Teleki család. (Széki gróf.)

Teljes szövegű keresés

Teleki család. (Széki gróf.)
A széki gróf Teleki család a kihalt horogszegi Szilágyiakkal egyűtt a régi mecsinczei (vagy mint némelyek irják, mecseniczi) Garázda nemzetségből ered. A Garázda család, melyről a maga helyén szólottunk (IV. köt. 333. l.) egyike volt azon ős régi magyar családoknak, melyeknek fő birtokaik * a kapcsolt részekben terjedtek ki, és Zsigmond király korában már virágzottak. Fő birtokuk Mecsincze Bolgárországban feküdt, honnan elő nevöket irák. A XIV. század vége felé már két fő vonalra oszlott a Garázda nem, az egyik vonal megtartá a „Garázda“ nevet, mecsinczei és ennek elvesztével utóbb keresztúri előnév mellett, a másik Szilágyi nevet vett föl, de azért még 1407-ben együttesen nyeré ujabban szerzett birtokaira a királyi adomány-leveleket. * Sőt együtt nyerék ősi közös czímerökről (a lángokból kiemelkedő vadkecskéről) szóló czímerlevelet is Zsigmond királytól 1409-ben. * (Lásd Szilágyi cs. X. köt. 705–706. l.)
Innen vette magát azután azon bizonyítatlan téves vélemény, mely a Garázda család-ot majd Bolgar országból, majd meg Dalmatiából eredezteti, mint ez utóbbit még Kazinczy Ferencz is utánírta. Mintha birtok jelölné mindég az eredetet, és mintha a meghódított tartományokban törzsökös magyar családok meg nem fészkelhették volna magokat, ott nyervén a hódítás alkalmával szerzett érdemeikért birtokbeli jutalmaztatásaikat.
Fejér, Cod. dipl. tomo X. vol. 4. p. 609–612.
Fejér, Cod. dipl. tomo X. vol. 4. pag. 742–746.
1408-ban Istvánnak fia keresztúri Garázda Miklós Zvorník (Zrebernik) vár egyik várnagya, Imre, László, János és Pál testvéreivel, Szilágyi Lászlóval és ennek vérségével, mint a fenmaradt adománylevél mutatja, csere-adomány utján nyerték a Temes megyei Horogszeget, és a több megyei javak között a Békes megyében fekvő Telek nevű pusztát. 1414-ben felprédálván a török Boszniát, a Garázdák Magyar országba költözének által, és Bihar, Arad, Békes és Zaránd vármegyékben fogtak lakást. A már előbb nyert birtokokhoz megszerezvén itt többi közt még Zágorhid és Szék helységeket, ezekről, valamint a fölebb említett Telek-ről, egyike zágorhidi, másika széki, harmadik teleki Garázdá-knak nevezteték.
Már 1437-ben az aradi káptalan egy oklevele szerint Teleki Jakab, Teleki László, Piski Albert, Tanchus Agata, Tanchus György és Nadányi Márk egymás között egyezségre lépnek Tanchus Pálnak Nadányi Márk által lett megöletése iránti ügyben.
A széki Garázda ágnak már csak egyik férfi tagja: Garázda János élt. Ez Báthori Krisótf fejedelem leányát Griseldist kiséré Lengyelországba jegyeséhez Zamoiszky kanczellárhoz és ott maradt sok évig, Báthori mellett vitézűl harczolva a litvánok és moszkák ellen. Dicsérő oklevél mellett hazatérvén Erdélybe, nőűl vette Fejér Juditot, és ettől nemzé egyetlen leányát Garázda Annát, kit idővel széki Teleki Mihályhoz, ki Báthori Zsig. és Bocskai István udvarában (1605–14.) testőr kapitány vala, adván férjhez, azt, vejével együtt minden javaiban örökösévé tette, miután maga Goroszlónál a csatatéren végzé be életét. * Így egyesűtt ismét a Garázdák mind három ága a széki Teleki családban.
Bethlen Wolph. Hist. V. 26.
Nevezett Teleki I. Mihály a testőr kapitány nejétől Garázda Annától nemzé Istvánt, ki kihalt, és I. Jánost, ki jenői várnagy, Zarándi főispán, és a hajdúk (gyalogság) alkapitánya volt. Ez 1630. körűl nőűl vette berhidai és petrilini Bernemisza László leányát Annát, a másik Bornemisza Annának * Apaffy Mihály feleségének nagynénjét, kitől születtek gyermekei II. Mihály, Katalin Stépán Ferenczné, és Anna előbb czegei Vass Lászlóné, utóbb Keresztúri Jánosné.
Ki Bornemisza László fiának Pálnak leánya volt.
Most említett Teleki II. Mihály lett törzsatyja minden későbbi széki Teleki-eknek. Született Nagy-Váradon 1634-ben. A Rákóczy-ak udvarában neveltetett és kapitánya lőn a II. Rákóczy György testőreinek. Ennek halála után által ment Apaffihoz, és ministere (főkanczellára) lett a fejedelemnek, és az ország generalisa; Huszt és Kővár várainak, Csik-Gyergyó-Kászon, és Sepsi, kézdi, orbai székek főkapitánya, Fejér, Torda, és Máramaros megyék főispánja, minden kir. dézmák és harminczadok főbérlője. Mekkora szerepe volt Erdély történelmében, mily befolyással birt Erdély kormányára, stb. mind ez a történelemből ismeretes, eléadása nem e munka szűk körébe való. Hogy Erdély ismét a magyar korona alá jutott, kivált az ő műve volt. Kitűnő érdemeiért I. Leopold már 1685-ben saját kézirata által grófságra emelte, melyről utóbb halála után 1697. évi april. 20-án fia III. Mihály, I. László, I. József, I. Pál, és I. Sándor és ezek utódai részére a római sz. birodalmi grófságról és ősi czímer megbővitéséről ünnepélyes diplomáját is kiadatá. * Elesett Törcsvárnál a Tököly Imre ellen vítt zernyesti csatában 1690. aug. 21-én. Eltemettetett a Gernyeszeghi templomba. * Családjának tetemes jószágokat és kincset hagyott hátra. Családja meg alapítása eleintén nehezen ment. Torma Julia első jegyese még az összekelés előtt halt meg. Első neje pekrovinai Pekry Zsófia, mint hat hónapos neje hagyá özvegyen; ennek halálával vette nőűl kőröstarcsi Wéer Juditot, kitől tizenhárom gyermeke, hat fiú, hét leány szűletett következő renddel: 1. Anna előbb Apaffy Miklósné, utóbb Kemény Jánosné, ki közben, mint özvegy, Tököly Imre jegyese «»* is volt, 2. II. János, 3. Zsuzsanna Vay Mihályné, 4. Krisztina előbb Kendeffy Pálné, utóbb Barcsay Ábrahámné, 5. Kata Bánffy Pálné, 6. III. Mihály, 7. I. László, 8. Judit nagy-mihályi Pongrácz Jánosné, 9. I. József, 10. I. Pál, 11. Borbála Vay Lászlóné, 12. I. Sándor, és 13. Erzsébet előbb Macskássy Lászlóné, utóbb Jósika Istvánné.
Lehoczky Stemmat. II. 392–394.
Mikola, Hist. geneal. Transylv. 35.
Bethlen Miklós Önéletirása I. 519. Chronicum Fuchsio Lupino Olt. II. 217.
A hat fiú közűl csak hárman III. Mihály, I, Pál és I. Sándor terjeszték több nemzedékre le családfáikat, és I. Pálét kivévén, a másik kettőé máig virágzik, és így II. Mihálytól a család három fő vonalra oszlott, mint alább látni fogjuk. A másik három fiú pedig magában kihalt. Ugyan is:
II. János (szül. 1662-ben) már 16 éves korában kővári kapitány, 1681-ben mag nélkül halt el.
I. László tanács úr, és Fejér vármegye főispánja, és 1710-ben az Erdélyben fen álló tizenhármas deputatio tagja. Meghalt 1714-ben. * Nejétől Vay Annától egyetlen leánya maradt: Zsuzsanna báró Kemény László gubernator neje.
Apor, Synopsis Mutationum p. 156.
I. József lakott Kercsesorán. 1727-ben lett Fejér megye főispánja, * egyszersmind a M.-vásárhelyi Collegium gondnoka volt. Meghalt 1732-ben *. Első neje osdolai Kún Borbála volt, * második neje volt gr. Bethlen Katalin. Az elsőtől lett leánya Krisztina gróf Toldalaghy Ádámné 1744-ben. Második nejétől tizenkét gyermeke volt: László, Sára, Zsuzsi, Juczi, István, Julia kiskorukban elhaltak, úgy Zsigmond 1731-ben, Gábor és Klára 1732-ben temettettek, József már a Gyulay ezredben kapitány volt midőn Kercsesorán 1729. jan. 4. kora 28. évében meghalt. * És így I. József ága is megszakadt.
Apor, Synopsis Mutationum p. 164.
Apor, Synopsis Mutationum p. 178.
Nem pedig gr. Kurta Borbála, mint Kazinczy (Ered. munkái II. 381.) hibásan írta. Gróf Kurta családnak hírét sem hallottam.
Halotti beszédek fölötte Szent-királyi György, Gyula-szigethi István, K. Vásárhelyi Péter, Pápai P. Imre, Ajtai Mihálytól stb.
Mi előtt II. Mihálynak, a nagynak, három másik fiától három fő vonalon sarjadzott ivadékáról szólanánk, lássuk a családfát:
I. tábla.
I. Mihály 1605. 1615. testőr kapit. (Garázda Anna); István 1614.†; I. János 1614. 1662. Zarándi főispán jenői kapit. (petr. Bornemisza Anna); Anna (Stépán Ferencz); II. Mihály sz. 1634. † 1690. Erdély kanczellára 1685. gróf (1. Pekry Zsófia 2. Wéer Judit ettől:); Kata (1. czegei Wass László 2. Keresztúri János); Anna (1. Apaffy Miklós, 2. Kemény János); János sz. 1662. † 1681. Kővári kap.; Zsuzsa (Vay Mih.); Krisztina (1. Kendeffy Pál, 2. Barcsay Ábr.); Kata (Bánffy Pál); III. Mihály 1713. kővári kapit. (Toroczkay Kata) Folyt. III. t.; I. László Fejér főisp. 1714. (Vay Anna); Judit (nm. Pongrácz János 1690.); I. József Fejér v. főisp. † 1732. (1. osd. Kún Bora 2. Bethlen Kata); I. Pál sz. 1677. † 1731. (Vay Kata) Folyt II. t.; Bora (Vay László); I. Sándor sz. 1679. † 1760. Tordai főisp. (1. Bethlen Julia 2. petki Nagy Zsófia) Folyt. IV. tábl.; Erzse (1. Macskásy László 2. Jósika Istv.); 1-t. Krisztina (gr. Toldalaghy Ádám 1744); 2-t. László †; Sára †; Zsuzsi.; József kapit. † 1729. kora 28.; Juczi.; Zsigmond † 1731.; Gábor † 1732.; Klára † 1732.; István †; Julia †
Mint e táblán látjuk, II. Mihálynak három fia III. Mihály, I. Pál és I. Sándor által három fő vonalra oszlott a széki gróf Teleki ház. Ezek közűl lássuk I. Pál vonalát, legelőbb azért, mivel ezen vonal fiágon már kihalt.
II. tábla.
I. Pál, ki az I. táblán. sz. 1677. † 1731. (Vay Kata); I. Ádám sz. 1703. † 1769. tábornok (1. b. Wesselényi Zsuzsa † 1739. 2. gr. Toroczkay Klára. 3. Petr. Horváth Zsuzsi); Éva (gr. Wass Miklósné 1728. óta); 1-től Kata 9 hónapos †; Judit 3 hón. †; Kata másfél éves †; Ádám †; Zsuzsa 1739. (gr. Korda György); Pál †; 2-tól II. Ádám sz. 1740. † 1792. Dobokai főisp. Cíd fordít. (b. Wesselényi Mária); Mária (gr. Teleki László); Polexina (gr. Kendeffy János); Anna (gr. Degenfeld Miksa); és még 11 gyermek, kihalt.
I. Pál (II. Mihálynak fia) szül. 1677. jan. 8-án Sorostélyon. * Enyeden tanúlt, később a külföldi akadémiákon, és beutazta Európát. Tudósnak nevezik, és a haza atyjának. A forradalom végén Rákóczyhoz állott. * Meghalt lak- és birtokhelyén Kendi-Lónán 1731. nov. 13-án. * Nejétől Vay Katától egy leánya Éva 1728. óta czegei gróf Wass Miklósné, és egy fia maradt:
Kővári Erdély nev. cs. 234.
Cserei Mih. Hit, 336. 915.
Vöröstói Gy. halotti beszédei II. 582.
I. Ádám, ki 1703. aug. 1-én született. Mint tanuló felöltözött deák tanít és prédikál. 1722-ben Hálában, majd Drezdában jár. 1737. kir. hivatalos a szebeni országgyűlésen. 1738-ban Rákóczi féle egyetértéssel vádolva Bécsbe megy, és tanácsosi czímmel tér vissza. 1745-ben 300 lovast állít, és ezredes lesz, 1751-ben tábornoknak teveztetik, de szolgálatot nem tehetett, mert kövérsége miatt nem járhatott, csak ült. Meghalt 1769. oct. 7-én. Első nejétől báró Wesselényi Zsuzsától, kivel 1728. sept. 29-kén * keltek össze, hat gyermeke volt, de anyjok halálakor 1739. april 26. * már csak Zsuzsi utóbb gr. Korda Györgynek neje, és Pál élt, ez utóbbi is rövid ideig. Másodszor Toroczkay Klárát vette nőűl, harmadszor Petrichevich Horváth Zsuzsannát; a másodiktól lett fia
Szent-Györgyi Sám. halotti beszed. b. Wesselényi Zsuzsa fölött.
Fölötte halotti beszédek Kármán Andr. Deáki Józs. és Tsepregi F. Ferencztől stb.
II. Ádám szül. 1740-ben, Dobokai főispán, s kormányszéki tanácsos, Kolos, Torda és «»Közép-Szolnok főispáni helytartója. Irt verseket neje b. Wesselényi Mária halálára 1786-ban, és fordította Corneille Cidjét tiszta magyarsággal könnyű és folyékony versekben. II. József császár alatt a kolosvári kerűletben királyi biztos volt. Mikor e hívatalát letette, a rendek gyűlésében szabadságot adott mindenkinek, hogy, ha ellene panasza van, adja elő, hogy hibáját jóvá tehesse, vagy a netalán okozott kárt megtéríthesse. Oly tett, mit csak tiszta öntudattal merhetni. * Meghalt 1792. Tizen egy gyermeke közűl csak három leánya maradt: Mária gr. Teleki Lászlóné, Polixena gr. Kendeffy Jánosné, és Anna gr. Degenfeld Miksáné, kikben I. Pál vonala megszűnik.
Bajza, A Telekiek tudományos hatása. Lásd Bajza összegyűjt. munkái III. 152. 153.
III. Mihály vonala.
III. Mihály (II. Mihálynak fia) egy, máig virágzó vonalnak lett alapítójává. Már fiatal korában, 1689-ben mint iró lépett föl Weber Ádm J. a „Fejedelmi Lélek“ czímű munkája fordításával, melyet az ifj. Apaffy Mihály fejedelemnek ajánlott. Már 1698-ban Kővár vára főkapitánya és kir. hivatalos volt, Rákóczy fölkelésével a várat annak feladá, maga is oda állott, és Rákóczy tábornoka lett, többek közt bevette Bethlent, Beszterczét, ostromlá Kolosvárt és Görgényt, * 1707-ben Kolosvárt iktattatik a fő ispánságba, * tán jobban Rákóczy részéről is a kővári főkapitánságba. Rákóczynak fejedelemmé választatását mint követ ő vivé hírűl a török portára. * Rákóczy alatt végre kincstartó lőn. A forradalom megszüntével 1711-ben aláírta a szatmári békét. 1713-ban Kővári kerűlet főkapitánya lett, de néhány év mulva meghalt. * Nejétől Toroczkay Katalintól gyermekei III. János, IV. Mihály és I. Sámuel, továbbá Anna előbb Szuhay Györgyné, másodszor csebi Pogány Istvánné, harmadszor Szerencsy Hajnal Gerzonné 1761-ben, és Borbála előbb Daniel Lőrinczné, utóbb váradi Horváth András özvegye 1761-ben.
Cserey Mih. Hist. 223. 329. 337. 342. 353. 415.
Vizaknai Bereczk naplója.
Histoire de la revolution.
Apor, Synopsis Mutationum p. 156.
Mielőtt ezek ivadékairól szólanánk, lássuk III. Mihálytól a család leszármazását:
III. tábla.
III. Mihály, ki az I. táblán. Kővári kapit. 1698–1713. (Toroczkay Kata); III. János Kővári főkapit. kathol (Vay Bora); Anna (1. Szuhay György 2. Pogány Istv. 3. Szerencsy Gerzon); Borbála (1. Dániel Lőr. 2. V. Horváth András); IV. Mihály † 1745. sept. 10. főkorm. tan. (gr. Bethlen Klára † 1755.); I. Sámuel sz. 1710. † 1783. tábornok (Eövös Mária); V. Mihály sz. 1731. † 1761. gr. Kendeffy Ráchel); József sz. 1733. † 1744.; István †; Zsigmond †; Judit †; Julia †; Krisztina †; Kata †; Imre sz. 1732. † 1802. kir. táb. ülnök. (1. gr. Nemes Zsuzsi elvált 1770. 2. Krausz Mária); Elek †; 2-től II. Imre † 1849. Hosszúfalván (gr. Brunszvik Karolina); Blanka sz. 1806.; Emma sz. 1811. (De Gerando August); «»Miksa sz. 1813. (Cook Jaqueline «»elvált 1841.); fiú † 1849.; II. Pál † 1773. Dobokai főisp. (gr. Haller Bora); IV. János (1. Vay Anna 2. Perényi Bora); Sándor Tordai főisp. † 1770. (Halász Bora) †; Mária † 1791. (b. Bánffy Péter); Sára (gr. Bethlen Pál); Kata † 1758. (gr. Lázár János r. elnök); Klára (gr. Bethlen Dávid özv. 1779.); Bora (1. Czóbel László 2. Vay János Anárcson); Ágnes (Berzenczey János); József Sármáson † 1809. (gr. Mikes Mária sz. 1760. † 1846.); Kata (gr. Lázár János); János hadnagy † ifjan.; János sz. 1792. † 1860. (gr. Mikes Erzse); Anna (Hollaky Farkas); Bora (olasztelki Dániel Lőr.); Sándor kiköltözött (Bickerstett Janka); Róza (gr. Bethlen Fark.)
II. Pál † 1773. Dobokai főisp. (gr. Haller Bora); I. Ferencz ezredes † 1808. (gr. Toroczkay Róza); Tamás őrnagy (gr. Kornis Kata); VI. Mihály (Dósa Ágnes Paszmoson.); Anna (1. b. Toroczkay Gergely 2. b. Ozmann Vilmos); Mária-Jozéfa (b. Jósika Antal); Cecilia.; Pál † ifjan.; VII. Mihály † 1828. Harinnán (1. gr. Toldalaghy Ágnes. 2. Traut Amália); Cecilia; II. Ferencz a költő † 1831. Paszmoson (gr. Teleki Karolina); Eduárd szül. 1813. (gr. Haller Matild); Karolina sz. 1815. (Ujfalussy Miklós); 1-t. Ágnes (Lészay Lőr.); Luiza; Mária (Jakabos); Róza (Ferráry Ernő); 2-t. István sz. 1822. (waldaui Seidl Henriette); Gizella sz. 1839.; Ede.; Geiza.; András.; Sándor.; István.; Luiza.
III. Mihálynak három fiától úgymint III. Jánostól, IV. Mihálytól és I. Sámueltól három ág támadt. ezek közűl IV. Mihályé már kifogyott, lássuk tehát előszöris ennek ágát:

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT