Lányi Sarolta: Jajszó a jóság után
Halálvíz partján hallgatózni halkan
Hol lent halál hulláma hömpölyög;
S a rabló évek réme újra rémít
És akarom, mit már-már nem akartam:
Hogy minden évvel rosszabb lesz a lelkem,
Hiába nézem, nem lelem a régit.
Hogy vitt az élet engem, hős hajósát!
S vihar ha jött, beh bátran énekeltem!
Az illatjuk már nem nekem nevet.
Irigy vagyok. Jaj, elhagyott a jóság!