napilapok bibliográfiai nyilvántartását.
E látszólagos hiányosságok természetes magyarázata ma mindnyájunk előtt világos: egyetlen bibliográfus – legyen annyira kitűnő és munkabíró is, mint Petrik Géza – a századforduló táján már nem foghatta át a modern nemzeti bibliográfia egészét, annak minden részletét.
Sokkal inkább értékeljük és becsüljük ma e hatalmas mű pozitívumait, s a jelenlegi kiadó részéről idézzük Petrik e nagy műve bevezetőjének egy ma is érvényes megállapítását: „Bibliográfiával csak valamicskét foglalkozó ember előtt fölösleges bizonygatni azt, hogy milyen halaszthatatlan szükség diktálta ennek a munkának a kiadását. Egy ilyen minden tekintetben kimerítő, minden kérdésre megfelelő jegyzék nélkül tisztára a sötétben tapogatózunk a legújabb idők irodalmi termelésének dolgában. A magyar irodalom ma már csak úgy a memóriára, vagy hiányos, egyes … és szakok érdekében szerkesztett könyvjegyzékekre támaszkodva – nem tekinthető át. Hogy tiszta képet kapjunk és adjunk róla, ahhoz minden részletre kiterjeszkedő, semmit se favorizáló, de viszont semmit se kicsinylő bibliográfiai tükörre van szükségünk.”
A kiadó részéről ma, századunk hatvanas éveinek végén ehhez a megállapításhoz többet már nem kell hozzáfűznünk.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
»Irodalom bibliografia nélkül olyan, mint könyvtár lajstrom nélkül«, régi, de igaz mondás.
A magyar könyvkereskedők egylete tehát nagyon hasznos dolgot művelt, amikor elhatározta az 1860 óta megjelent magyar könyvek leltározását.
Ennek a munkálkodásnak immár harmadik kötetét nyujtjuk ezennel a magyar irodalommal foglalkozóknak, a magyar tudományos világnak, a magyar könyvkereskedőknek és mindazoknak, akik alkalomadtán tájékozódni akarnak az irodalom egyes ágaiban, egyes szerzők megjelent dolgozatait illetőleg, vagy akár csak egyes művek megjelenésének ideje, terjedelmük és áruk iránt.
Aki a három kötetet összehasonlítja, annak legott szembe tünik egyfelől irodalmunk fokozatos fejlődése, erősbödése, másfelől magának e bibliografiának kötetről kötetre való tökéletesedése.
Ha való is, hogy az egylet elsősorban a magyar könyvkereskedők számára adta ki és adja ki továbbra is a magyar irodalom bibliografiáját, kétségtelen, hogy ezzel nem megvetendő szolgálatot tett a nemzeti kulturának is. Ezt elismerte a Magyar Tudományos Akadémia is, amikor e vállalatot hathatós támogatásban részesítette.
A III. kötet második része az 1866–1900-ig megjelent irodalom szakszerű bibliografiája lesz, amennyiben ez időszak irodalmát egyfelől tudomány-szakok szerint csoportosítva, másfelől jelszavak (Schlagwort) szerint rendezve fogja közölni, teljesen hozzáférhetővé akarván így tenni egész irodalmunkat.
Itt van helyén megemlíteni, hogy a magyar könyvkereskedők egylete még egy más irányú bibliografia kiadását is tervezi. A magyar zeneművek jegyzékét 1850-től máig. Ha sikerül ezt a szándékát megvalósítani, bizonyára nem kevésbbé hasznos szolgálatot fog tehetni a magyar nemzeti kulturának.
 

 

Állatok védelme. A »Kolozsvári állatvédő-egyesület« havi közlönye. Szerkeszti Széchy Károlyné Lorenz Josephine. I–V. évf. (8-r.) … Állatszeliditők. (Képeskönyv.) Kemény papiron. (8-r.) Bpest, (é. n.) Lampel Róbert. Kötve 2.40 Állattársaság. Képeskönyv versekkel. (k. 4-r. 16 l.) Pozsony, (é. n.) Stampfel Károly. Kötve –.80 Állatvédő, Az –. Szerk. Parlagi Márton. Kiadja a Temesvári állatvédő-egyesület. I–VI. évfoly. Megj. negyedévenkint. Temesvár, 189… Állatvédő-egyesület. Az országos –, könyvtára. Szerk. Szalkay Gyula. I. és II. köt. (k. 8-r.) Bpest, 1893–94. Rózsa Kálmán és nej… Állatvédők naptára. Ld.: Naptárak. Állatvilág. Örökké tartó képeskönyv. Versekkel és elbeszélésekkel. (n. 4-r. 13) Bpest, 1897. Lampel Róbert. Kötve 3.60 Állatvilág. Verses könyvecske hat igen diszes szinnyomatu képpel. 2. kiadás. (4-r. 6 l. és 6 kép.) Pozsony, (1886.) Stampfel Káro… Állatvilág. Az –, pillanatnyi fényképekben. Ld.: Heck L. Állatvilága, A magyar birodalom –. A magyar birodalomból eddig ismert állatok rendszeres lajstroma. Magyarország ezredéves fennál… Allbutt H. Arthur. Asszonyok kézikönyve. (The wife’s handbook.) Oktatás arról, hogyan viselkedjék a nő a terhesség, gyermekágy al… Alleker Lajos. A Cilley grófok és Cilli városa. (8-r. 74 l.) Nyitra, 1892. Huszár István könyvny. Alleker Lajos. A lagunák városa. (8-r. 98 l.) Nyitrán, 1892. Nyom. Neugebauer sándor. Alleker Lajos. Adelsberg. (8-r. 19 l.) Nyitra, 1893. Huszár István. Alleker Lajos. Erdősi Imre, a branyiszkói hős pap emlékezete. Irta – születési házának emléktáblával történt megjelölése alkalmáb… Állomások, A magyarországi összes vasuti –, betürendes jegyzéke. Hátsek Ignác magyar vasuti térképéhez. Különös tekintettel a von… Almády Géza. Budapest idegenforgalmának emelése érdekében tett intézkedések ismertetése. Kapcsolatban néhány külföldi városban az… Almanach naptárral MDCCCLXXXIX. évre. (12-r. X és 168 l.) Bpest, 1888. Szent-István-társulat. (Tagsági illetmény.) Almanach az 1881. évre. Szépirodalmi és tudományos tartalommal. Kiadja az »Irodalmi társaskör.« (8-r. 168 l.) Bpest, 1891. Kilián… Almanach. Szerkeszti Mikszáth Kálmán. Ld.: Egyetemes regénytár. Almanach. Akadémiai –. Csillagászati és közönséges naptárral. MDCCCLXXXVII-MDCCCC-ra. (8-r.) Bpest, 1886–1900. Akadémia. Egy-egy … Almanach. Gyógyszerészeti –. A magyarországi gyógyszertárak hiteles adatok alapján összeállitott névjegyzékével. Szerkeszti Chyze… Almanach. Hont-vármegyei –. 1893. és 1894-re. I. és II. évfoly. Szerkeszti Pongrácz Elemér. (8-r. 184, 164 l.) Ipolyság, 1893–94. Almanach. Magyar ipar- és kereskedelmi –. 1900. Szerkesztik Hedvig Henrik, Herczeg Mihály, Somlyó Sándor. (8-r. 96 l.) Bpest, 190… Almanach. Jegyzői –, az 1892. szökő évre. Szerk. Hegedüs János. I. évfoly. (n. 8-r. 244, LVI l. és 2 lev.) Nagy-Becskerek. Pleitz… Almanach. Kis –. Húsz magyar iró eredeti meséivel és elbeszéléseivel. Az ifjuság számára szerkeszti Bródy Sándor. Képekkel. I–V. … Almanach nemes szivek számára 1896-iki szökő évre. Az 1796-iki almanach mintájára. (32-r. 80 l.) Bpest, 1896. Athenaeum. 2.– Almanach. Magyar –. A virilisták és Fiume vagyonos polgárságának cim- és névjegyzéke a vagyoni állapot feltüntetésével. A főrendi… Almanach. Magyar –. A főrendiházi tagok, országgyülési képviselők és az országos virilisták cimkönyve az 1892. évre. Szerkesztett… Almanach. Nemzetközi utazási –. Magyar, francia és angol nyelven. (2-r. 36 l.) Budapest, 1899. Pesti könyvny. r.-t. Almanach. Országgyülési –. 1886. Szerk. dr. Halász Sándor. (8-r. XVI, 220 l.) Bpest, 1886. Athenaeum. 2.60 U. a. 1887. (8-r. XVI … Almanach, Uj országgyülési –. 1887–1892. Rövid életrajzi adatok a főrendiház és képviselőház tagjairól. Szerkeszti Sturm Albert. … Almási Antal. Ellenjogok. (8-r. 77 l) Bpest, 1900. Budapesti Hirlap. 2.– Almásy György dr. Madártani betekintés a román Dobrudsába. Végezte –. Különlenyomat az »Aquila« V. kötetéből. Egy térképpel és 14… Almásy Imre. A gyümölcsafatenyésztés a mag elvetésétől a fa kiültetéseig. Irta és felolvasta 1900. febr. 4. Kis-Peregen jan. 11. … Almásy János. Magyar közmondások gyüjteménye, különös tekintettel az életbölcsességre és nevelésre. (Több mint hatezer közmondás.… Almásy János. Magyar közmondások gyüjteménye. Ld.: Kis nemzeti muzeum. 49, 50. Almásy János. Magyar nyelvgyakorló. Különös tekintettel a helyesbeszéd, helyesirás és fogalmazás elsajátitására. Az elemi iskolák… Almási Tihamér. Ld.: Balogh Tihamér. Álmatlanságnak, Az –, minden orvosszer nélkül való gyógyitásáról. Irta: Esz, Em. (8-r. 16 l.) Eger, 1900. Lőw könyvny. Álmoskönyv, Legujabb képes –. (8° 64 l.) Bpest, (1899.) Bálint Lajos. Álmoskönyv. A legrégibb és legnagyobb egyptomi –. Csizió, népszerü csillagászati és több érdekes és hasznos olvasmánynyal bővitet… Álmoskönyv. Legrégibb közép egyptomi–. (8-r. 176 l.) Nagy-Kanizsa, (1886.) U. o. –.50 Álmoskönyv, Legrégibb kis egyptomi –. (8-r. 48 l.) Nagy-Kanizsa, (1886.) U. o. –.20 Álmoskönyv. Legujabb és legbiztosabb nagy –. 5. kiadás. (8-r. 160 l.) Nagy-Kanizsa, 1889. Fischel Fülöp. –.80 Álmoskönyv. Legujabb és legbiztosabb közép. –. 5. kiadás. (8-r. 80 l.) Nagy-Kanizsa, 1889. Fischel Fülöp. Álmoskönyv. Legujabb és legbiztosabb kis –. 5. kiadás. (8-r. 32 l.) Nagy-Kanizsa, 1889. Fischel Fülöp. –.20 Álmoskönyv. Legtökéletesebb uj nagy –. A legrégibb adatokról és a legujabban feltalált hirneves egyptomi, perzsa és chaldeai bölc… Alpári Lajos. Az ezeréves Magyarország. 896–1896. (8-r. 48 l.) Bpest, 1896. Ny. Fritz A. Alpári Lajos. Elbeszélések. (8-r. 157 l.) Bpest, 1899. Patria irod. vállalat. Alpha-Omega. Államszámviteltan. Ld.: Jogi ismétlő könyvek gyüjteménye. XXIII. Alsó-Fehér vármegye alispánjának közigazgatási jelentése az 1899. évről. (4-r. 39 l. és 1 melléklet) Nagy-Enyed, 1900. Nagyenyedi… Alsó-Fehér vármegye monográfája. Kiadja Alsó-Fehér vármegye közönsége. I. kötet, első rész. Alsó-Fehér vármegye természeti viszon… Alszeghy János. Emlékkönyv a pozsony-megyei tanitótestület huszonöt évi müködéséről 1872–1897. Egy arczkép melléklettel. (8-r. IV… Altai Henrik, dr. A 7. számú kérő. Vigjáték 1 felvonásban. (8-r. 24 l.) Hatvanban, 1889. Nyom. Jámbor Tivadar. Altenburger Gyula. Állami ellenőrzés az életbiztositás terén. Külön lenyomat a »Közgazdasági Szemle« 1898. évfoly.-ból. (8-r. 20 … Altmann Jakab. Vágujhely és környékének geológiai viszonyai. (Egy táblával.) Első közlemény. A kamena. (8-r. 18 l.) Vágujhely, 18… Altmann Mór. Elemi természetrajz, különös tekintettel az egészségtanra, a népiskola felsőbb osztályai számára. (8-r.) Nagy-Kanizs… Alvinczi Péter okmánytára. III. köt. Ld.: Magyar tört. emlékek. I. oszt. Alvinczy Sándor. A Szaharában. Utirajzok és tanulmányok. 35 képpel. (8-r. 241 l.) Bpest, 1890. Franklin-Társulat. 3.60 Alvinczy Sándor. A franciák társadalmi, erkölcsi és lelki élete. I. A francia társadalom. (8-r. 216 l.) Bpest, 1893. Lampel Róber… Alvinczy Sándor. A szellemi élet Párisban. (8-r. 270 l.) Miskolc, 1897. Gedeon és Társa. 3.– Alvinczy Sándor. Kártyások és játékbarlangok. (k. 8-r. 179 l.) Bpest, 1899. Rákosi Jenő Budapesti Hirlap ujságvállalata. Vászonkö… Amade László, Várkonyi báró –, versei. Ld.: Olcsó könyvtár. 309 és Uj sorozat 821–830. Amberg S. dr. Közlemény Herczel Manó dr. tanár Budapest székesfővárosi Szt.-István kórházi osztályairól. Lépechinococcus esete. K… Ambró János. A törvénytelen árvák és hajadon anyák védelmi kérdésének országos rendezése. A társadalmi tényezőknek rokonszenves f… Ambros József és Kopeczky Ferencz. Számtani példatár az elemi népiskolák számára. Átdolgozta a csáktornyai községi elemi népiskol… Ambrozovics Béla. A vasutakból eredő közgazdasági haszon és kiszámitása. (n. 8-r. 36 l.) Bpest, 1887. Eggenberger bizom. 1.60 Ambrozovics Béla. A magyar vasuti zóna-dijszabás és elméletem. (n. 8-r. 33 l.) Bpest, 1893. Eggenberger. 1.60 Ambrozovics Béla. Az ár és fogyasztás illetőleg termelés közti viszony. (n. 8-r. 16 l.) Bpest, 1895. Eggenberger. –.40 Ambrozovics Béla. A tudomány érdekében. (8-r. 53 l.) Bpest, 1896. Eggenberger. –.60 Ambrozovics Béla. A technikus kérdéséhez. (8-r. 30 l.) Bpest, 1896. U. o. –.60 Ambrozovics Béla. Országok gazdasági erejének összeméréséről. A kvóta problemája. (8-r. 53 l.) Bpest, 1897. Eggenberger. 1.– Ambrozovics Béla. A vámtarifa kérdéséhez. Megjelent a »Magyar ipar« 1898. nov. 13-iki számában. (8-r. 9 l.) Bpest, 1898. Neumayer… Ambrozovics Béla. A vasuti alkalmazottak jutalmazása. A B.-nak az 1889-ki Párisban tartott nemzetközi vasuti kongresszus elé terj… Ambrozovics Dezső. Hajótöröttek. Ld.: Szépirodalmi könyvtár. III. 12. Ambrozovics Dezső. Versek. (16-r. 119 l.) Bpest, 1898. Singer és Wolfner. 2.– Ambrozovicsné Meszlényi Ilona. A meghallgatott ima. Elbeszélés az ifjuság számára. (8-r. 163 l.) Bpest, 1892. Ifj. Nagel Ottó. Kö… Ambrozovicsné Meszlényi Ilona. Washington élete. Ld.: Jó könyvek. 4. Ambrozovicsné Meszlényi Ilona. Tündérmesék a való életből. (8-r. 367 l.) Bpest, 1896. Athenaeum. Kötve 6.– Ambrozovicsné Meszlényi Ilona. Hajnalka. Regény fiatal lányok számára. (8-r. 256 l.) Bpest, 1898. Athenaeum. Vászonba kötve 6.– Ambrózy Béla báró. A méh. Elméleti és gyakorlati utmutató a méhészet terén. (n. 8-r. 389, XLIX l. és cimkép.) Temesvár, 1896. Csa… Ambrus István, dr. A socialismus. Pályanyertes mű. (8-r. 244 l.) Eger, 1889. Szolcsányi Gyula bizom. 2.60 Ambrus József. A legujabb dohánytörvény (1887: 44. törv.-cz.) A kincstári dohánytermelőket érdeklő része rövid és népies ismertet… Ambrus József. Lokomobil-kezelők és fütők vizsgára előkészitő könyve. Kérdésekkel és feleletekkel. (8-r. 19 l.) Bpest, 1899. Mark… Ambrus Zoltán. Három novella. Ld.: Három novella. Ambrus Zoltán. Ninive pusztulása és egyéb történetek. Ld.: Athenaeum olvasótára. III. 5. Ambrus Zoltán. Szeptember. Regény. (8-r. 168 l.) Bpest, 1896. Athenaeum. 2.– U. a. Ld.: Athenaeum olvasótára. VI. 18. Ambrus Zoltán. Pókháló kisasszony. Tiz elbeszélés. (8-r. 166 l.) Bpest, 1898. Athenaeum. 2.– Ambrus Zoltán. Hajótöröttek. Ld.: Magyar könyvtár. 56. Ambrus Zoltán. Gyanu és más elbeszélések. Ld.: Egyetemes regénytár. XV. 16. Ami nem egészséges. Egészségi tanácsadó. Német eredetiből jogositott forditás. (k. 8-r. 70 l.) Bpest, 1886. Robicsek Zsigmond. 1.… Amicis, Edmondo de. Sziv. A gyermekek számára olaszból forditotta Radó Antal. Első teljes magyar kiadás. (n. 8-r. 273 l.) Bpest, … Amicis. A sziv. Egy tanuló napló-jegyzetei. Olaszból ford. Radó Antal. (n. 8-r. 131 l.) Bpest, 1888. Dolinay Gyula. 1.10 Amicis. A bor és egyéb apróságok. Ld.: Magyar könyvtár.7. Amicis T., De –. Tudományos dolgozatok. Ld.: Dolgozatok. Amire Isten áldást nem adott. Ld.: Népiratkák. 40. Amit nálunk még kevesen tudnak. Ld.: Népiratkák. 25. Amor és Hymen. Jegyesek és fiatal házasok tapasztalt utmutatója a szerelem és házasság titkaiban. (16-r. 68 l.) Bpest, 1893. Gerő… Amor és Hymen vagy a szerelem könyve. Jegyesek és házasoknak irott tapasztalati utmutató. (16-r. 70 l.) Bpest, 1896. Kun S. 1.–

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT