Ujlaky család. (Kihalt.)

Teljes szövegű keresés

Ujlaky család. (Kihalt.)
Azon történelmi családok egyike, melyek a vegyes házakbeli királyok korszakában szerepeltek. Eredetét a Hedervári nemzetségből, nevét pedig Ujlak (máskép Illók) váráról vette. Már a XIII. század végén e néven leljük Ugrint, Ujlaki Póthnak fiát 1289-ben, de a kit családfai összeköttetésbe hozni mindeddig nem sikerűlt. Az első, kitől a családfát lehozzák, * Miklós, ki Bakó-nak is neveztetett, ennek három közűl Jánostól a tulajdonképeni Hederváryak származnak (lásd V. köt. 73. lap.) testvérétől I. Lőrincz mestertől, ki Tóth-nak is neveztetett, és 1322-ben élt, az Ujlaky család ered.
Wagner C. Collect. geneal. dec. I. 132–145. Budai Fer. Hist. lex. III.
Nevezett I. Lőrincznek három fia maradt: Miklós, Lewkes (v. Lukács) ki 1355-ben kir. asztalnok volt, * és Bertalan, ki Dalmatiában Skekach vára alatt vitézűl esett el Turóczi szerint.
Bartal, Csallóköz 61.
Lewkes (v. Lukács) fia volt Konth István, a kemény vitéz, * kit Zsigmond király Budán a 32 nemessel lefejeztetett.
Horváth Mihály szerint is.
II. Miklós, ki Tóth-nak és nagyobbára Konth-nak neveztetett, 1355-ben kir. főpohárnok mester, Nyitra, Vas, Bars, Varasd vármegyék főispánja volt, részt vevén I. Lajos király alatt a nápolyi hadjáratban, ezért kapta Galgócz várat, melynek német nevéről tótosan Fristák, és Freistadszky-nak is neveztetett, * utóbb erdélyi vajda, 1356-tól pedig 1367-ig haláláig magyar ország nádora volt. Három fia maradt: III. Miklós, II. Bertalan, II. Lewkes. Ezek közül:
Épen úgy, mint mai napon hzg. Batthyányt uradalma fejétől körmendi hzgnek is nevezhetni.
II. Bertalan két fiat nemzett: Lászlót és Imrét, kik mindketten 1412-ben machói bánok voltak.
Lászlónak fia lett IV. Miklós, 1448-ban helytartó, 1453-ban erdélyi vajda, machói és slavoniai bán, Somogy és Fehérmegye főispánja, Galgócz és Temetvény várakra megerősitést nyert. Telchaki őrgróf (marchio) s végre Bosnyák ország királya lett. Mátyás király alatt egyik leghatalmasabb oligarcha. Első neje a Garai családból volt, ez összeköttetés folytán szerződött 1476-ban, fia Lőrincz terhét is magára vevén, Garai Jóbbal, * második neje Rozgonyi Margit volt. Ezektől gyermekei: Hieronima, Henrik cseh királyfi jegyese, Fruzsina Lenárd görczi gróf neje, Orsolya Perényi Istvánné, Katalin Maróthi Lajosné, és II. Lőrincz.
Teleki, Hunyadiak kora XI. köt. 577.
II. Lőrincz szerémi hzg. – Corvin János hive, II. Ulászló ellensége, ezért várai elfoglaltattak, 1492-ben Machói bánnak olvassuk, 1498-ban kibékűl Ulászlóval. 1516–1524-ig * ország birája volt.
Curia Judicum R. Hung. Tyrnaviae 1726. pag. 59–63.
1518-ban II. Lajos mellé kormányzó tanácsosúl neveztetett. Meghalt 1524-ben. Eltemettetett Illókon ékes sirkő alá, mely még életében vésetett. Első neje volt dengeleghi Pongrácz Kata, ki 1510-ben halt meg, a második neje Bakos * Magdolna, ki utóbb Móré Lászlóhoz ment férjhez. Egyetlen fia gyermekkorban halván meg, benne a hatalmas Ujlaky ág sirba szállt.
Némelyek szerint második neje Széchy Magdolna lett volna.
A családfa következő:
Miklós Bakó nevű.; Lőrincz mest. Tóth nevű 1312.; Domokos 1322; I. János 1322 a Héderváry cs. törzse.; II. Miklós Konth nádor 1356. † 1367.; Lőkös fő asztaln. 1355.; I. Bertalan elesett.; István Konth † 1400.; III. Miklós.; II. Bertalan.; II. Lőkös.; László machói bán 1412.; Imre machói bán 1412.; IV. Miklós Bosnyák király † 1476. után. (1. Garai N. 2. Rozgonyi Margit); Hieronima (Henrik cseh kir. hzg.); Orsolya (Perényi István); Fruzsina (Lénárd görczi gróf); II. Lőrincz hzg. országbiró † 1524. (1. deng. Pongrácz Kata 2. Bakos Magdolna); N. fiú †
A család ősi czímere, mint azt Wagner (dec. I. fig. 15.) Ujlaki Miklós 1467. évi pecsétén közli: a paizs udvarában, két harántosan fekvő pólya, a paizs fölötti sisakból pedig koronás, szárnyas nemtő emelkedik ki. Miklósnak fia Lőrincz egy, 1519-ben Forgách Péter s rokonai részére mint országbiró által kiadott oklevélen függő pecséten ily czímert * viselt: a paizs négy udvarra oszlik, az 1-sőben van két szemközt álló oroszlán, első lábaikkal koronát tartva, a 2. és 3. udvarban két harántosan fekvő pólya látszik, a 4-ik udvarban egy fedeles vár-torony, vagy kút emelkedik, a paizs fölötti sisak koronájából koronás női alak emelkedik ki, feje fölé emelt két szétterjesztett szárnyakkal, a paizst foszladék, a két oldalról telamon gyanánt két oroszlán veszi körűl, mint lényegében e czímert a metszvény is mutatja.
Török János „Hazánk“ czímű folyóiratában, s utánna a Vasárnapi Ujságban is közölve van az Ujlakyak sírköve Paur Iván magyarázatával, de a sírköveken látható czímerek magyarázatán el nem igazodhatni; íme az itt közlött pecsétczímer világosan felderíti, mi volt az Ujlakyak családi czímere!

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT