GELLÉRT OSZKÁR: SZÍV A FATÖRZSÖN
Éles kicsi zsebkés
A fatörzsön kapirgál
S játékos szivet vés
Búcsukeresztet,
Hogy gyökered s lombod
A kéjtől belereszket,
Hogy egy ifju meleg kéz
Utólszor érint:
Mert nincs menekvés –
Jövőre kimélyül:
S koronád tetején már
Vigasztalan éj ül
Első sugarára
Jön a fűrész s átszel
S egy gyalú simára
Melegére szomjas
Szegény fám, búcsúzz,
Holnapra leomlasz!
Pár kölyök-hajtás
Őrzi csak emléked
S pár könnyü sohajtás:
Mert egy tavaszi este
Koronád a magasban
Hiába kereste –
Mert kacér ragyogását
Csak gyökereid érzik
S a vak éjbe ássák –
A holdat takarván,
Míg árnya elcsücsül
Tűnt lombok avarján…