1876–1885

Teljes szövegű keresés

1876–1885
BIBLOGRAPHIA HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum
MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata
1876–1885
Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
A FRANCISCO SZÉCHÉNYI FUNDATA
Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
 
MAGYAR KÖNYVÉSZET
II. KÖTET
1876–1885
JEGYZÉKE
AZ 1876–1885. ÉVEKBEN MEGJELENT, VAGY UJOLAG KIADOTT
MAGYAR KÖNYVEKNEK ÉS TÉRKÉPEKNEK
FÜGGELÉKÜL:
A MAGYAR HIRLAPOK ÉS FOLYÓIRATOK 1876–1885
A «MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYLETE» MEGBIZÁSÁBÓL
ÖSSZEÁLLITOTTA ÉS TUDOMÁNYOS SZAKMUNKÁVAL ELLÁTTA
KISZLINGSTEIN SÁNDOR
KÖNYVKERESKEDŐ
BUDAPEST
A «MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYLETE» KIADÁSA
(A PALLAS IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BIZOMÁNYA)
1890
 
 
EDITOR’S PREFACE
The bibliography „ Magyar Könyvészet” covering the decade 1876-1885 was not compiled by Géza Petrik, but Sándor Kiszlingstein, bookseller scholar-bibliographer, and it was edited by him on behalf of „Magyar Könyvkereskedők Egylete” (Society of Hungarian Booksellers) in Budapest in 1890. (CXLIII, 556 p.)
Let us remember what was written in one of the editor’s prefaces about this abrupt interruption of Géza Petrik’s lifework?
After finishing the masterpiece of his lifework (1712–1860), 1860–1875) Petrik suffered the slight that somebody else was entrusted with the compilation of Magyar Könyvészet 1876-1885.
This „somebody else” was Sándor Kiszlingstein, himself an excellent bibliographer, bookseller and practical expert with a thorough knowledge of the treatment of books. He has born in 1852 and died in 1913. As a shop assistant he worked in Komárom, Pécs, Budapest and Esztergom and in 1880 he took over the direction of the well-known Peter Stumpf bookshop on Esztergom. In 1891 he moved to Budapest and was appointed manager at Gottermayer’s bookbinding workshop.
These biographical data conceal important bibliographical activity:
– he edited the 12th volume concerning Hungary of the universal booklist „Gesammt–Verlags–Katalog des Deutschen Buchhandels” launched by Adolf Russel bookpublisher of Münster.
– he successively published his articles, yearly bibliographical compilations in „Corvina” Hungarian periodical of bibliography.
– in 1890 he had his above mentioned chief work published in Budapest under the title: „Magyar könyvészet. 1876–1885. A list of Hungarian Books and Maps edited resp. re-edited in the period 1876–1885. Supplement: Hungarian Newspapers and Periodicals, 1876–1885.”
In conclusion mention should be made on the work of the last years of his life: in 1910 and 1911 he edited, compiled and published the bibliographical monthly, titled: „Az Irodalom” which was published as Sándor Kiszlingstein says, for the purpose „to give the educated Hungarian readers” „an important, reliable and objective tool” to enable them „to learn, to like and thus to strengthen the Hungarian literature accused so many times unjustly.”
Let us revert to Sándor Kiszlingstein’s Hungarian national bibliography covering a decade, and to its significance:
1. It is the organic continuation of Petrik’s bibliographical cycle of 16 years (1860–1875)
2. The deficiencies in the Petrik bibliography discovered in the meantime were made up by the inclusion of the results of the latest bibliographical researches and of the entries ommitted from the 1860–1875 cycle.
3. In the supplement he published the titles (important bibliographical data) of the Hungarian periodicals, newspapers published in the period of 1876–1885, taking as a starting point the works of the excellent Hungarian bibliographers József Szinnyei and Antal Szalády. He published also the index of these periodicals compiled according to the place of publication. It is to be noted that he registered the periodicals and newspapers published abroad in Hungarian language. In the opinion of some experts the lack of the analytical elaboration of the periodical articles is objectionable. We deem it an unjust blame; one single man could not have undertaken the specified analysis amidst the ever growing masses of book and periodical production. Even the publisher might not have welcome the considerable extension of the work, all the more, as József Szinnyei launched his great bibliographical work under the title „Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma” in these years. (Hungarian Repertory of Home and Foreign Periodicals)
4. Sándor Kiszlingstein’s bibliographical work, published now, follows the structure of Petrik’s bibliography. It begins with „scientific” subject index divided into 18 main groups (and several subject groups), and the detailed bibliographical data are given in alphabetical order.
Finally we must not forget the generosity of „Magyar Könyvkereskedők Egylete” (Society of Hungarian Booksellers) in contributing to the publication of Sándor Kiszlingstein’s work, and still less the yearly lists of the highly educated members of the society of book-shop assistants (Gerő Makáry, Károly Aigner, Béla Koczányi, Antal Zunft, József Bereghi), which served for him as an important basis for the compilation of Magyar Könyvészet 1876–1885.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
A „Magyar Könyvészet” 1876–1885 közötti tízéves ciklusát nem Petrik Géza, hanem Kiszlingstein Sándor könyvkereskedő – és tegyük hozzá, tudós bibliográfus – állította össze és adta ki Budapesten, 1890-ben a „Magyar Könyvkereskedők Egylete” megbízásából (CXLIII, 556 lap).
Mit is írtunk egyik kiadói előszavunkban Petrik Géza bibliográfiai életművének e megszakításáról?
„Petriket élete e főművének (1712–1860, 1860–1875) elkészülte után az a mellőzés érte, hogy a „Magyar könyvészet” 1876–1885. szakaszának összeállítását másra bízták.”
Ez a másik, szintén kitűnő bibliográfus Kiszlingstein Sándor volt, ugyancsak könyvkereskedő, a könyvvel való mindenfajta foglalkozás valódi tudósa és gyakorlati szakembere. 1852-ben született, 1913-ban halt meg. Komáromban, Pécsett, Budapesten és Esztergomban dolgozott mint „könyvárussegéd”, majd 1880-ban az ismert Stumpf Péter-féle esztergomi könyvkereskedést vette át. 1891-ben Budapestre költözött s Gottermayer budapesti könyvkötőnél lett üzletvezető.
E szürkének tetsző életadatok mögött igen tekintélyes tudósi bibligráfiai működés rejtőzött:
– a Russel Adolf münsteri könyvkiadó által megindított „Gesammt-Verlags-Katalog des deutschen Buchhandels” című egyetemes könyvjegyzék Magyarországra vonatkozó 12. kötetét szerkesztette,
– a „Corvina” című magyar könyvészeti folyóiratban egymás után tette közzé cikkeit, évi bibliográfiai összeállításait,
– 1890-ben adatta ki Budapesten a már említett főművét a következő címen: „Magyar Könyvészet. 1876–1885. Jegyzéke az 1876–1885. években megjelent, vagy újólag kiadott magyar könyveknek és térképeknek. Függelékül: a magyar hírlapok és folyóiratok, 1876–1885.”
Végül e kiváló magyar bibliográfus élete utolsó éveiben vállalt művére is fel kell hívnunk a figyelmet: 1910-ben és 1911-ben szerkesztette, összeállította és kiadta „Az Irodalom” című bibliográfiai havi folyóiratot, mely – most idézzük Kiszlingstein Sándor szavait – azért jelent meg, hogy „komoly, megbízható, pártatlan útmutatót” adjon a művelt magyar közönség kezébe, s ennek segítségével ez az olvasóközönség „megismerje, pártolja s így megerősítse az oly sok igazságtalan váddal sújtott magyar irodalmat.”
De térjünk vissza kiadványunkra, a Kiszlingstein Sándor által szerkesztett 10 éves magyar nemzeti bibliográfiai ciklusra, annak jelentőségére:
1. Szerves folytatása a Petrik-féle könyvészet 16 éves (1860–1875) ciklusának.
2. Az említett, Petrik Géza által szerkesztett munka időközben feltárt hiányait az újabb bibliográfiai kutatások eredményeivel kiegészítette, az 1860–1875. évek közötti ciklus esetlegesen elmaradt címeit művébe besorolta.
3. Függelékében Szinnyei József és Szalády Antal kitűnő magyar bibliográfusok művei nyomán az 1876–1885 között megjelent magyar hírlapok és folyóiratok címeit (fontos adatait), továbbá e periodikumok megjelenési helyek szerinti indexét is közzétette. Megjegyezzük, hogy a külföldön megjelent magyar nyelvű folyóiratokat (hírlapokat) is nyilvántartotta.
Vannak, akik azt kifogásolják, hogy a folyóiratok cikkeinek analitikus feldolgozásának elmaradása sajnálatos. Mi nem tudjuk ezt a felfogást magunkévá tenni: egyetlen ember az egyre növekvő könyv- és folyóirattermelés áradatában nem vállalkozhatott a részletes analízisre. Bizonyára a kiadó sem fogadta volna szívesen a terjedelem nagymértékű növelését, annyival is inkább, mert Szinnyei József ezekben az években indította meg nagy bibliográfiai vállalkozását „Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma” címen.
4. Kiszlingstein Sándor jelenleg közreadott bibliográfiai műve – Petrik szerkezetét követve – 18 szakba (és több csoportba) tömörítve tudományos szakmutatóval kezdődik, majd a részletes bibliográfiai leírást betűrendbe sorolva teszi közzé.
Végül ismét meg kell emlékeznünk arról, hogy Kiszlingstein Sándor e művének kiadását a „Magyar Könyvkereskedők Egylete” tette lehetővé, továbbá arról is, hogy az igen jó képzettségű könyvkereskedő-segédek egyesületének egyes tagjai által (Makáry Gerő, Aigner Károly, Koczányi Béla, Zunft Antal, Bereghi József) szerkesztett évi jegyzékek komoly mértékben segítették Kiszlingstein Sándor bibliográfiai alapművének létrehozásában.
 
ELŐSZÓ
A magyar irodalmi termékeket registráló s irodalmunk fejlődését előtüntető könyvészeti irodalom kétségkívül egyike volt eddigelé irodalmunk legmostohábban művelt ágainak, úgy hogy a hatvanas években megjelent magyar könyveknek jegyzéke csak a bécsi «Oesterreichische Buchhändler Correspondenz» hasábjain lett – hiányosan bár – közölve, míg végre «a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára» által 1876-ban megindított «Magyar Könyv-Szemle» czímű folyóirat, mely a tudományos és régi történelmi könyvészet mellett a modern bibliographiát is felölelte, majd a «Magyar könyvkereskedők egylete» által 1878-ban alapított «Corvina» czímű szaklap a magyar termékek pontos és lehetőleg teljes közlését tűzvén ki feladatául, megalapíták a magyar könyvészeti irodalmat, a mely téren azóta örvendetes mozgalom indult meg.
E mozgalom eredményei a Szabó Károly által szerkesztett «Régi magyar könyvtár» I., II. kötete. (I.: Az 1531–1711-ig megjelent magyar nyomtatványok: II.: 1473–1711-ig megjelent nem magyar nyelvű hazai nyomtatványok, kiadva a Magyar Tudományos Akadémia által (1879 és 1885-ben); továbbá Petrik Géza «Magyarország bibliographiája 1712–1860», mely munka néh. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter állami segélye mellett állítatott össze (megjelent az I. A–G kötete 1888-ban és Petrik Géza által szerkesztett «Magyar könyvészet 18601875», kiadva a «Magyar könyvkereskedők egylete» által (1885): nemkülönben a könyvkereskedősegédek «Csak szorosan» czímű egyesülete megbízásából Makáry Gerő (1876–1878, 1881–1882), Aigner Károly (1879–18809, Koczányi Béla és Zunft Antal (18831884), Zunft Antal (18851886) és Bereghi József (1887–1888) által szerkesztett évi jegyzékek, melyek tetemes nehézségek és áldozatok árán törekedtek és járultak hozzá a magyar bibliographiai irodalom megalkotásához.
Az 1882. évben Russell Adolf münsteri könyvkiadó által megindított «Gesammt-Verlags-Katalog des deutschen Buchhandels» czímű nagyszabású vállalat XII. kötetének terve szerint felveendő volt abba az osztrák-magyar monarchia összes kiadóinak jegyzéke is, mely alkalommal nevezett kiadó felszólításának örömmel engedve, az említett kötet magyarországi részének szerkesztését elvállaltam, először azért, mert teljes negyedszázados könyvkereskedői pályámon magán szorgalommal szerzett könyvészeti ismereteim és jegyzeteim értékesítését örömmel ragadtam meg, másodszor pedig azon hazafias indokból is, hogy eléggé nem ismert s így nem méltányolt könyvészetünk és irodalmunk képét a külfölddel is megismertessem. Mennyiben járultam e czél eléréséhez, annak megítélése mások feladata.
Midőn a «Magyar könyvkereskedők egylete» 1886-ban a Petrik-féle könyvészet folytatásaképen az 1876–1885 tíz évi cyclus könyvészetének összeállításával engem bízott meg, e megtisztelő megbízatásnak csekély erőmtől kitelhetőleg iparkodtam megfelelni. S midőn befejezett munkámmal az érdeklődő közönség elé lépek, bátor vagyok arról egyetmást a következőkben elmondani.
Munkámban, mely a Petrik-féle könyvészet folytatása, több olyan könyvczímet is vettem fel, melyek a nevezett mű 16 éves cyclusának (1860–1875) tartama alatt jelentek meg, de abból kimaradtak: s ekként azt mintegy kiegészíti.
Az 1886-ban megjelent művekből csak azokat vettem fel, a melyek a már megjelent évi jegyzék 1886. évi folyamában közölve nem voltak.
A Petrik könyvészetében felvett nevezetesebb folyóiratok és évkönyvek czikkeinek szakszerű összeállítását és közlését elhagytam, mert ezek jobban illenek a Szinnyei-féle «Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertoriuma» cz. megkezdett és folytatandó gyüjteménybe, de e helyett felvettem az 1876–1885 évek alatt megjelent magyar hírlapok és folyóiratok teljes jegyzékét, a mely munkálathoz id. Szinnyei József a kir. magyar tudom. egyetemi könyvtár első őre által évenkint közzétett jegyzékeket, valamint Szaládi Antal «A magyar hírlapirodalom statisztikája 1780–1880» cz. munkáját használtam fel.
A fordítók és szerkesztők neveit a rendes betűrendben közlöm, utalva azon munkákra, a melyeket vagy szerkesztettek, vagy fordítottak; az életrajzi munkák úgy a szerzők, valamint az illetők neve alatt is – az utóbbiak utalással – közölve vannak.
Könyvészeti anyagom gyűjtésében bold. Jeszenszky Sándor (Budapest) jegyzetei nagy segítségemre szolgáltak, melyeket az elhunyt édes atyja szíves volt rendelkezésemre bocsátani, miért fogadja ez úton is szíves köszönetemet.
Ha vannak – a minthogy tényleg vannak is – munkámnak hiányai, úgy ez főleg a kiadó, kiválóan pedig a szerző-kiadó urak közönyösségében keresendő, mint a kik egy részének műveit minden utánjárásom daczára sem sikerült megkapnom.
Ha munkám, minden hiányossága mellett is, közkézen forogva, eléri azt, hogy használása jó útbaigazítást és felvilágosítást adva, elismerésben részesül, úgy nem csekély fáradságom eléggé megjutalmaztatott; a «Magyar könyvkereskedők egylete» pedig kétségkívül általános elismerésre találand azon hazafias áldozatkészségeért, melylyel lehetővé tette a Petrik-féle könyvészet, valamint az ennek folytatását képező jelen munka megjelenését.
Esztergom. 1890. év április havában.
 
Kiszlingstein Sándor.
 

 

Abafi Lajos. Feszler Ignácz Aurél. N. 8° (30 l.) Budapest, 1878. Aigner –.50 Abafi Lajos. Mikes Kelemen. K. 8° (208 l.) Budapest, 1878. U. o. Vászonköt. 2.50 Abafi Lajos. Ld.: Dajka Gy. – Figyelő. – Hazánk. – Kármán J. – Kazinczy F. – magyar könyvesház. 29–30. – Magyar népdalok gyűjt. –… Abbé *** A falu lelkésze. Regény francziából. 3 kötet. 12° (651 l.) Budapest, 1888. Lauffer V. 2.80 Abbé. *** Az elátkozott. (Le maudit.) Regény. Francziából ford. Henter János. 4 köt. 8° (VII, 1096 l.) Kolozsvár, 1866. Stein F. … Abbot János. Az anya gyermekei között, vagyis az anyai kötelesség szabályai. Angolból ford. Molnár Á. és Dallos Gy. 8° (138 l.) B… ABC. 4° (6 lapon. 24 kép és 7 l. szöveg). Budapest, é. n. Eggenberger. Színnyom. borítékba kötve –.60 ABC. Gólya – K. 8° (8 l. kép és 8 l. szöveg). Budapest, é. n. Eggenberger. –.20 ABC. Jó gyermekek számára. A betűkhöz alkalmazott versecskékkel ellátta Győry Vilmos. 8° (XII, 12 l.) Budapest, é. n. (1884.) Lau… ABC. Kakas. – K. 8° (8 l. kép és 8 l. szöveg). Budapest, é. n. Eggenberger. –.20 Abc-és olvasókönyv a kath. elemi iskolák számára. 8° (95 l.) Budapest, 1882. Egyetemi nyomda. kötve –.18 Abc-és olvasókönyv és olvasókönyv. Szerkesztették: Lakits Vendel, Luttenberger Ágost, Péterfy Sándor és Sretvizer Lajos. K 8° (12… Abc-és olvasókönyv. 2. kiad. – 8° (96 l.) U. o. 1878. U. a. Kötve –.25 Abc-és olvasókönyv. Képes. –. K. 8° (16 színny. kép, 8 l. szöveg). Budapest, é. n. (1875.) Eggenberger. Képes borítékban. –.30 Abc-és olvasókönyv. Képes –. állatokról. 4° (2 l. szöveg, 6 fametsz. és 8 lapon 24 színny. kép) U. o. é. n. (1876.) U. a. Képes b… Abc-és olvasókönyv. Kis –. K. 8° (19 l.) Pozsony, é. n. Stampfel –.25 Abc-és olvasókönyv. Kis képes –. K. 8° (19 l.) Pozsony, é. n. Stampfel. –.25 Abc-és olvasókönyv. Legdíszesebb képes –. 4° (8 l.) U. o. é. n. 1876. Eggenberger. Színny. bor. kötve 2.– Abc-és olvasókönyv. Legolcsóbb képes –. K. 8° (1. szöveg és 4 színny. képes l. 4 féle változatban) U. o. 1876. U. a. Szín. boríté… Abc-és olvasókönyv. Magyar képes –. 4° (8 l.) U. o. é. n. U. a. –.50 Abc-és olvasókönyv. Mulatságos –. 4° 824 l. szöveg és 11 lapon 22 képpel). Budapest, é. n. Eggenberger. Színny. borítékban kötve … Abc-és olvasókönyv. Nemzeti képes –. és verses könyv. 8° (40 l.) Pozsony, é. n. Stampfel. Kötve, fekete képekkel. –.80 Színes kép… Ábécze. Nemzeti kis –, és olvasókönyv. A népiskolai használatra. Kiadja Stein bácsi. 4. kiad. 8° (48 l.) Kolozsvár, 1881. Stein J… Ábécze. Piczi –. K. 8° (8 l. szöveg és 8 l. kép). Budapest, é. n. Eggenberger. –.20 Abc-je. Jó gyermekek képes –. 4° (15 l.) Budapest, é. n. (1880) Lampel R. –.80 Abczug! A kabai asszony kulacsából kicsurgott adomacsöppek. Tenyerével felfogta és lepingáltatta Gácsér Pista. Jankó János 130 ra… Abday Asztrik. Ld: Magyar Plutarch I. alatt. Abel Jenő dr. A bártfai Sz.-Egyed temploma könyvtárának története. A m. t. Akadémia irodalomtörténeti bizottságának kiadványa. N.… Abel Jenő dr. A Lomerosi Demeter hymnusról. Ld.: Értekezések a nyelvtud. köréből. XIII. 4. Abel Jenő dr. Adalékok a humanismus történetéhez Magyarországon. Kiadja a m. t. Akadémia irodalomtört. bizottsága. N. 8° (286 l.)… Abel Jenő dr. Corvin-codexek. Ld.: Értekezések a nyelv- és széptud. köréből. VIII. Abel Jenő dr. 1. Egyetemeink a középkorban. Kiadja a m. t. Akadémia irodalomtört. bizottsága. N. 8° (II. 97 l.) Budapest, 1881. A… Abel Jenő dr. Izola Nogarola. Ld.: Értekezések a nyelv- és széptud. köréből. XII. 12. Abel Jenő dr. Magyarországi humanisták és a dunai tudós társaság. Ld.: U. u. VIII. 8. Ld.: Curtius Gy. Homeros, Schenkl K. alatt … Ábel Károly. Mértan középiskolák felsőbb osztályai számára. 8° Budapest. Khór-Wein. I. füzet: 1. kiad. (VIII. 220 l.) 1884. 1.20 … Abeles és Pollák-ügy. Ld.: Értesítvény alatt. Abonyi Lajos. A fekete kutya. Elbeszélés. K. 8° (131 l.) Budapest, 1881. Athenaeum. –.80 Abonyi Lajos. A fono krónikája. Beszélyek a magyar népéletből. 3 köt. 2. (czím-) kiadás, Budapest, 1882. (160. II. 225. II, 204 l… Abonyi Lajos. Az özvegy tehénkéje. Elbeszélés. K. 8° (144 l.) Budapest, 1882. Révai testv. 1.– Abonyi Lajos. Itt a szép Alföldön. Népies elbeszélések. Kiadja a Petőfi-társaság. K. 8° (229 l.) Budapest, 1878. Aigner 1.50 About Edmond. A csonka-fülü ember. Ld.: Olcsó könyvtár 182 alatt. About Edmond. A rablógyilkos. Ld.: Nemz. színház könyvtára. 97 alatt. Abraham a Sancta Clara élete. Ld.: Olcsó könyvtár 182 alatt. Ábrányi Emil költeményei. K. 8° (XII, 328 l.) Budapest, 1876. Fekete 3.– Ábrányi Emil. Teréz és kisebb költemények. K. 8° (II, 103 l.) Budapest, é. n. (1884.) Franklin-társ. 1.20 Ábrányi Emil. Ujabb költeményei. (1875–1881.) Szerző arczképével. 8° (319 l.) Budapest, 1881. (Fuchs testv. Nádor K.) (1.50) 80 k… Ábrányi Emil. Ld.: Byron Lord. Femillet O. – Fonqué de La Motte. – Koszorú. – Nemzeti színház könyvtára. 145, 146, 149, 152, 154 … Ábrányi Kornél. A magyar dal és zene sajátságai. Nyelvi, zöngidomi, harmoniai s műformai szempontból. Az orsz. m. kir. zeneakadém… Ábrányi Kornél. Elméleti s gyakorlati összhangzattan. (Harmonielehre.) N. 8° (VIII. 344 l.) 2. bőv. kiad. Budapest, 1881. Frankli… Ábrányi Kornél. Zenészeti aesthetika, elméleti s gyakorlati szempontból tárgyalva. Az orsz. m. kir. zeneakadémai használatára. I.… Ábrányi Kornél. Ld.: Nemz. színház könyvtára. 108, 112, 116, 120, 135, 137 alatt is. Ábrányi Kornél ifj. A csalhatatlan. Vígjáték 3 felv. 16° (119 l.) Budapest, é. n. Grill. 1.60 Díszköt. 2.50 Ábrányi Kornél ifj. A «légy-ott». Ld.: Nemz. színház könyvtára 39. alatt Ábrányi Kornél ifj. Az első magyar biztosítók. Benczur Gyula képéhez. Különlenyomat az «Ország-Világ»-ból. 8° (16 l.) Budapest, 1… Ábrányi Kornél ifj. Edmund párbaja. Eredeti regény. 2 kötetben. 8° (172 l.) Budapest, 1880. Athenaeum. 3.– Ábrányi Kornél ifj. Egy férj filozófiája. (Az egyedüli mód.) Eredeti regény. K. 8° (172 l.) Budapest, 1883. Wilckens és Waidl. 1.… Ábrányi Kornél ifj. Egy modern apostol. Eredeti regény. 2 köt. N. 8° (159, 160 l.) Budapest, 1862. Révai testvérek 2.– Ábrányi Kornél ifj. U. ezt ld.: Magyar szalon-könyvtár 47, 49, 51, 53, 56, 58, 60 alatt is. Ábrányi Kornél ifj. Melyik erősebb? Eredeti regény. K. 8° (131 l.) Budapest, 1862. Franklin-társ. 2.– Ábrányi Kornél ifj. Régi és uj nemesek. Eredeti regény. K. 8° (298 l.) Budapest, 1881. Athenaeum. 1.30 Ábrányi Kornél ifj. Titkolt szerelem. Regény. 2 köt. K. 8° (256, 247 l.) Budapest, 1878. U. a. 2.40 Ábrányi Kornél ifj. Ld.: Fouqué de la Motte. – II-ik Kákay Aranyos alatt is. Ábray Károly. A nagy hazafiak. Regényes korrajz a nemrég mult évtizedekből. 2. (czím-) kiad. 3 köt. K. 8° (174, 172, 183 l.) Buda… Abrincs! 150 jordány viccz. Seiffensteiner Salamontól elemelte Mokány Berczi. Jankó János 115 rajzával. 8° (II, 114 l.) Budapest,… Abt Antal dr. A föld delejességének megközelítő meghatározása. 8° (3 l.) H. n. 1878. Abt Antal dr. A természettan elemei kísérleti alapon. Középtanodai használatra. 6. telj. átdolg. kiad. Számos fametszettel 1882. … Abt Antal dr. Ld.: Kohlrausch F. alatt is. Ács. A szent –, emlékkoszorúja. Fűzte a kalocsai főgymnáziumnak nagyobb Mária gyülekezete. Szent József pártfogásának ünnepén 188… Ács Zsigmond. Ld.: Olcsó könyvtár 158, 169. – Shakespeare alatt. Acsády Ignácz. Aranyországban. Vígjáték 3 felv. Feszty Árpád 11 rajzával. Metszette Morelli Gusztáv. 12° (120 l.) Budapest, 1880.… Acsády Ignácz. Az osztrák császári czím és Magyarország 1804–7. 8° (44 l.) Bpest, 1877. Athenaeum ny. Acsády Ignácz. Fridenyi bankja. Regény. 2 köt. K. 8 (208, 280 l.) Budapest, 1882. Athenaeum. 2.– Acsády Ignácz. Széchy Mária. N. 8° (168 l. és 10. melléklet.) Budapest, 1885. Méhner. 3.5 Acsády Ignácz. Zsidó és nemzsidó magyarok az emanczipáczió után. 2. kiad. N. 8° (56 l.) Budapest, 1881. Szerző. –.50 Acsády Ignácz. Ld.: Bluntschli J. C. alatt is. Aczél László. Az ugocsamegyei tankerület népoktatásának 1882. évi állapota. 8° (22 l.) Szatmár, 1883. Nagy Lajos ny. Adalékok a magyar törvényekhez. – 1852. nov. 29-én kelt ősiség nyílt parancs. – 1853. március 2-án kelt urbéri nyílt parancs. – 1… Adalékok a magyar törvényekhez. U. a. zsebkiadás. 16° (792, 24 l.) U. o. 1881. U. a. 2.40 Adalékok a tiszántuli reformált egyházkerület történetéhez. 8° (102 l.) Budapest, 1872. Debreczen, 1884. Városi nyomda ny. Ádám Adolf. Ld.: Nemz. színház könyvtára 151. Adam Edmondné. (Lamber Juliette.) A magyarok hazája. Jogosított magyar kiadás. (III. 232 l.) Budapest, 1885. Révai testv. 1.60 Em… Ádám Iván. Néhány komoly szó magyar rajzoktatásunkról. N. 8° (89 l.) Szombathely, 1881. Budapest. Nagel O. biz. –70 Ádám Iván. Ld.: Magyar Plutarch 1 alatt is. Adámy Béla. Német ABC és olvasókönyv az elemi népiskolák II. oszt. szám. Különös tekintettel a városi viszonyokra. K. 8° (112 l.)… Adamovich Ádám. A tűzoltó. A tűzoltás s tűzoltó-intézmények elméleti és gyakorlati ismertetése, tekintettel főleg hazai viszonyai… Adamovics János. Az ábrázoló geometria elemei. Polg. isk. II. és III. oszt. számára. 121 ábrával. N. 8° (II, 60 l. és 12 tábla.) … Adamovics József. Tisza-Eszlár. – Zsidó kérdés. Válasza Shuch Salamon karczagi főrabbinak «A keresztények a zsidókról» cz. röpira… Adatok Zemplénmegye természetrajzi ismeretéhez. II. Biró Lajos. Chyzer Kornél gyűjteményének bogarai. – III. Kowarz Ferdinand. Cy… Adler C. W. A tanító mint orvos. A kiadó engedélyével a 4. német, eredeti kiadás után fordították és kiadták Losonczy László és M… Adóeredmények. Az 1881. évi fogyasztási –, statisztikai egybeállítása, a magyar korona országaira vonatkozólag. 4° (45 l.) Budape… Adóeredmények. Az 1882. évi fogyasztási –. 4° (47 l.) Budapest, 1883. U. a. Adomák a magyar nép életéből. Mulassunk és nevessünk! Óvszer rossz kedv és unalmas idők ellen, csendes magányosok és vidám társas… Adon hiram. Spanyolból. Toperczer Gyula. 8° (16 l.) Budapest, 1885. Lőw E. nyomdája. Adorján Boldizsár. Ld.: Magyar Plutarch l. alatt. Adorján Miklós. Szülőföldisme. Bevezetés a földrajz elemeibe. szülőföld és környék leírása Somogymegye leírásával. 3. kiadás. 8° … Adorján Sándor. Ld.: Herkules-könyvtár. IV. – Turgenjeff I. alatt. Aeschylus. Ld.: Értekezések a nyelv- és széptud. köréből. X. 6. alatt. Aesopus meséi. Hellenül és magyarul. Fordította Szabó István. 8° (XXV, 331 l.) Budapest, 1864. Franklin-társulat. 1.– Aesopus mese, – 300. Ld.: Ludvig János és dr. Boros Gábor alatt. Afganistán Vártán ürminy-magyar kalendáriuma. válogatott tréfás iszmozgásokkal. 8° (74 l.) Szamosújvár, 1882. –.60

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT