Moldványi Missik Endre: Nyugvófélben
Moldványi Missik Endre: Nyugvófélben
Mindent
utolérve, mindent, a gyökérig
s az utolsó
levél lebegéséig fölmérve -
hogy keresnék itt már én olcsó
kalandot? Szívem sötét gyümölcse érik.
utolérve, mindent, a gyökérig
s az utolsó
levél lebegéséig fölmérve -
hogy keresnék itt már én olcsó
kalandot? Szívem sötét gyümölcse érik.
Nehéz,
nehéz örömök nedve szivárog
válogatós
gyökereimbe, szárnyatlan, konok
örömöké. Nem szállok, nem kapkodok:
védi mohó szemem egy furcsa hályog.
nehéz örömök nedve szivárog
válogatós
gyökereimbe, szárnyatlan, konok
örömöké. Nem szállok, nem kapkodok:
védi mohó szemem egy furcsa hályog.
Csak azt,
ami enyém! Itt már csak olyat látok,
ami nem bont
ki kerek magamból - a többi füst!
Mily emberi dolog! S ez is máshova vitt,
bár én is testté szürtem a világot.
ami enyém! Itt már csak olyat látok,
ami nem bont
ki kerek magamból - a többi füst!
Mily emberi dolog! S ez is máshova vitt,
bár én is testté szürtem a világot.
Jártam
itt-ott, váltottam színeket és szárnyas
hangulatok
el-elragadtak s most mondom: jobb így.
Nem száll a fa, de nem is botlik
s bátran felejti égre koronáját.
itt-ott, váltottam színeket és szárnyas
hangulatok
el-elragadtak s most mondom: jobb így.
Nem száll a fa, de nem is botlik
s bátran felejti égre koronáját.
