I. Balás vonala.
I. Balás vonala.
I. Balásnak kis-unokája Mihály, ki nagyságos Pongrácz Fruzsinát birta nőűl és ki által ezen vonal a lindvai Bánffy örökösödésbe jutott, három fiút nemzett: Jeremiást, kinek magvaszakadt, Gáspárt és I. Ráfaelt, amannak ága a II. ezé a III. táblán látható.
Gáspárnak, ki 1629-ben Papos Mihály Bars megyei másod alispán ellen tiltakozott, mivel a Dóczy család bizonyos egyezségére a helyszinén meg nem jelent, * ága ismét két ágra oszlott; Mátyásé unokái által Bihar megyébe szakadt. Péteré Liptó megyében maradt.
Szent-benedeki Convent fasc. 150. nro. 26.
Mátyásnak egyik fia Pál nejétől Szent-Iványi Annától nemzé Jánost, ki 1756-ban lett nagyváradi kanonok, meghalt mint orodi prépost és olvasó kanonok 1767. april. 25-én; * és Ádámot, ki Göncz Annától öt fiút nemzett, ezekből Antal ága Árva megyébe telepedett, testvére József 1760-ban már Bihar megye főszolgabirája, utóbb 1765–1773-ig alispánja. * Ennek nejétől kazsui Sughó Magdolnától gyermekei:
B. Vay László Német hívség. 721–735.
Ugyan ott 727. 838.
1. József előbb visegrádi, azután ó-budai kincstári ügyvéd, végre a Tiszántúli kerületi tábla ülnöke 1806-ban. Nejétől murányi Murányi Charitastól csak leánya Jozéfa élt 1806-ban.
2. Ferencz, Bihar vármegyének volt szolgabirája, utóbb táblabirája (1806.) Nejétől teleki Balogh Katalintól gyermekei Lajos, László, Róza, Francziska és Czeczília. Ezek közűl Lajos 1825. aug. 8-tól Bihar megye alszolgabirája 1831-ig; majd 1836–1841. főszolgabiró volt.
3. Benedek, Bihar megyének volt szolgabirája, utóbb (1806.) táblabiró. Nejétől Beliczay Rozáliától gyermekei Nep. János és Julianna.
4. Katalin, Beller József Borsod megyei főszolgabiró neje.
5. Anna, Lányi József kir. kanczellár referendarius neje.
6. Czeczilia kaballás-pataki Ferdényi János, Bihar megyei szolgabiró, utóbb alispán neje.
7. Rozália földeáki Návay János Csanád megyei alispán neje.
Gáspárnak másik fia Péter, (Mátyásnak testvére) Liptó megyében terjeszté ágát. Nejétől Pongrácz Ilonától egyik fia Márton magnélkül halt ki, másik fia Mihály 1690-ben Dessewffy Katalint birta nőűl. Ennek többi közt fiai közűl Sándornak egyik fia Dániel Beszterczén élt. Mihály másik fiának Mártonnak két neje volt, 1. Ottlik Judit 2. Kubínyi Mária, ezektől fia ismét Márton, ennek fia István az ifjabb, ki Plathy Annát birta nőűl, és kinek utódai közűl Márton (az élő) egykor Liptó megyei tiszt. aljegyző, 1842-ben főszolgabiró, 1844. jun. 27-től hadi főadószedű, 1847. oct. 14-től főjegyző, 1861-ben Liptó megye alkotm. főispánja.
I. Balás vonalán a másik főágat Ráfael kezdi meg.
Ráfael kétszer nősűlt, első neje Battha Borbála volt 1629-ben, második neje Bory Judit 1637-ben, előbb Gyürky Benedek özvegye. * Ez élt még 1640-ben, * 1642-ben azonban már az élők sorában nem volt. * Ráfael 1640-ben Hont megyei Kis máskép Alsó Sipik egész helységben fiágra beiktattatott, de ellent mondott neje Bory Judit. Ez adat is sejteti, hogy Hont megyében élt, és ott is birtokolt. Három fia volt, – úgy látszik – első nejétől: Gábor, István, kit Szilvássy Györgynek fia János meglőtt, és Bálint. Előbb Gábor, azután Bálint ágáról szólunk.
Szentbenedeki convent fasc. 17. nro. 58.
Szentbenedeki convent Capsa A. fasc. 5. nro. 8.
Szentbenedeki convent fasc. 34. nro. 19.
Gábor élt 1658-ban. Neje gyürki Gyürky Mária volt, ki 1674-ben Hont megyei Kis-Varbók iránt a Boryakkal teendő egyezségre Gyürky Jánost meghatalmazottjának vallotta. * Fia kettő maradt: Gábor, kinek Báan Katától utódai nem maradtak; és Menyhért, ki 1687–1695-ben élt. Ennek Pongrácz Ilonától fia László nejétől három ágat terjesztett. Legifjabb fia József fiában Mihályban Trencsinbe telepedett, Menyhért és Gábor Liptó megyében székeltek. Menyhért ága, mely mai napig lehozva van, Szent-Iványban tartja lakását; Gáboré hasonlóan. Gábornak egyik fia Jónás katona volt; másik fia Gáspár Báan Annától nemzé Józsefet és Pétert 1830-ban pesti ügyvédet. Józsefnek fiai közűl Adolf 1840–44-ben Liptó megye rendszerinti esküdtje, Gusztáv 1844-ben aladószedője volt.
Szentbenedeki convent Prot. R. pag. 59.
Ráfaelnek Battha Borbálától másik fia Bálint volt, ki 1658-ban Kubínyi Máriát birta nőűl. Ettől voltak fiai Sándor, Imre, Ráfael, Mátyás, István és Bálint, kik 1691-ben jul. 25-én osztoztak Liptó megyei jószágaikon. * Közűlök csak Ráfael és Mátyás hagytak utódokat.
Eredeti okmány.
Mátyás Gömör megyében vállalt hívatalt, 1700-ban al-, 1718-ban főjegyző volt. * 1751-ben már nem élt. Első neje nagy-dobai Dobay János Nógrád megyei alispán leánya Dobay Borbála volt, ki 1730-ban halt meg, és kitől leánya Szent-Iványi Borbála szántói Szabó László Gömör megyei első alispán (1745–65) neje volt. Másodszor nőűl vette Szent-Iványi Mátyás most említett vejének édes anyját runyai Soldos Borbálát, kitől született leánya Szent-Iványi Krisztina Kövesdy László kapitány neje, ki 1741-ben már meghalt.
Bartholomaeides C. Gömör p. 764.
Ráfael már 1689-ben Palásthy Máriát birta nőűl. 1706-ban Hont vármegye alispánja volt; * egyszersmind Rákóczy hive, ki őt mint tapasztalt ügyes férfiút vitte különös szolgálatára. * A forradalom után az 1715. évi országgyülésen Hong megye követe volt. * Élt még 1727-ben is. * Nevezett nejétől két fia maradt: György és Menyhért, amaz a kath. vallásra tért, mig Menyhért megmaradt az evang. protest. vallásnál.
Bél M. Notitia nova Hung. IV. 552. lapon elhibázva az év 1706. helyett 1760. Lásd Lehoczky Stemmat. I. 196.
II. Rákóczy Ferencz és kortársainak leveleik, Pest, 1861. 48. lap.
Lehoczky Stemmat. I. 195.
Szentbenedeki Convent 1727. Fasc. 137. nro. 5.
György 1728-tól 1737-ig Nógrád megye első alispánja volt. * Nejétől Ghillányi Máriától utódai közűl György őrnagy volt. Ennek nejétől báró Feuerstein leánytól fia Antal Tatában jogkormányzó, és leánya Thekla Ghyczy Ferenczné eredtek. Dániel katona Baranya megyében. Eleknek, ki Nyitra megyében lakott és megyei hívatalt viselt, (1824–27.) rendszerinti esküdt volt, fia Pál él. Ugyan ez ágon Simonnak fia Mihály őrnagy volt.
Mocsáry Ant. Nógrád m. leirása, s jegyzőkönyvek.
Menyhért 1727-ben élt. Nejétől Luby Máriától fiai Mátyás, László és Gábor. Az első kihalt. Lászlónak fia László Nógrád megyében alszolgabiróságot viselt, és táblabiró volt. Meghalt Szakalban 1821. febr. 22-én kora 59., házassága 28. évében, eltemettetett az alsó-sztregovai sirboltban. Nejétől Básthy Máriától maradt egyetlen fia Bogomér (Vincze Gottfr.) egykor Nógrád megye alszolgabirája, utóbb táblabirája, nagy olvasottságú, mívelt hazafi, kinek a megyében jelenleg tán a legszebb és legbecsesebb könyvtára van.
Gábornak nejétől Vörös Szidoniától egyik fia János az Eszterházy ezredben szolgált, mint alezredes nyugalomba lépett és lakott Korponán, hol meg is halt. Neje báró Wulfen leány volt. Testvére Sándor Szintén Eszterházy ezredbeli ezredes volt.
