Lányi Sarolta: Gyümölcsoltás idején
A könyek kútjából, búpermeteggel
És lenyesegetted minden reggel
Az álomhajtások sok gyönge zöldjét;
Merev karóhoz hiába kötötted,
Uj gallyaim mellőle mind kiszöktek
Ifjú meréssel dacoltak veled;
Oltókéseddel belém metszenéd
Szolgáló, szelíd gyümölcsfa szemét:
Ám messed el ifjú törzsem. Hagyom.
Igy vesszek el, virágosan, vadon.