Mottó:
Hallélujám: Az ének!
És nincs kietlen óra,
Hogy föl ne lengenének
A régi képek újbol.
Göröghon víg egében
Ilyen tündér világot;
Ha ócska serlegében
Pironkodott az új bor.
Utódja víg Fajankó,
Ki hírdetném erősön:
„Szerelmi kéj ivandó,
Ha kín kisért a múltbol!”