Gellért Oszkár: Asszonyok, mit visztek magatokkal?
A perc, aminek tiszta örömét
Magával viszi a másvilágra is?
Azt mondja majd:
Mikor először mozdultál meg a szive alatt.
Ő mit visz magával?
Azt mondja majd:
Mikor először gondolt arra,
Hogy gyermeke fog tőled születni.
Azt mondja majd:
Egy álom reményét.
Álmában egyszer magzatának
Ínye közé dugdosta bimbaját.
Azt mondja majd, hogy a hitet.
A hitet, hogy a másvilágon
Tárt karjai közé fut majd egy kicsi angyal
S ölébe fúrva fejét azt gügyögi:
Oly régen várlak már, anyuskám.