4. Jelenet
4. Jelenet
(Balassa, Susanne)
Susanne: Miért nézel így reám?… Kinek nézel engem, hogy így nézel reám?… Hozzánk, kis dámákhoz nem azért jönnek el a lovagok, hogy szótalan csak így csodáljanak reánk… Akarod, hogy daloljak? Akarod, hogy táncoljak?… Szép táncokat tudok… Keleti Fatmétól tanult szép táncokat?…
Balassa: Ne táncolj, leány.
Susanne: Bizonnyal megbántasz. Akarod, hogy maga török Fatme jöjjön ide táncolni? szívednek abban öröme lészen!…
Balassa (igent int).
(Susanne az ajtóhoz megy, minden lépésnél visszafordulva, s Balassára nézve. Nem hetéra mosollyal, hanem inkább a megbántott fájó szívű lány egyszerű meleg tekintetével.)
Susanne (az ajtón kiszól): Marie! Fatmét!… (Aztán lassan visszajön Balassához.) Rossz vagy. Menj, haragszom reád!
Balassa:
Julia szózatját
Kerek ábrázatját
Te beszédedben hallom…
Juliámnak véllek
Édes leány véled
A szivemet áltatom.
Nincs két piros rózsa,
Kinek mind pirossa,
Mind formája ilyen egy…
Sem egy ágon termett
Kit zöld levél fedett,
Nem hasonlóbb két ért meggy.
Mint te Juliához,
Szived szép voltához
Gerjedek, mint Aetna hegy.
Kerek ábrázatját
Te beszédedben hallom…
Juliámnak véllek
Édes leány véled
A szivemet áltatom.
Nincs két piros rózsa,
Kinek mind pirossa,
Mind formája ilyen egy…
Sem egy ágon termett
Kit zöld levél fedett,
Nem hasonlóbb két ért meggy.
Mint te Juliához,
Szived szép voltához
Gerjedek, mint Aetna hegy.
Susanne: Tréfálsz, vitéz?
Balassa: Hitemre!
Susanne: Akkor jöjj a keblemre!
Balassa:
Átkozott Cupidó
Szerencsémet rontó
Régi nagy ellenségem!
Hazámból kiűztél,
Ide is rám jöttél,
Hozd inkább immár végem!
Csak tüzedet ne szítsd
Szívemben s ne többítsd
Régi szerelmes mérgem!
Szerencsémet rontó
Régi nagy ellenségem!
Hazámból kiűztél,
Ide is rám jöttél,
Hozd inkább immár végem!
Csak tüzedet ne szítsd
Szívemben s ne többítsd
Régi szerelmes mérgem!
(Feláll és dalolja):
Virága éltemnek,
Akinek örüljek,
Teljességgel elszáradt.
Vidám kedvem helyett
Kibül vizek mellett
Kényszerűség rám áradt,
Siralmas káromon
Való nagy panaszom
Miatt nyelvem elfáradt.
Akinek örüljek,
Teljességgel elszáradt.
Vidám kedvem helyett
Kibül vizek mellett
Kényszerűség rám áradt,
Siralmas káromon
Való nagy panaszom
Miatt nyelvem elfáradt.
(Egy leány jelenik meg kis ezüst serlegekkel, és nagy zöld korsóval bort hoz. Leteszi a kis török asztalra s töltöget. Azután elmegy szó nélkül.)
Susanne (fog két poharat, s megkínálja Balassit).
Balassa (elveszi a serleget, kiissza, eldobja, s Susannet megcsókolja).
