Hederváry család. (Kihalt).
Hederváry család. (Kihalt).
A történeteinkben nagy szerepet játszott Hederváry család Németországból a Hennenburgi vagy Houmburgi grófoktól vette eredetét. Az elsők, kik magyar földre léptek, Volfger és Hedrik testvérek voltak, kik Turóczi * szerint 300 nyilassal jöttek be Gejza vezér idejében, s attól a kisceni (most németujvári) hegyet, és Győrön alul a Duna egy szigetét kapták adományba. Tőlök eredt a Hederváry család, mely nevet a Hedik által épitett Hedervárától vette, és melyből később több más virágzó család is kifejlődött.
Turóczi Chronicon. P. II. cap. XI. igy irja: „Post haec de Alamania Volphgerus cum fratre suo Hedrico, de Comitibus Houmburg ortus, et trecentis dextraris phaleratis introivit.” A Chronicon rithmic. de Hennenberg irja de Houmburg helyett; hasonlóan Muglen is. A Budai Krónika szintén Houmburch-ot mond. – Kézai Simon (Edit Podhraczky pag. 79.) igy irja: „Postea Volfer cum Hedrico fratre suo introivit de Vildonia cum quadringinta militibus phaleratis” etc.
Rövid idő alatt a család a haza legmagasb hivatalaiba jutott, és nem egy tagja a nádori hivatalt viselte.
1150-ben él Mór (Maurus Comes) főispán, kinek fia István öt gyermeket nemzett, ugymint: Sándort, Serafint, Chepant (vagyis Istvánt), ki 1206-ban nádor és Bács vármegye főispánja volt, Poth-ot, ki szintén nádor és Moson vármegye főispánja volt 1209-ben, és Chepán testvérével a Lebéni apátságot alapitá; * végre Sault, ki 1188-ban csanádi püspök, utóbb kalocsai érsek volt.
Katona Histor. Critic. III. T. Nro CCCXXXV.
Az emlitettek családfán következőleg állnak:
Maurus Comes 1150.; István; Sándor; Serafin; Chepan nádor 1206.; Poth nádor 1209.; Saul csanádi püspök 1188.
Ezek közül melyiknek fia volt Kemen mester, vagy Dienes, kitől azután a család leszármazása folytonosan a magszakadásig lehozatik, biztos adatok nélkül megmondanom nem lehet. Sőt e Kemen-nél még valamivel előbb élt Vialka Dienes, 1232-ben nádor, ki szintén a Hederváry nemzetségből származott, s kit Bonfini szerint IV. Béla király által szemeitől fosztatott meg.
Nevezett Kemen mester, és fia I. Lőrincz és I. Dienes a tatárok ellen tünteték ki magokat. Amaz országbiró, majd (1267-ben) nádor, és Somogy, Sopron és Moson megyék főispánja volt, és Hedervári Poth Lőrincznek is neveztetett, honnan gyanitható, hogy atyja Kemen fia lehetett Pothnak az 1209-ben volt nádornak.
Kementől kezdve a család leszármazási táblázata következő: *
L. Wagner Collect. Geneal. Historica Dec. I. pag. 75–91. hol azonban még sok hiány (s tán hiba) is mutatkozik. V. ö. Wagner Mss. tom. LXX. p. 128. Geneal. Authent. Mss. tom. II. stb. – Fejér Cod. Dipl. tom. VIII. vol. I. pag. 125.
Kemen mester.; Lőrincz Poth. Nádor 1267.; Dienes 1280.; II. Kemen főpohárnok 1289.; I. Miklós Bakó nevez.; Henrik bán.; Corrard 1322.; II. Lőrincz az Ujlaky család törzse.; I. János 1322.; Domokos 1322.; Péter a Herczeg cs. törzse.; János a Tamássy cs. törzse.; II. Dienes 1320.; Pál; Dezső mester. Soproni főispán.; II. Miklós 1356. Győr v. főisp.; Hedrik 1378.; Erzse; III. Miklós kir. főajtónálló. 1364. országbiró. Lásd folyt. a köv. lapon.; István mester.; György; Ferencz; Mihály
III. Miklós ki az előbbi lapon. kir. főajtónálló 1364. országbiró.; III. Dienes győri kan. 1382.; II. István 1388. Nógrád v. főispán.; Kata (Vöröskőri Volfárd); IV. Miklós 1403.; Erzse; Sebke; Skolast; I. Imre † 1420. (Osl Dora); II. János; I. László †; V. Miklós; Osvald 1441.; György (Kanisay Ilona); Mihály; II. Pál 1471.; II. László egri püsp.; Ferencz; III. Lőrincz 1437. † 1447. Nádor. (2. Blagay Margit); Magdolna (Marczali László); Agata (pakosi Zemere Imre); II. Imre machói bán 1450. (1. Teutur Hanka, 2. Gara Bora); VI. Miklós 1491. (Hening l); Dorottya (Drágffy Bert.); IV. Lőrincz †; II. Ferencz (Chaaki Bora); Kata (Rozgony István); III. Ferencz belgrádi kapit.; III. János †; III. István 1541. Győr v. alisp.; László; Imre; Brigitta (Fanchy Imre) 1506.; IV. Lőrincz 1548. (nebojszai Porkolab vagy Bor Ilona); II. György (Paztohi Bora) †; Zsófia; Kata; IV. János †; IV. István 1552. (nebojszai Balogh Zsuzsa); III. Imre; V. István 1604. (1. Károlyi Zsuzsa. 2. Andrásy Kata); VI. István (Esterházy Erzsébet); V. János Scopi püsp.; Anna (1. Kerekes András. 2. poltári Sóos István); Zsuzsánna (1. veglai Horváth Zsigm. 2. Kapy Gábor); Ferencz †; Imre; VI. Lőrincz †; János pozsonyi kanon. †; Ilona †; Katalin 1658. (Viczay Jánosné)
Kemennek Lőrincz fia 1267-ben nádor volt; és nemzé II. Kement (vagy Kelement), ki 1289-ben főpohárnok-mester, és Baranya megye főispánja vala. * Neje Balogh Miklósnak (Nicolai Sinistri) leánya lévén, ettől született fia I. Korrad, ki 1322-ben a pécsi káptalan előtt igéretet tett, hogy Lőrincz, János és Domokos rokonaival közösen birt javait el nem fogja idegeniteni.
Az érdemeit tartalmazó oklevelet közli Wagner Collect. Geneal. Dec. I. pag. 80–82.
Kemennek másik fia Dienes 1280-ban élt, a midőn testvérunokájának II. Kemennek Turda helységet engedé át, attól viszont Nyitra megyei Dejtát kapván. Dienes nemzé I. Miklóst, a ki Bakonak is neveztetett; és Henriket a bánt, kinek Péter fiától Szekcsői Herczeg család, János fiától pedig a Tamássy család eredett. *
Fejér Cod. Diplom. tom. X. vol. VII. pag. 894.
I. Miklós atyja lőn II. Lőrincznek, I. Jánosnak és Domokosnak. Ezek közül II. Lőrinc az Ujlaky család törzse lőn. Domokos, kiről följebb volt szó, magnélkül mult ki. I. János nemzé II. Dienest és Pált. *
A táblázaton ezen II. Dienes-ig igen felötlő a rövid idő alatti több nemzedék szaporodása; lehet hogy itt hibás a családfa, és I. Dienes ugyanazonos volna II. Dienessel (I. Miklós II. Miklóssal), miután I. Dienes él 1280-ban, kis unokája pedig II. Dienes 1320-ban, tehát 40 év alatt. Azonban adatok hiányában e kételyt felvilágositanom vagy eldöntenem nem lehet.
II. Dienes, ki 1320-ban még életben volt, három gyermeket hagyott maga után, ugymint: Dezsőt, II. Miklóst és Hedriket. *
E Hedriktől származtatja Wagner a Tamássy-akat– de hibásan, mint Fejérnél egy oklevél is mutatja.
Dezső mester Erzsébet királyné országbirája, és Sopron vármegye főispánja, Robert Károly királylyal harczolt Bazarád havasalföldi vajda ellen, s ott a királyt megmenteni akarván, ennek öltözetében harczolt, és elesett.
II. Miklós 1356-ban Győr vármegye főispánja, három gyermeket nemze: Erzsébetet, István mestert, ki három fiában ágát bevégzé, és
III. Miklóst, ki a királyné főajtónálló-mestere, és Moson, Fejér és Tolna vármegyék főispánságát viselte. Számos gyermeke maradt. Leányai közül Katalin vöröskői és óvári Volfard neje lőn. Fiai közül
III. Dienes győri kanonok 1382-ben.
II. István Nógrád megye főispánja 1388-ban, nemzé Györgyöt és Mihályt. Amaz – ugy látszik Kanisay Ilonával – nemzé II. Pált, ki 1471-ben az Esztergeti pusztát irja be valaki részére; II. Lászlót a sánta egri püspököt * (1451–1464.); és Ferenczet, kinek egyik lánya Magdolna Marczali Lászlóhoz, Agata pakosi Zemere Imréhez ment nőül.
Bonfini
IV. Miklós 1403-ban élt, és nemzé III. Lőrinczet, ki előbb (majd 9 évig) főlovász-mester, azután 1437-től nádor volt. Czimerpecsétén a vértben három függőleges csikolatot viselt. * – Meghalt 1447-ben. Második neje Blagay Antalnak leánya Blagay * Margit volt. Ettől gyermekei: II. Imre, VI. Miklós és Angelika.
Wagner Coll. Geneal. Dec. I. a táblán közli e czimert.
Hibásan áll Wagnernél Ballaga-nak irva.
II. Imre 1450-ben machói bán, kétszer nősül. Első neje Teutur Hanka (Johanka?) volt; a második Garai Dezső leánya Borbála, kitől egy leánya Dorottya maradt, utóbb Drágffy Bertalannak hitves-társa; és igy fi-ágon magszakadt.
VI. Miklós jószágaira 1491-ben királyi uj adományt vitt, és hosszú öregkort ért. Három gyermeke volt: IV. Lőrincz, ki ugy látszik atyja életében magtalanul halt meg; Katalin Rozgony Istvánné, és Ferencz, ki Cháki Benedek leányát Borbálát birta nőül. de tőle gyermekei nem maradtak. *
Wagner Coll. Geneal. I. 87. lapon a jegyzetben irja, hogy második feleséget is tulajdonitanak neki; Rokonoki (tan jobban Bakonoki) Dorottyát és ettől lettek volna gyermekei: István, (kinek egyetlen leánya Dorottya, maradt) János, György, Zsófia, Kata és Ferencz.
Vissza kell térnünk III. Miklósnak fiához I. Imréhez, ki 1420-ban halt meg. Ennek neje Osl Dorottya volt, és ettől nemzett gyermekei által a Hederváry család legtovább élt. Gyermekei voltak: V. Miklós, II. János és I. László. E két utóbbi utódot nem hagya.
V. Miklósnak fia volt Osvald, * ki 1441-ben élt, és öt fiúnak egy leánynak Brigittának Fanchy Imre nejének lőn atyjává. Fiai közül emlitendő
Osvaldot némelyek Lőrincz nádornak testvéreül irják.
III. Ferencz, ki Belgrád várkapitánya volt, azonban e várat a török ellen hanyagsága miatt megvédeni nem tudván, 1522-ben hűtlenség bélyegén javait (Rárót) elveszté, s azok egy része Bakich Pálnak adományoztatott. Gyermekei nem maradtak. Testvére
III. István Győr vármegyének alispánja volt 1541-ben. Gyermeke négy maradt. Fiai: II. György, kinek Paztóhi Borától utódai nem lettek, és IV. Lőrincz, ki nagybátyja elkobzott javaiért több ideig perlekedett, azonban sikertelenül, mig maga igényeiről a Bakich család részére lemondott. Neje nebojszai Porkoláb máskép Bor Ilona, ki előbb Nyáry özvegye volt. Ettől két fia született: IV. János magtalan halt meg, IV. István (1552) pedig nőül vévén nebojszai Balogh Gergely leányát Zsuzsannát, atyja lőn a magnélkül elhalt III. Imrének és V. Istvánnak.
V. István kétszer nősült; első neje Károlyi Zsuzsánna, a második Andrásy Katalin * volt. Ezektől két fia és két leánya maradt, (két fia korán elhalt). Leányai Anna előbb Kerekes Andrásné, utóbb poltári Sóos István neje lőn; Zsuzsánna előbb veglai Horváth Zsigmondné (1675-ben), utóbb Kapy Gáborné volt. – Fiai közül János pozsonyi kanonok, ziczi apát, s végre scopi püspök lőn; testvére
Wagnernél Collect. Genal. Dec. I. 89. Andrásy Kata IV. István nejéül iratik, de kéziratai közt későbbi jegyzékében V. István nejeül tevé.
VI. István, ámbár nejétől galanthai Esterházy Erzsébettől született fia VI. Lőrincz, de ez korán elhalván, és másik fia János pappá lévén, a Hederváry családot fi-ágon bevégzé. Leánya kettő volt: Ilonát kora halál ragadta el, Katalint Viczay János vezeté oltárhoz, és ez által örökölték a Viczay-ak nagyobbára a Hederváry jószágokat. Katalin 1680-ban halt meg, és a Hederváry nevet sirba vitte.
A család czimere – mint azt följebb a metszvény V. János-nak (Wagner által kiadott) pecséte után ábrázolja – függőlegesen kétfelé osztott vért, a jobb-oldali osztály ismét viz-szintesen alsó és felső udvart képez, a felsőbbikben az ősi czimer: a három függőleges csikolat látható; az alsóban hátulsó lábain álló koronás oroszlán, első lábait ragadmány után nyujtva. A vért jobb-oldali osztályában szintén a leirthoz teljesen hasonló oroszlán szemlélhető. A vért fölötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal koronás egyfejü sas emelkedik ki. A sisak két oldaláról a vértet szokásos foszladék veszi körül.
