Lesznai Anna: Minden fák édenéről
Ébreszgeti a tunya partot.
„Fakadjatok, virítsatok
Ti akik teremni akartok”.
Feldúlt ölében fáradt ágyon
Fellegpihés borús tavaszban
Felsírnak a rügyek az ágon.
„Kék Indiában messze messze
Illatos a felhőknek útja
És sebhetlen a fáknak teste.
Kintalanúl hasad a kéreg –
Lotoszorcányi hold alatt
Virág, gyümölcs egyszerre érnek.
Magházát nem öli a mag –
Legifjabb ki legtöbbet termett
Ki jobban vágyik boldogabb.
Nagyszárnyú szelek szerte szállnak
Szétszórja redős köntösük
Himporát boldog Indiának.
S melybe a szent hímpor lehúllott
Áldott az a kelyhek közűl –
Elhervad bár mint többi társa –
De gyümölcsében üdvözűl!