BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr és igen tisztelt Elnök Úr! Elnézést kérek, ha várhatóan túllépem a rendelkezésemre álló időt, de a téma - jóllehet még itt is operáltam jelentős részét a válasznak - közérdeklődésre tart számot, és teljes értékű választ kívánok adni.
A méretektől eltekintve nem érte váratlanul a Belügyminisztériumot az útlevéligény-dömping, hiszen a rendszerváltozást követően maga a minisztérium kezdeményezte, hogy az ország új nevét és új címerét viselő útlevelekre cseréljük ki a régieket.
(15.00)
1992. január 1-je óta nemcsak új megnevezésű és új címerű, hanem az európai normáknak és - ami lényeges - a biztonsági követelményeknek megfelelő útlevelet adunk ki a magyar állampolgároknak. Ezt - takarékossági okok miatt is - egy informatikai támogatással működő rendszer teszi lehetővé. 1992-ben 400 ezer útiokmányt adtunk ki, az idén egy hónap alatt több mint 200 ezret.
Az új szabályozás jelentős mértékben kiszélesítette a benyújtás korábbi lehetőségét. 150 rendőrkapitányság helyett valamennyi polgármesteri hivatalnál, továbbá az Andrássy úton lehetett és lehet benyújtani az igényeket. Ezen túl - és ezt szántuk fő formának, hangsúlyozom: ezt szántuk - postai úton is benyújtható 1992. január 1-je óta az új útlevelekre szóló igény. Sajnos, a személyes benyújtás, egyedül az Andrássy úton 1992 során elérte az összes benyújtások 30%-át. Ekkora személyes megjelenésre egy kis apparátus az Andrássy úton - a helyet is figyelembe véve - nem készülhetett fel.
Képviselő úr felveti, hogy elmulasztottuk, hogy időben és kellő hatékonysággal figyelmeztessük az állampolgárokat az esedékes cserére. A Kormány illetékes minisztere és a minisztériumi apparátus nem mulasztotta el figyelmeztetni az állampolgárokat az esedékes cserére, hiszen csak 1992-ben, a nyomtatott sajtón keresztül, több tucat alkalommal és több százmillió példányon keresztül folyamatosan kértük az állampolgárokat - a több száz millió egy kicsit túlzás -, hogy igényeiket időben, ha lehet, postai úton, sorbaállás mellőzésével nyújtsák be.
Ezen túl 1992-ben több mint tucatszor sugározta a Magyar Televízió azt a tájékoztató filmet, amivel ugyancsak az útlevél-ügyintézés új, kedvezőbb lehetőségeit propagáltuk. A belügyminisztériumi kiadó több ezer példányban tájékoztatót jelentetett meg "Hogyan intézzem az új útlevelemet" címmel.
A két hónapja tartó roham után személyesen is hangoztattam sajtótájékoztatón, ez irányú kérdésre válaszolva, hogy véleményem szerint az útlevélilletéket a jövőben törvényhozás útján és a tíz éves érvényességi idő mellett emelni kell. Összeget természetesen nem mondtam, nem is mondhattam. Sajnos, a rádió és más hírforrások 7 vagy 10 ezer forintos emelésekről szóltak, ami messze meghaladja a valóságos szándékokat. Az emelés a kiadásra kerülő ötéves útlevelekre egyébként sem érvényes - ezt nagy hangsúllyal szeretném aláhúzni.
Egybevág gondolkodásunk képviselő úrral, hogy ez idő szerint nem helyes az igény benyújtásakor a régi, még érvényes útlevelek bevonása. Ezért úgy intézkedtem, hogy a 90 napon belül még érvényes régi útleveleket, amennyiben azok cseréjét a jegyzőségeknél, körjegyzőségeknél, polgármesteri hivatalokban, valamint 1993. február 15-étől az ország valamennyi rendőrkapitányságán - ezzel bővítjük a befogadóhelyeket - nyújtják be, személyesen nyújtják be, a régi, még érvényes útleveleket az állampolgároknak viszszaadják.
Belső intézkedéssel gondoskodunk arról is, hogy még ezen engedmények ellenére se sérüljenek meg azok az érdekek, amelyek a közbiztonság javításához alapos okkal fűződnek.
Ugyancsak a mostani tömegigény kielégítését szolgálja az az intézkedés, miszerint a köztársasági megbízotti hivatalok - a kormányrendeletben szereplő nyomós indokok alapján - a korábbinál jobb technikai feltételek mellett, gyorsabban tudják kiadni a kézzel kitöltött, úgynevezett ideiglenes, egyszeri kiutazásra jogosító útleveleket.
Ezentúl - mint már jeleztem - február 15-étől a rendőrkapitányságok is átveszik az útlevélkérelmeket.
Képviselő úr kifogásolta, hogy az útlevélkérelmek átvételére több mint egy éven át fenntartott ügyeleti szolgálat időtartamát csökkentették. Azt kell mondjam, hogy a korábbi - szinte korlátlan - félfogadási idő némi csökkentését az ott dolgozó munkatársaink teherbíró képességének korlátozott volta tette szükségessé. Ezért rendeltem el többek között a rendőrkapitányságok számára a kötelezettséget.
Mindezen túl a mai napon Budapesten, az Andrássy út 55. szám alatt, a Belügyminisztérium kiállítási termében egy második központi - csak az útlevéligények átvételére rendszeresített - ügyfélszolgálatot nyitottunk. Címe - ismétlem - Andrássy út 55. szám alatt, ami heti 39 órában áll az ügyfelek rendelkezésére. Ezenkívül valamennyi olyan szükséges belső intézkedést megtettünk, amelyek már az említettekkel együtt garanciát és egyben választ jelentenek arra, hogy állampolgáraink kellő előrelátással, érvényes útiokmány birtokában, fennakadás nélkül utazhassanak.
Képviselő úr kérdései részben a mi figyelmünket sem kerülték el, és azokra ezért intézkedtünk. Ennek ellenére köszönöm észrevételeit.
Tájékoztatásul még annyit, tisztelt Ház: 7 millió útlevél van körülbelül forgalomban, érvényességi ideje 3,6 millió útlevélnek jár le ebben az évben. A postánál is történtek fennakadások. Eddig 3 hónap alatt 2 millió 700 ezer nyomtatvány került kiadásra a postákra, és folyamatosan nyomtatványhiány nem fogja jellemezni vagy akadályozni az útlevél előkészítését.
Végül szükségesnek tartom megjegyezni, tisztelt Ház: nagy kérdés itt, hogy mi törvényhozási tárgy és mi nem. Amennyiben az illeték mértéke törvényhozás tárgya, akkor bármikor - a törvényjavaslat Kormány általi elfogadása esetén, Parlamenthez való benyújtása esetén, egészen a hatálybalépésig -, ha bármely tétel emelése szóba kerül, át kell élnünk hasonló természetű rohamot, és sajnos ez elől kitérni nem lehet. Bízom azonban abban, hogy pár nap alatt ezt a feszültséget, ami itt kialakult, csökkenteni tudjuk.
Úgy vélem, képviselő úr, most együtt örülhetünk annak, hogy a 7836-os számú módosító javaslatát, amit ön, Tardos Márton és más képviselőtársai nyújtottak be a költségvetési törvény vitája során, hogy 500 millióval csökkentsük az adatfeldolgozó hivatal költségvetését… - nos, együtt örülhetünk annak, hogy ez nem következett be. Bizony, ilyen roham esetén kutya nehéz helyzetbe kerültünk volna. Köszönöm. (Derültség, taps.)
