Pap (kezét dörzsöli a hideg miatt): Jövök is. Itt is vagyok.
Asszony: Ahá. Igyál! Igyál vén pap, fulásig!
Pap: Iszok, iszok! Abba nincs baj! Iszok én! (Megöleli.)
Pap (poharat vesz, tölt, iszik, koccintás után isznak).
Asszony: Folytasd, ahol elhagytuk.
Pap: A nótát! (dalol). Hát nótát…
Szeret engöm két viola,
Egyik titkon, másik tudva,
Aki engöm titkon szeret,
Az én szivöm azétt eped.
Asszony: Jó szeretni, de titkosan,
Nem mindönkó játékosan
Jaj mett aki nyilván szeret,
Mögirigylik az embörek.
Együtt: Jaj mett aki nyilván szeret,
Pap (hevesen megöleli az Asszonyt).
Menyecske: Megint fülem cseng!
Pap: Az urad! Visszajött az útból?
Ember (Kint): Ágnes, nem hallod-e?
Pap: Jézus Máriám. Hát csinálj velem valamit! Így agyonvág, mint a tököt! Az urad! Az urad! Bujtass el, de bujtass el!
Sátán (megjelenik, s felpattantja a láda tetejét, belemutat).
Asszony: Hamar bele, bele!
Pap (rettegve belebúvik, s nézi, ki van benne, aztán meggondolja és mégis belemegy).
Sátán (soká nézi az asszonyt).
Asszony: Hát te hozod nyakamra az uram!… Várj, míg egy táncot nem járok, csak várj! Jó Sátánom, bár addig várj!
Asszony (két kezét fejére szorítva ideges őrülettel táncolni kezd, halk kis tánc, inkább az idegek remegése, mint a test kitombolása).